Magyar Katolikus Lexikon > P > pécsi püspökség


pécsi püspökség (lat. Quinque Ecclesiae, 'öt templom'), 1009-: Magyarország negyedik püspöksége Esztergom, Veszprém, Győr után. A Quinque Ecclesiae elnevezés helyességét újabban kétségbe vonják (→Pécs). - 2003: ter-e 8200 km2; határai: kaposvári, székesfehérvári, kalocsa-kecskeméti egyhm-k; 660.000 lakos, ebből 440.000 r.k.; 9 espség, 206 pléb., 129 pap, 26 ffi, 36 női szerz. -

I. 1009-1543-ig. Megszervezése I. (Szt) István (ur. 997-1038) kir-nak a fekete magyarok felett 1008: aratott győzelméhez, majd az azt követő misszióhoz kapcsolható. A Szt Péter oltalma alá helyezett ~ alapítólevelét 1009. VIII. 23: Győrött írták alá Azo pápai legátus jelenlétében. Az erősen interpolált, határleíró okl. a somogyi konvent egy 1404: kelt átiratában maradt fenn. A székhely kiválasztásában minden bizonnyal nagy szerepe lehetett Pécs óker. emlékeinek is. - Határai: É-on és Ny-on a veszprémi egyhm., K-en a Duna, DNy-on a →zágrábi püspökség. Ter-én szerveződött: →Tolna vármegye, →Baranya vármegye, →Pozsega vármegye, →Valkó vármegye; 8 főesp. kerülete: tolnai, regölyi, baranyai, vátyi (a 13/14. sz. fordulójától szegyh.), aszúági, valkói, marchiai, pozsegai. A 14. sz. elején ter-én volt kb. 529 pléb., ill. tp-os hely, 3 kápt. A szerzetesrendek közül bencések, ciszt-ek, ágostonos knk-ok, prem-ek, ágostonos remeték, pálosok, domonkosok, ferencesek, kárm-k, a lovagrendek közül a templomosok és a johanniták létesítettek rendházakat (a kk-ban mind a 4 →koldulórend megtelepedett, ami a ~en kívül csak Budán mutatható ki). A kk-ban a ~ volt Mo. egyik leggazdagabb egyhm-je. - Csulai Móré Fülöp pp. (1523-26) a →mohácsi csatában vesztette életét, 1543. VII. 20. u. egész ter-e tör. fennhatóság alá került. -

II. A hódoltság kora és az újrakezdés évtizede. 1. A török hódoltság idején a szegyh-at raktárnak használták, a Szt Bertalan-tp-ot dzsámivá alakították. Bár a ~et folyamatosan betöltötték (jelezvén, hogy a ter. a m. kat. egyh. része), a város felszabadításáig egyetlen pécsi pp. sem járt a ~ben. Dudith András (1563-67) Sziget várába akarta áttenni székhelyét és a kápt. tagjait is erre ösztönözte, de a kísérlet eredménytelen maradt. A 17. sz: a pp-ök megpróbáltak kapcsolatot létesíteni egyhm-jükkel. Segítségükre voltak ebben a jezsuiták, akik az esetek döntő többségében az ált. helynöki teendőket is ellátták. - A török időkben muszlimok, kat., unit., ref., ort. vallásúak éltek a ~ ter-én; az unit. pp. székhelye is Pécsett volt. Baranyában a kb. 60-70 faluból álló kat. lakosság elszigetelten élt az unit. és ref. települések gyűrűjében. A hódoltságban ez volt a legnagyobb lélekszámú kat. népesség, vsz. ezért tartottak fenn a jezsuiták 1612-: Pécsett missziót. A kat. falvak lakosainak pasztorációját a jezsuiták és a ferencesek mellett →licenciátusok végezték. -

