Pécs, Baranya m.: I. Vára vsz. már a 11. sz: állt. A tatárdúláskor (1241-42) elpusztulhatott, 1248: kővárként említik. 1301: Kőszegi Henrik foglalta el. A török közeledtére megerősítették. 1543: ellenállás nélkül feladták, 1686: szabadult fel. 1705: a kurucok rövid időre megszállták. Téglalap alakú, tornyokkal erősített vár volt, a várost is fal védte. Jelentős maradványai állnak. - II. A város. 1. ~ őse a Kr. u. 2. sz. elején alapított római Sopianae. Neve vsz. a kelta eredetű sop, 'mocsár' szó többes számú alakja (a róm. kultúra a Dunántúlon a →kelták hagyományára épült, ~ett és a környező falvakban a régészek több temetőjüket tárták föl). Az emberi települések első nyomai azonban Kr. e. az 5. évezredig nyúlnak vissza. - Sopianae városközpontja Hadrianus cs. (ur. 117-138) alatt épült ki a mai Postapalota környékén. A rómaiak a mecseki és tettyei mészkőből s a helyi téglavetőkben készült téglákból építkeztek. A Mecsekről vezették a vizet a városba, a vízvezeték helyenként ma is szinte épen áll, a szennyvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat egyes részeit is sikerült feltárni. - A Postapalota helyén volt a fórum, mely a 2. sz. utolsó harmadában kitört szarmata-markomann háborúk alatt a környező épületekkel együtt elpusztult. 296 k. →Pannonia tart-t 4 részre osztották, s az egyik negyed, Valeria közp-ja Sopianae lett. A 4. sz. első felében Sopianae jelentős ker. központ lett, 320 k. létesültek óker. temetői; az első sírkert a szegyh. előtti térségen volt. A legjelentősebb óker. emlékek (a Világörökség részei) a dómtéren, ill. a szegyh. közelében találhatók (→pécsi ókeresztény sírkamrák). - A legújabb kutatások (Tóth Endre) szerint a város ker. népessége nem érte meg a →honfoglalást. A 4. sz. végén a barbár betörések a városi életnek véget vetettek, elpusztították a kiterjedt szőlőskerteket, s a Mecsekről lezúduló vizek sodorta törmelék elborította az egykor virágzó római várost. A →népvándorlás után Nagy Károly (ur. 800-814) az avarok és szlávok lakta dunántúli ter-eken a →német-római birodalomhoz tartozó tart-t szervezett. - A 9. sz. forrásokban szereplő Quinque Basilicae és Quinque Ecclesiae helyneveket nem lehet ~re lokalizálni, mert Quinque Basilicae Spalato és Knin között feküdt, s Quinque Ecclesiae egy 11. sz. hamis okl-ben szerepel, amelybe az akkor már létező kk. magyar város a lat. neve alapján került. -

2. A magyar államalapítást követő vármegyeszervezetben (→vármegyerendszer) az alakuló vm. székhelye nem ~, hanem a tőle DK-re fekvő Baranyavár lett, a kulcsfontosságú Duna menti hadiút mentén. A →pécsi püspökség alapításával (1009) ~ egyh. közp. lett. A ~ nevet 1235: és 1290 k. említik először. - 1064: Salamon kir. (ur. 1063-74) és Géza hg. a győri békekötés után itt ünnepelte meg a húsvétot egész udvarával. Az ünnepséget követő éjszaka azonban a Szt Péternek szentelt bazilikában tűz ütött ki, s elpusztította a baz-t s a környező épületeket. - 1076: bencések, 1238: domonkosok települtek meg ~ett. 1181: említik először az ispotályosok rendházát és Szt Bertalan-kórházát. I. (Nagy) Lajos kir. 1367: alapította a →pécsi egyetemet. 1459: lett ~ pp-e →Janus Pannonius, aki ~et kulturális közp-tá tette. -

