Magyar Katolikus Lexikon > P > pénzverde


pénzverde: a pénzverés helye. - A pénzverés mindenkor gondosan őrzött helyen, többnyire az uralkodó székhelyén folyt. Több verde esetén is a székhelyen levő verde a közp., gyakran irányító, mintaadó szerepű. Mo. első, (Szt) István idején fölállított ~je Esztergomban v. Székesfehérvárott volt. Az tény, hogy a Szt István utáni Árpád-házi kir-ok pénzeiket kizárólag Esztergomban verték a IV. Béla korában fölállított budai ~ működéséig. Ettől kezdve (egy kamarai igazg. alatt) e 2 verdében folyt a pénzverés. Ugyancsak IV. Bélától Szlavónia bánjának felügyelete alatt előbb Pakrácon, majd Zágrábban verték az ún. szlavón dénárokat (→magyar pénztörténet). Valódi decentralizáció Károly Róbert 1323: kezdődő pénzreformjától történt, ettől fogva több kamara működött: az esztergom-budai és a zágrábi mellett Körmöcbányán, Szomolnokbányán, Szatmáron (ez később Nagybányára költözött), Kolozsvárt, Lippán, Szerémben, Pécsett állítottak föl új kamarákat, ~ket. Mo-on ettől kezdődően látták el a pénzeket a verdék jegyeikkel, hogy az azonos éremképű, de különböző verdékben készült pénzekről meg lehessen állapítani verési helyüket. E ~k közül Körmöcbánya jutott egyre jelentősebb szerephez. A budai ~nek a török veszély vetett véget. - A mohácsi vészt követő országszakadás két uralkodó pénzverését eredményezte, a Habsburg kir-ok pénzeit főleg Körmöcbányán és Nagybányán verték, de időnként Pozsonyban, Kassán, Selmecbányán és Szomolnokon is. Az erdélyi fejed-ek pénzeit főleg Szebenben, Kolozsvárt és Gyulafehérvárott verték, de Fogarason és Brassóban is, valamint időnként a körmöcbányai és nagybányai verdék is az erdélyi fejed-eknek dolgoztak. A töröktől történt felszabadulást követően a ~k száma csökkent. Bár Rákóczi pénzei még Körmöcbányán, Nagybányán, Kassán, Munkácson készültek és a 18. sz: (főleg a rézpénzverés miatt) még új verdéket (Oravicabánya, Szomolnok) is állítottak föl, de a 19. sz: már csak 3 verde (Körmöcbánya, Nagybánya és Gyulafehérvár) működött. Előbb Nagybánya, majd Gyulafehérvár is bezárta kapuit: 1871-től csak Körmöcbánya készített m. pénzt. 1918. XI: a cseh megszállás előtt itt is befejezték a m. pénzverést, a ~ adminisztrációja Bp-re menekült és 1925: itt állították föl az azóta működő Állami Pénzverőt. G.I.

Huszár 1979.