2. A ~ 1686: szabadult föl a török alól. Az új idők első pp-e, Radanay Mátyás Ignác (1687-1703) legfontosabb feladatának a klérus birtokainak visszavételét és a rekatolizálást tekintette. 1692: a lakosság esküvel kötelezte magát, hogy csak r.k. vallásúak élhetnek a ppi székhelyen; a szerzr-ek (1687: a ferencesek, 1690: a domonkosok, 1694: a pálosok, 1698: a kapuc-ok, 1702: az ausztriai tart-hoz tartozó ágostonosok) visszatelepedtek. - 1703: Nesselrode Ferenc pp-nek (1703-32) címzett diplomában erősítette meg I. Lipót (ur. 1657-1705) a ~ klérusának új adományként (nova donatio) visszaadott birtokait. Az 1714-es egyhm. zsinat föltárta a kat. papok és a megfelelő állapotú egyh. építmények hiányát; a pp. papnevelési alapítványt tett, kórházat alapított (a mai Kórház téren), a dzsámit a kórház kpnájává avatta. Berényi Zsigmond pp. (1740-48) fölépíttette a szem-ot (→pécsi papnevelő intézet). - A 18. sz. legjelentősebb pécsi pp-e, Klimó György (1751-77) a papság képzését, a tud. és a kultúra támogatását tartotta szem előtt. A teol. képzés színvonalának emelésére kiváló tanárokat alkalmazott, kvtárát (→Klimó Könyvtár) 1774: nyilvánossá tette, ezzel megvetette a mai Egyetemi Kvtár alapjait, létrehozta a →pécsi papírmalmot, a →pécsi püspöki palotában csillagvizsgálót rendezett be, hatalmas éremgyűjteményt állított össze. Elérte, hogy az érs. pallium viselési jogát (melyet Kalán pp. a 12. sz: nyert el) XIV. Benedek p. (ur. 1740-58) az ő és utódai számára is biztosította (a kiváltságot VI. Pál p. 1978: vonta vissza). -

III. Pécs szabad királyi város évtizedeiben. Klimó pp. haláláig a pécsi pp. Baranya vm. főispánja is volt. Mária Terézia (ur. 1740-80) 1780. I. 21: aláírta a város szabadítólevelét, ezzel megszüntette a ppi, kápt., szegyh. és szem. joghatóságot és a pp. főispánságát is. II. József (ur. 1780-90) egyhpol. rendeletei súlyos terhet róttak az új pp-re, Esterházy Pál László OSPPE-re, aki kb. 30 tp-ot, Püspökszentlászlón 1797: copf stílusú kastélyt épített, a pécsi és a mohácsi ppi lakot kibővíttette. Halálát követően 1799-1807: a ppi szék üresedésben volt, a zűrzavaros pol. helyzet és a fr. háborúk közeledő veszélye miatt 1807. VIII. 1: Görgey Márton esztergomi érs. helynököt, korai halála után Király József (1807-25) esztergomi knk-ot nevezték ki. Kezdeményezésére a mohácsi csata napján (VIII. 29., „Nyakavágó Ker. Szt János” ünn.) emlékmisét és beszédet tartanak az elesett hősök lelkiüdvéért Mohácson, m, ném. és horvát nyelven. A pozsonyi zsinaton a Káldy-fordította Szentírás megjobbítására alakult biz. elnöke volt. 1820: megtiltotta a további temetkezéseket a szegyh-ba, ekkor alakították ki a ppi és a káptalani kriptát is. Fontos dokumentumok az 1810-11: végzett →kánoni látogatásainak jegyzőkönyvei. - Szepesy Ignác pp. (1828-38) Erdélyből került a ~ élére. Legnagyobb tette a Szentírás új kiadása volt. Sokat tett a felsőokt. problémáinak megoldásáért (→Pécsi Hittudományi Főiskola). A várostól kapott telken fölépíttette Piacsek József tervei alapján a Joglíceum épületét (→pécsi jogakadémia és joglíceum), mely az 1832-es átadástól kezdve a Klimó Könyvtár épülete lett. A jogi fakultás részére megvásárolta a pálosok egykori, raktárnak használt tp-át és a mellette álló épületet, amelyet szertárral és nyomdával látott el. Az 1825. IX. 14-i ogy-en elsőként szólalt fel m. nyelven. - Scitovszky János (1839-49) legjelentősebb tette a Miasszonyunk apácarend Pécsre telepítése és a Szt Mór-kultusz bevezetése volt. M-ném-horvát nyelvű Szentírást adatott ki. - Girk György pp. (1853-68) 1863: 3 napos egyhm. zsin-ot tartott, kisszem-ot alapított, letelepítette Pécsett az →Irgalmas Nővéreket („szürke nénék”). - Dulánszky Nándor (1877-96) 1882-91: átépíttette a →pécsi székesegyházat, megújította az egyh. zenét, nagyobb teret biztosítva a gregorián éneknek (→Pécsi Székesegyházi Énekiskola); 10 helyen létesített kisebb leánynevelő int-et, leányotthont, létrehozta a Kat. Kört, hozzájárult a Szt Pál Társulat 2. megalapításához. - Hetyey Sámuel pp. (1897-1903) 1898: fölújította a szentlászlói ppi nyaralót, 6 holdas arborétumot alapított. -