3. A →mohácsi csata (1526) után török portyázók 3 napig fosztogattak a városban, majd a lakosságot a vásártérre gyűjtötték, lekaszabolták, s a kifosztott várost fölégették. - A két részre szakadt országban Baranya vm. nemessége Szapolyai János kir-t (ur. 1526-40), ~ városa viszont I. (Habsburg) Ferdinándot (ur. 1526-64) támogatta. Ferdinánd 1527 nyarán megfutamította Szapolyai hadait, s XI. 3: megkoronáztatta magát. 1528. II. 6: ~ korábbi kiváltságait megerősítette, II. 18: a pécsieket 12 é. fölmentette mindennemű országos adó alól, hangsúlyozva, hogy az így nyert pénzt a város felújítására és a városfalak megerősítésére fordítsák. - 1529: a törökök megszállták ~et. Amikor 1532: Szulejmán hadai ismét Bécs ellen indultak, ~ városa kényszerűségből János kir-t fogadta el urának, aki 1533: több mint egy hónapot tartózkodott itt a mellé rendelt török csapatokkal együtt. 1540: a meghalt János kir. özvegye, Izabella kirné Athinai Simon deákot küldte ~re, hogy a várat birtokba vegye. Athinai csellel bejutott a városba, s a közeli Szászvár ppi erősséggel együtt hatalmába kerítette. 1541: miután Szulejmán csellel elfoglalta Buda várát, jelentős haderőt küldött ~ átvételére. Athinai Simon deák vezetésével azonban a pécsiek az ellenállás mellett döntöttek. ~ falain a katonákkal együtt harcoltak a polgárok is Schreiber Farkas bíró vezetésével, s visszaverték a török támadást. Ezt követően a város hűséget ajánlott Ferdinándnak, aki utasította a választott ~i pp-öt, Váraljai Szaniszlót, hogy az ő kezébe tegyék le az esküt. Ferdinánd eleinte segítette is a várost, s az újonnan érkező csapatok 1543. V: elűzték a Valpó várát ostromló Murád pozsegai szandzsákbéget. György barát azonban nem sok esélyt látott ~ talponmaradására, és megerősítése helyett Székesfehérvár és Esztergom, a másik két török célpont támogatására buzdította Ferdinánd kir-t. A ~iek belátták, hogy a kir. támogatás híján nem állhatnak ellen a szultáni főseregnek, 1543. VI: megnyitották kapuikat Kaszim bégnek. - A törökök a tp-okat →dzsámikká alakították, →mecseteket és →minareteket, a dzsámik mellett →korániskolákat építettek. Rendbehozták az erődítményeket, kialakították a katonai szállásokat, ~ keleti várossá alakult. - Szigetvár elfoglalása után (1566) a várak egész gyűrűje övezte ~et. Zrínyi Miklós költő és hadvezér m-ném-horvát hadai 1664. I. 27: érkeztek ~ alá. A várost elfoglalták, a várral azonban nem boldogultak. II. 6: Zrínyi parancsára felégették a várost. A pusztítás óriási volt, de nem tudta megfordítani a tör. hadjárat kimenetelét (→vasvári béke), az egyértelműen török sikereket hozott. - 1686. X. 14: Badeni Lajos vette át a töröktől a várost, X. 22: a várat. ~ katonai igazgatás alá került. A bécsi udvar tervei között szerepelt ekkor ~ megsemmisítése, végül azonban jobbnak látták megtartani a még török kézen lévő Szigetvár katonai erejének ellensúlyozása végett. - ~ lassan újra fejlődésnek indult. 1688 k. érkeztek az első ném. telepesek a Belvárosba. 1690-93, 1697: pestis pusztított. -

4. A 18. sz. elején a lakosságnak csak kb. 1/4-e magyar (a többi ném. v. délszláv), ezért ~ nem állt Rákóczi kurucai mellé, akiknek egy csapata 1704. II. 1: ért Sándor László kapitány vezetésével a falai alá. 3 napig rabolták és fosztogatták a várost, majd elvonultak. A pusztítást az ide érkező „felszabadító” Herberstein generális rác serege tetőzte be. - Békésebb élet az 1710-es években indult, amikor a bortermelés, ipar és keresk. révén a polgárság vagyonosodott, sorra alakultak a céhek. - Sokat tettek ~ért a pp-ei (Berényi Zsigmond, Klimó György) is. 1780. I. 21: ~ →szabad királyi város lett. Az 1780-as évek közepén az összlakosság 8853 fő, ebből 133 pap és 117 nemesember. 1785: a kerületi akad-t Győrből ~re helyezték; 1835: Szepesy Ignác pp. alapítványa révén bölcsészeti és jogi líceum, később jogi akad. lett. 1846: ~ett hangversenyezett →Liszt Ferenc. - Az 1848-as forr. III. 18: érte el ~et. Polgárőrség alakult, díszpolgárrá választották többek között Batthyány Lajost, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst, Táncsics Mihályt, Petőfi Sándort, Vörösmarty Mihályt. ~ IX: rövid időre a horvát seregek kezére került, majd 1849. I: ellenállás nélkül foglalta el a császári sereg. - A kiegyezés (1867) után a szénbányászat mellett meghatározó jelentőségű volt a vasúthálózat kiépülése. 1918. XI. 14: D-Baranya antant-szerb megszállás alá került, s csak 1921. VIII: lett nyilvánvaló, hogy m. fennhatóság alatt marad. A 2 vh. között ~re telepítették át a pozsonyi egy-et, a bölcstud. kar 1940. XI. 6: szűnt meg. -

