Magyar Katolikus Lexikon > P > pénzverés haszna


pénzverés haszna, kamara haszna (lat. lucrum camerae): a királyi kincstár pénzverésből származó bevétele. - A pénzverés joga kir. kiváltság lévén a kincstár pénzszűke idején a régi, jobb minőségű (több nemesfémet tartalmazó) pénz helyett, azonos névértékű, de kevesebb nemesfémet tartalmazó pénzt adott ki és beváltási illetéket szedett. I. András m. kir. (ur. 1046-60) már uralkodása kezdetén I. (Szt) István (ur. 997-1038) mintájára pénzt veretett, de a →pénzlábat tudatosan rontotta, példáját utódai gyakran követték. Állandó értékű m. pénz I. Károly Róbert pénzügyi reformjának következménye, aki szakítva az évenkénti →pénzújítással 1336: új egyenes adót vezetett be. Az évenkénti 3 garas, majd 18 dénár (1/5 aranyforint) fizetésétől az orsz. nemesei, a kir. és kirnéi conditionáriusok (szerződésesek) és szolgák s az →egyházi nemesek mentesültek. Azok a jobbágyok fizették, akik portájának kapuján egy szénával/gabonával megrakott szekér közlekedhetett, függetlenül a jobbágygazdaság nagyságától, a portán élő családok számától. A ~t 1467: az ogy. eltörölte, új adókkal helyettesítette. 88

Hóman 1921:22. - Eckhart 1946:157. - Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Bp., 1989:3.