IV. A 20. sz. A jezsuitákat Zichy Gyula pp. (1905-26) nagy összegű alapítvánnyal támogatta, 1912-14: rházat, koll-ot és főgimn-ot építtetett számukra, X. (Szt) Pius p-ról nevezte el (→Pius Gimnázium). Elindította a Dunántúl c. napilapot, a Dunántúli Nyomda kézbevételével megteremtette a kat. lap kiadásának feltételeit. - Az I. vh. u. szerb csapatok szállták meg a ~ D-i részét, a →trianoni béke után jelentős részeit elcsatolták. 1923-25: a ~ a kezelésében levő több épületet (többek közt a Klimó Kvtárat 35 ezer kötettel) örökös letétként átadta a Pozsonyból Pécsre menekült Kir. Erzsébet Tudegy-nek (ezzel a Ppi Kvtár egy. kvtár lett). Zichy kezdeményezésére jött létre az Emericanum fiúinternátus. - Virág Ferenc (1926-58) pp. hívta 1928: Pécsre a →Sarutlan Kármelita Nővéreket. Kormányzása alatt közel 30 tp. épült az egyhm-ben. 1943. VI. 6: Esztergár Lajos polgármester kezdeményezésére, a város főterén ppi szentmise keretében Jézus Szíve oltalmába ajánlották a várost és lakóit. - 1945 u. a ~ földjeit az állam elvette, ingatlanjait és az isk-kat államosították. Pécsett megszűnt a teol. képzés, a ~ kispapjai a győri szem-ba kerültek. 1954: Virág a püspökszentlászlói kastélyt átadta az egyh. szeretetszolgálatnak; 1955. VII. 14-XI. 1: itt volt háziőrizetben Mindszenty József bíb. - Rogács Ferenc pp. (1958-61) Jézus népe c. imakv-e több kiadást megért. - Cserháti József (1961-89) részt vett a II. Vat. Zsin. (1962-65) ülésein. A MKPK titkáraként sokat tett a lelkipásztori munka megújításáért, felújíttatta a szegyh-at, 9 tp-ot épített, 3 építését megkezdte, 12 új pléb-épületet épített, jóval többet felújíttatott. - A rendszerváltoztatást követően az egyh. ingatlanok nagy része visszakerült a ~ tulajdonába. Mayer Mihály mpp. (1989-) újra elindította a teol. képzést az 1991: felállított Pécsi Ppi Hittud. Főiskolán. - II. János Pál p. lelkipásztori látogatása alkalmával 1991. VIII. 17: a pogányi repülőtéren mutatott be szentmisét. -

V. Beosztása 1991: a bólyi, bonyhádi, dombóvári, dunaföldvári, gödrei, máriakéméndi, mohácsi, pécsváradi, siklósi, szalántanémeti, szekszárdi, szentlőrinci, szigetvári, tamási, tolnai, zombai esp. ker-ben 178 pléb. - II. János Pál p. 1993. V. 30: kelt bullája alapján a kalocsai főegyhm-től átvette Bogyiszlót, a székesfehérvári egyhm-től Hardot. -