5. A II. vh-ban ~ viszonylag kisebb károkat szenvedett, a béke a város számára 1944. XI. 29: született meg. Az ipari és városi fejlődés a háborút követő években jelentősen felgyorsult, több környező település beolvadt ~be, s a 80-as évekre lakossága elérte a 170 ezret. - Esztergár Lajos polgármester 1943. VI. 6: a Széchenyi téren tartott ünnepi közgyűlésen ~ városát és minden lakóját fölajánlotta Jézus Szentséges Szívének. - 1990: a rendszerváltás után a keleti piacok beszűkülése és az ekkorra már túlnyomórészt elavult technikával, veszteségesen történő termelés miatt a ~i bányaüzemek egy részét be kellett zárni, ill. jelentős létszámleépítéseket kellett végrehajtani. E nehézségeket növelte a délszláv háború is, mely a város határmenti gazd. kapcsolataira, ill. turistaforgalmára fejtett ki negatív hatást. Nagymértékű szerkezetváltás indult meg gazdaságában, a termelőipar leépülésével párhuzamosan egyre növekszik a feldolgozóiparban, ill. a szolgáltatásban dolgozók aránya. - 2004: ~ kb. 157 ezer lakóval a Dunántúl legnagyobb városa, készül az Európa fővárosa c. megpályázására. -

III. Egyh. intézményei a középkorban, 1009-1526: →pécsi püspökség. -

a) Plébániák. 1. Szt Bertalan. A török hódoltságig a város főpléb-ja volt. A tp. a mai Széchenyi téren lévő Belvárosi tp. helyén állt. Nevének eredete: Bertalan pp. (1219-51) korábban II. Endre kir. (ur. 1205-35) 2. feleségének, Jolántának volt kápolnás papja. A Thuróczi-krónika szerint a kir. a →keresztes hadjáratról számos ereklyét hozott, köztük Szt Bertalan balkezét. Ezt követően tette meg a kir. ~re pp-nek Bertalant. Nagyon vsz., hogy Bertalan ezt az ereklyét v. annak egy részét megkapta a kir-tól, és székhelyének városi tp-ában helyezte el. Az 1400-as évekből ismert a tp-hoz épített Pietà-kpna. - A tp. oltárai (az első említés évével): Szt Miklós (1423), Szt László (1430), Corpus Christi (1443), Szűz Mária (thewtunicorum, B. M. Ferdeus, 1458), Szt Kereszt (1467), Mindenszentek (1467), Urunk Színeváltozása (1489), Szentháromság (1489), Szt István vértanú (1493). - A török időkben a tp. köveiből dzsámi épült, ez 2004: ~-Belváros plébtp-a. - 2. Szt Benedek. Megalakulásának ideje ismeretlen. 1332: említik először. Patrocíniumának megválasztása bizonyára kapcsolódik a bencés rendhez. Szűz Mária-oltárát 1459: említik. A török hódoltság alatt ez lehetett a város Ny-i részén élő kis ker. közösség tp-a, melyet 1664: történt lerombolása után még név szerint említenek. Kárpáti Gábor régész a Nagyposta épületétől K-re, a Citrom u. elején feltárt romokkal azonosítja. - 3. Mindenszentek. A városfalon kívül volt, 1332: már létezett. A pléb-n megalakult a Mindenszentek konfraternitás, mely a 15. sz. végén a p-hoz folyamodott megerősítéséért. A török hódoltság alatt ez volt a városból is kiszorult ker-ek tp-a, melyet unit-ok, időnként más vallások is használtak. 1620 u. a mind jobban megerősödő jezsuita misszió kezére került. -

b) Templomok. 1. A várbéli Ker. Szt János társaskáptalan tp-a a szegyh-tól Ny-ra, a várfal közelében állt. 1217: már létezett. Tp-ának egyik (mellék)oltára Szűz Mária tiszt-ére szentelve. A török hódoltság idején elpusztult, romjai 1770 k. még láthatók voltak. A kápt. megszűnt, prép. címét 2004: is adományozzák (kisprépost). - 2. A Corpus Christi tp-ot Széchy Pál építtette a várfalakon kívül, a Mecsek D-i lankáin. Széchy tanulóévei alatt (1268-73) Bolognában ismerte meg az 1264: elrendelt →Úrnapja ünneplését. Ő vezette be ~ett az Úrnapja másnapján tartott körmenetet „ad ecclesias Corporis Christi”. Az ünnep lit-ja szerepel a ~i Misszáléban (1499). -

c) Kápolnák. Szt István kir.-kpna: a váron kívül épült, a nemesek eskütételének szokásos helye. 1330: már létezett. - Szt András-kpna: a szegyh. oldalához építve, Szt Ilona-oltárral. 1330: már létezett. - Szt Katalin-kpna: helye ismeretlen, a szegyh-hoz tartozott. 1330: már létezett. - Szt Jakab-kpna (v. oltár?) a szegyh-ban. 1330: már létezett. 1455: javadalmi lakás tartozott hozzá. - Aranyos Mária-kpna: a szegyh. mellett az É-i oldalon állt. Miklós pp. (1346-60) alapította, VI. Ince p. 1355: búcsút engedélyezett számára. A főoltáron kívül Szt István kir.-, Szt Dorottya-, Szt Livinusz vt.-, Szt László kir.-, Szt Imre-, Szt Márton-, Szt Erzsébet-, Szt Mária Magdolna-oltár állt. - Mindenszentek kpna a szegyh-ban. 1394: már létezett. - Holtak kpnája: helye ismeretlen, a 14. sz: alapították gazdagon ellátott kápolnaigazgatóságként. - Pietà a Szt Bertalan plébtp-hoz építve. Az 1400-as évekből ismert. 1483: Szt Fábián és Sebestyén-oltárral. - Szt Móric és társai vt-k a szegyh. közelében (v. mellett) 1428: épült a D-i oldalon. - Kpna a préposti házban (Kápt. u. 2. kertjében). →Handó György prép. (1465-80) építtette, benne naponta elmondandó 4 miséhez Szűz Mária-oltárral. Falfestményei (Angyali üdvözlet, Szt István, Szt László kir. és Szt Imre hg.) 1702: még felismerhetők voltak. A 18. sz: lebontották. - Szt Vér-kpna a domonkosok Szt Tamás tp-ában. 1491: már létezett. -Szt Mihály-kpna: a szegyh-tól D-re állt egy 1500-ból maradt irat szerint. - Kpna, Káptalan u. 4. Az 1940 k. ásatásokkor előkerült relieftöredékekben és kőfaragványokban Ker. Szt János, Szt Máté és Szt János evang. attribútumait lehetett megtalálni. -