VI. Megyéspüspökei: 1009-36: Bonipert, 1036-1075 k.: (Szt) Mór, 1093?: István, 1109-24: Simon, 1135: Nana, 1138: I. Macarius, 1142-46: János, 1148-58?: Antimius, 1162: II. Macarius, 1186: Bár-Kalán nb. Kalán, 1219: Gros v. Brancioni Bertalan, 1251: Hont-Pázmány nb. Achilles, 1252-80: Záh nb. Jób, 1287: Balog nb. Széchy Pál (1293-ig adm-ként), 1306: Manfréd, 1307: Péter, 1315: Kórógyi László, 1346: poroszlói Neszmélyi Miklós, 1361: koppenbachi Hammer Vilmos, 1374: Alsáni Bálint bíb., 1408-10: üresedés (Eberhard váradi pp. gubernator, Albeni Peterman occupator), 1410: Albeni János, 1421: Albeni Henrik, 1445: Kálnói András, 1455: bánfalvi Barius Miklós, 1459: Csezmiczei János (→Janus Pannonius), 1473: csáktornyai Ernuszt Zsigmond, 1505-21: Szatmári György, 1523: csulai Móré Fülöp, 1526: Sulyok György, 1532-37: Brodarics István, 1539: Eszéki János, 1541: Váraljai Szaniszló, 1548: Gregoriáncz Pál, 1550-52: Tompa György, 1554: Verancsics Antal, 1557: id. Draskovich György, 1563: Dudith András, 1568: Monoszlay János, 1579-86: Telegdy Miklós, 1589: Kutassy János, 1593: Cserődy János, 1596: Zelniczey Miklós, 1598: Mikáczy Miklós, 1598-1605: Zalatnaky György, 1608: Ergely Ferenc, 1608: Erdődy János, 1610: Domitrovics Péter, 1611: Pyber János, 1619: Dallos Miklós, 1622: Balásfy Tamás, 1625: felistáli Dávid Pál, 1628: ifj. Draskovich György, 1630: Vinkovich Benedek, 1637: Cseh János, 1639: Bosnyák István, 1642: Cziglédy Albert, 1643: Szelepcsényi György, 1644: Széchényi György, 1648: Hoffmann Pál, 1658: Salix János OCist, 1668: Gubasóczy János, 1676: Széchényi Pál OSPPE, 1687-1703: Radonay Mátyás Ignác, 1696-99: Dolny István, 1703: Nesselrode Ferenc, 1732: Thurn Antal Kázmér, 1735: Cienfuegos Alvarez SJ bíb., 1740: Berényi Zsigmond, 1748-51: üresedés, 1751: Klimó György, 1777-80: üresedés, 1780-99: Esterházy Pál László OSPPE, 1807: Görgey Márton, 1808-25: Király József, 1828: Szepesy Ignác, 1839-49: Scitovszky János, 1853: Girk György, 1869: Kovács Zsigmond, 1877: Dulánszky Nándor, 1897-1903: Hetyei Sámuel, 1905: Zichy Gyula, 1926: Virág Ferenc, 1958: Rogács Ferenc, 1961: Cserháti József (1964-ig kápt. helynökként, 1969-ig ap. kormányzó, spp-ként), 1989-: Mayer Mihály. -

VII. Az 1990: adományozott apáti címek a pécsi egyhm-ben: ábrahámi Szűz Mária, bátai Szt Mihály, cikádori v. széki Szűz Mária, földvári Szt Péter, gétmonostori Szt Ipoly, iványi Szűz Mária, koroncói, körösmonostori, madocsai Szt Miklós, okormindszenti Mindenszentek, pécsváradi Szt Benedek, rudinai Szt Mihály, siklósi Szentháromság, zebegényi v. pélmonostori Szt Mihály; prép. címek: apori v. apari Szűz Mária, iregi, szentháromsághegyi Szt Kereszt, tőli Szt Imre, vaskaszentmártoni. Fedeles Tamás-Pohánka Éva

Koller I-VII. - Koller 1804. - Brüsztle I-IV. - Dunántúl 1926. V. 4. (Szentkirályi István: Pécs mpp-ei a felszabadulás óta) - Cserháti József: Másokért élünk, egymásnak szolgálunk. Önéletrajzi látképek és felüdítő megállóhelyek. Pécs, 1991. - Tanulm-ok a pécsi egyhm. történetéből. Pécs, 1993:275. (Borsy Károly: A XVIII. sz. második felének két pp-e. Klimó György és Esterházy Pál László.) (Egyhtört. tanulm-ok I.) - Aetas 1994/1:64. (Koszta László: Egy fr. származású főpap Mo-on. Bertalan pécsi pp. 1219-51.) - Pécsi Szemle 2000. tavasz. (Borsy Károly: Klimó György, aki megszerette Pécs városát); 2001. tavasz. (Uő: Pécs pp-ei a török idők után; Fricsy Ádám: A Pécsi Egyhm. pp-ei) - Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. Pécs, 1999:133. (Timár György: A pécsi címzetes [választott] pp-ök birtokmegőrző törekvései a török hódoltság idején) (Tanulm-ok Pécs történetéből 7.) - Pécs szerepe a Mohács előtti Mo-on. Szerk. Font Márta. Pécs, 2001:53. (Engel Pál-Koszta László: Pécs pp-ei; Kiss Gergely: A ~ megszervezése és ter. kiterjedése) (Tanulmányok Pécs történetéből 9.) - Timár 2001. - Molnár Antal: A Kat. Egyh. a hódolt Dunántúlon. Bp., 2003. - AP 2003:503.