d) Szerzetesek. 1. Az ispotályosokat 1181: említik, →Pécs középkori kórháza. -

2. A domonkosok 1222-37: települtek meg ~ett. Ktorukban 1238: IX. Gergely p. levele szerint a boszniai egyházat szolgáló pénzt őrizték. 1276: perjele a tp-ban felszólította a híveket, hogy jelentsék az Árpádházi (Szt) Margithoz fűződő csodákat. 1309: Gentilis bíb., pápai követ a ~i domonkosok, ferencesek és ágostonos remeték perjeleit bízta meg, hogy szólítsák fel Miklós éneklőknk-ot, adja át a ppi székhelyet a törvényes pp-nek. 1367-1402: a ~i egy. prédikátorai domonkosok voltak. Beszédeiket Münchenben egy kézirat őrzi. 1487: a rendfőnök (magister generalis) megengedte, hogy a ~i Becket Szt Tamás vt-ról nevezett konventhez tartozó Márton szobrász testvér más szobrászokkal együtt dolgozzon, 1491: a sekrestyében őrzött csodás vért asszonyok is meglátogassák, de mielőbb építsenek erre a célra új kpnát. 1500: studium particulare keretében folyt a konventben az oktatás, a regens vezette. 1492: sztelték a Szt Vér-kpnát. 1527: arról írnak, hogy a ktor leégett. 1543: v. már korábban elnéptelenedett. A domonkosok tp-áról egész városnegyedet neveztek el, még a török →defterekben is Szt Tamás mahálénak nevezték (Munkácsy u. 8. és környéke). A törökök a ktort és tp-ot lebontották. A tp. és ktor alapjait 1987: találták meg a Bercsényi u. alatt és két oldalán. - 3. pálosok. 1225 k. Bertalan pp. a →Patacs feletti hegyen Szt Jakab ap. tiszt-ére monostort emelt a remetéknek, akik később a keresztúri pálos remeték rendjéhez csatlakoztak. A jakabhegyi monostor Ürög és Patacs falvaktól egyaránt 4 km-re fekszik, ezért hol ürögi, hol patacsi monostort emlegetnek a források. 1334: a rablók zaklatásai miatt egy időre a Bold. Szűz patacsi tp-a mellé költöztek a remeték. 1543: amikor ~ török kézre került, el kellett hagyniuk a mon-t. - 4. A ferencesek Vince nevű guardiánja 1280 k. részt vett a bajcsi pálosok ktorának szentelésén, vsz., hogy ő volt a ~i ktor feje. 1309: Gentilis bíb. a ~i guardiannak a domonkos és az ágostonos perjellel együtt adott megbízást. 1401: a p. Szt Ferenc-tp-uk részére búcsút engedélyezett. Itt volt a D-mo-i custodiátus székhelye. 1348, 1356, 1490 és 1516: itt tartották a mo-i rendtart. káptalanját. 1543: a szerz-ek elmenekültek, a törökök elfoglalták a várost. - A mai ferences ktor helye megegyezik a kk. klastrom helyével, amely a városfal mellett, az egykori Szigeti kapu közelében állott. A mai tp. hajójának falában lehetnek kk. részletek és a ktor déli szárnya is régi alapokon nyugszik. Az 1554-i török adóösszeírásban szerepel Szt Ferenc utca mahalle. A török időkben a gótikus szentélyt lebontották és Memi pasa és Fathia dzsámijává alakították át. Mellette fürdőház épült (Memi pasa fürdője). A mai tp. kapuja K-en van, előtte találták meg az 1500 k. épült szentély alapfalait és két mellékoltárt. - 5. Az ágostonrendi remeték perjelét 1309: a domonkosok perjelével és a ferencesek gvardiánjával együtt felszólította Gentilis bíb., p. követ, hogy Miklós knk-ot bírják engedelmességre, mert nem akarja kiengedni kezéből a ppség javait. 1508: az ágostonos szerz-ek konventje viszályba került a rend ált. főnökével, ezért zavar támadt az egész m. rendtart-ban. Ktoruk és tp-uk a város falain kívül K-re, a Tettye-patak túlsó oldalán épült. Ktorukban isk-t is fenntartottak. Tp-uk titulusa vsz. Szt Miklós, mert Zsigmond pp. (1505-21) lajstromkv-ében ez olvasható: „a város falain kívül lévő Szt Miklós frátereinek vettem egy kelyhet, 9 Ft”. A török hódoltság alatt a tp. és ktor köveinek felhasználásával a patak városfal felőli oldalán dzsámit építettek. - 6. A kármelitáknak XI. Gergely p. 1372: megengedte, hogy a városban a Vilmos pp. (1360-74) által ajándékozott helyen tp-ot és házat építsenek. A pp-nek jelentős része volt a ~i egy. felállításában is. A karmeliták szívesen telepedtek egyetemi városokba. Az alapításról csaknem 40 évig nincs további adat. 1409 k. a Szt László-ktor tatarozására gyűjtöttek. 1524: ~i karmeliták 8 frt, a budaiak 12, a privigyeiek és eperjesiek 8-8 frt. rendi taxát voltak kötelesek fizetni.

Ktoruk a mai II. sz. Belklinika (Irgalmasok Kórháza) területén állt, ahol 1976: egy leletmentés alkalmával került elő a ktor restaurátora, Eszéki János pp. (1539-41) címerével díszített, évszámmal ellátott kút-töredék. Utoljára az 1554. é. török adóösszeírásban olvasható: Szt László mahalle. - 7. A jezsuiták első misszionáriusai 1612: érkeztek ~re. Munkájukat nehezítette, hogy a város m. lakosságának már évtizedek óta nem volt kat. papja. A nehézségek ellenére a Budai Külvárosban isk-t nyitottak, és a városon kívüli Mindenszentek-tp-ot is megkapták azzal a feltétellel, hogy a fél tp-ot engedjék át az unit-oknak. A hódoltság alatt végig működött a rend. - 8. A domonkos nővérek zárdáját 1461: először említik. 1497: Dorottya perjelnőt és 4 nővért bejegyezték a római Szt Lélek Társulatba. 1542: Patacson 7, Megyeren 8 porta tartozott az apácákhoz, 1470: ezeket vásárolták v. cserében kapták Janus Pannonius pp-től. A város falain kívül épült, Szentlélekről nevezett zárda perjelnője, Soklyasi Anna panaszkodott a kir-nál, hogy amikor 1543. I. 24-e körül a törökök miatt 4 soror egy szekér holmival Szigetvárra menekült, ott Botkai Pál várnagy kolostoruk összes kincseit elvette, majd özvegye kezébe került, akit Ferdinánd kir. ezért 1547: maga elé idézett. További sorsukról nem tudunk. A ktor emlékét Pécs-Budai külvárosban a „Zidina-környék” őrzi a Mindenszentek tp-ától D-re. 1728: köveit az új domonkos ktor építéséhez elhordták. -

IV. Egyházi intézményei 1686 u.

a) Plébániák. A török hódoltság végére csak a városfalon kívül élhettek ker. közösségek. A r.k. vallást őrző jezsuiták ~ felszabadulása, 1686. X. 14. u. megkapták és ker. tp-má alakították a főtéren lévő dzsámit, mellé új koll-ot építettek. 1687: a ferencesek, 1690: a domonkosok, 1694: a pálosok, 1698: a kapuc-ok, 1702: az ausztriai tart-hoz tartozó ágostonosok tértek vissza. A szerz-ek azonban ~ lakosságának lelki igényeit mindenben nem elégíthették ki. A ppség részéről a legsürgősebb feladatok egyike a plébániaszervezés lett, amit megint csak a jezsuiták vettek kézbe. - ~ett ekkor egyetlen pléb. létesült, a →Pécs-Városplébánia. A szabad kir. rang elnyerése (1780) után Esterházy László Pál mpp. új pléb-kat alapított: →Pécs-Székesegyház, →Pécs-Belváros, a külvárosi részeken →Pécs-Budai Külváros és Szigeti Külváros (→Pécs-Assisi Szent Ferenc). A belváros 1780: történt kettéosztásakor kijelölt határvonal nem bizonyult időtállónak, a 2004-es állapot átrendezések eredményeként 1850 k. alakult ki. - 1861-: alakult: →Pécs-Bányatelep, →Pécs-Gyárváros, →Pécs-Szent István, →Pécs-Kertváros, →Pécs-Jézus Szíve. - Lakói 1940: 75.198 r.k., 447 g.k., 293 g.kel. (bolgár és szerb kpna, utóbbi ikonosztázzal, mely 1948 u. került ~re a szentendre-izbégi tp-ból), 2551 ev., 5485 ref., 3508 izr., 338 egyéb vall., össz. 87.820. - ~ 1947-: óta több környező községet is bekebelezett Hirdtől Patacsig, D felé Málomig és Árpádig. E ter. plébániái: →Pécs-Szabolcs, →Pécs-Rácváros, →Pécs-Vasas, →Pécs-Ürög, →Pécs-Hird. 2004: ~ ter-én 14 pléb., ill. lelkészség áll. →pécsi görög katolikus parókia -

b) Szerzetesek.

1. A ~ett folyamatosan jelenlévő jezsuitáknak 1687 ill. 1689: Bádeni Lajos, a cs. sereg fővezére a dzsámit adományozta, akik azt tp-má építették át. A környékén több házat és telket is megszereztek, így isk-jukat és rendházukat behozhatták a városba. Régebbi tp-uknál megszervezték a pléb-t (→Pécs-Városplébánia). Korai emlékei közé tartozik az 1701 e. épített →pécsi kálvária. 1704: a rácok 4 pátert megöltek. A rácdúlás után a rend hamarosan újraéledt, de a pléb. vezetését már nem ők látták el, az oktatás lett a fő munkakörük. Közben megalapították a Xav. Szt Ferenc- (1754) és a tör. mecsetből átalakított Szt Rókus-kpnát. 1773 u. mint egyhm-s papok folytatták az okt-t, tp-uk 1780: ~-Belváros plébtp-a lett. 1813: a gimn. és a koll. vezetését a ciszt. r. kapta meg (→Nagy Lajos Gimnázium). 1912: Zichy Gyula pp. gimn-ot és koll-ot alapított és a jezsuitákra bízta (→Pius Gimnázium). A tp. 1930-ra készült el (→Pécs-Jézus Szíve). 1948: ill. 1950: a rend működését lehetetlenné tették, azóta sem telepedtek meg ismét. - 2. ferencesek. A 16-17. sz: obszerváns vándorprédikátorok jártak ~ett. A ~i rház 1661: a →ladiszlaitáké lett. ~ prefektusa, Tüngen János Károly generális 1687. I. 4-i birtokbahelyező irata alapján a tp-ot Stigmatizált Szt Ferenc tiszt-ére építették újjá. A háromhajós tp-nak csak az É-i mellékhajója épült meg, baloldali mellékoltárai a főhajó falához simulnak. Az egész szentélyt betöltő betlehem kb. 2/3 ember méretű bábukból áll. A díszes oltárok és a sekrestyeszekrény a ferences testvérek asztalosműhelyében készültek. A D-i oldal folytatása a rház, a tornyot 1745: kezdték építeni. Ferencesek munkájának az eredménye a várfalakon kívüli Ny-i területen a Donátus-kpna. 1773: a jezsuiták feloszlatása után a Xavéri Szt Ferenc- és a Szt Rókus-kpnát is ők kezelték. 1790-1950: vezették a Szigeti Külvárosi pléb-t. 1900: a ladiszlaita rtart. megszüntetésekor a rházat a →Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományba sorolták. 1923-41: itt volt a rendi növ-ek főisk-ja. 1950: a szerz-eket szétszórták, 1990: visszatértek, régi rendházukban (Ferencesek u. 35.) megindították a Collegium Seraphicum diákotthont, mely egy ideig a ppség alá tartozott, 1998: végleg a rend kezelésébe került. - 3. A domonkosok az Új Szerzeményi Bizottságtól (→neoacquistica commissio) Tullius Miglio komisszárius révén már 1688-tól jelentős telkeket nyertek a városban Ferhád pasa dzsámijával, a hozzá tartozó lakóházzal és török temetővel együtt (2004: Kossuth L. u. D-i oldal, 12-24.). Megkapták a kőfalon kívüli Zidinán az egykori apácaktor maradványait. A Szűz Mária születése-tp. 1724-70: készült, tornyát 1781-től építették, főoltárképét →Dorfmeister István festette. II. József 1787: föloszlatta a házat, tagjai elszéledtek. Az elhagyott tp-ot 1835: lakóházzá alakították át (Kossuth L. u. 18). - 4. A pálosok röviddel a város felszabadulása után érkeztek. 1694: telkeket, házat szereztek a mai Bem és Citrom u-ban és a Kossuth téren. Rendházukat és Szentháromság-tp-ukat a Caraffa-bizottságtól 1700: (Elhadsi Huszein dzsámijával) kapott telken építették meg (2004: a Kossuth Lajos, Líceum és Perczel u. határolja). Patacs és Ürög környéki ősi házaikat is rendbehozták, gondot fordítottak a szentkúti szentélyre is. 1786: a feloszlatáskor a rházból bérház, a tp-ból raktár lett. 1832: Szepesy Ignác pp. az egész épületegyüttest megvette főisk. (líceum) céljára, a tp-ot újraszentelték Urunk színeváltozása tit-ra (Líceum-tp.). A jakabhegyi ktor romja ma jeles helye a Mecseknek, a szentkúti ház és tp. már inkább csak emlékekben létezik. 1935-50: a rend lengyel segítséggel ismét megtelepedett ~ett, rházat és Szt Imre-tp-ot építettek (Hunyadi u. 70.). 1989 u. újra megindult a pálos élet. - 5. ágostonosok. A mai Ágoston teret közvetlen környékével és az itt álló romos dzsámival együtt 1695: br. Kurtzné, a budai adm. felesége nevére írták, aki 1702: e telkeket a ~re érkező ágostonrendieknek adta. Ők építették át 1712-70: a dzsámit Szt Ágoston-tp-má. Rezidenciájuk 1746 k. készült el, a torony építését 1769: kezdték meg. A rend feloszlatása után a tp. a K-i városrész plébtp-a, a rendház a pléb. épülete lett (→Pécs-Budai Külváros). - 6. A kapucinusok 1698: Radonay Mátyás Ignác pp. jóváhagyásával települtek a Visa János knk-tól kapott telekre (2004: a Széchenyi tér, Bem u., Kossuth tér, Fürdő és Munkácsy M. u. [a 18. sz. elején Capucziner Gasse] által határolt terület). Tp-ukat 1727: Szt Sebestyén tiszt-ére sztelték, a konventot 1731: kezdték építeni. Az 1787-i feloszlatás után többen a ~i egyhm. szolgálatában maradtak, tp-ukat és rendházukat 1796: az irgalmas rend kapta meg. - 7. Az irgalmasok Szt Sebestyén konventjét és kórházát 1796: Krautszak János molnár és tímármester alapította. 1859: Szentmiklósy János gyáros hagyatékából a kórházat kibőv. 1864: a r. számadásait →Füzy Szaniszló OH gyógyszerész gondnok kezdte m-ul vezetni, és renováltatta a kórházat és a gyógyszertárat. Kórházuk 1925: nyilvános, 1931: közkórház lett, 1948: 120 ágya volt. 1929: megnyitották a patika utcai ajtaját. 1938: orvosi egy. alapításának tervével tovább bőv. A →pécsi irgalmasrendi gyógyszertár 1950-ig működött. - A szerz-eknek 1950: a kórházból távozniuk kellett, csak a Szt Sebestyén-tp. szolg-ában maradhattak meg. 1990: visszakapták a rházat, a kórház a ~i tudegy-mel együttműködve dolgozik. -

8. ciszterciek. A jezsuiták által elindított gim-ban 1773 u. közel 40 évig elsősorban világi papok tanítottak. 1813: Zircről ciszt-eket hívtak, akik 1814: átvették a gimn. vezetését (→Nagy Lajos Gimnázium). 1948: az állam elvette Zirctől a gimn-ot, 1950: a rházat is lefoglalta. 1989 u. kapták vissza, ismét működtetik a gimn-ot és a fiúkoll-ot. - 9. Ferencesek Harmadrendjének Apácái (Elisabethinae). Berényi Zsigmond pp. (1739-48) idejében érkeztek, de csak 1765: szereztek megfelelő házat, amit Klimó György pp. 1776: bőv. és kpnával és kis harangtornyocskával látott el (Mátyás kir. u. 15.). Leányneveléssel foglalkoztak, 1782: a r. megszüntetése után az int. világi isk. lett. - 10. Miasszonyunk Női Kanonokrend (Congregatio Domina Nostra Canonissarum Regularium). Scitovszky János pp. 1847: kezdeményezte ~re hozatalukat, de a szabharc miatt házuk csak 1851, tp-uk 1854: készült el. Iskoláik megszervezését, folyamatos bővítését 1851: kezdték. 1916-18: az el., polg. isk. és a tanítónőképző mellett leánygimn-ot nyitottak. Az isk-k épületei 1924, ill. 1937: készültek el, az államosítás (1948), ill. a r. föloszlatása (1950) után a Leöwey Klára Gimn. kapott bennük helyet. 1957-61: átvették a Prohászka Otthon vez-ét (lásd alább: V/17). - 1991: a r. újraindult. 2004: az óv-ban és napközi otthonban 13 ped., 150 gyermek; Árpádházi Szt Margit Koll-ban 400 leány, az Ált. és Zeneisk-ban 9 ped., 167 növ. - 11. Az Irgalmas Nővérek ~ett 1855: telepedtek meg. Feloszlatásukig (1950) a köv. helyeken szolgáltak: a) a Nesselrode pp. által 1720: alapított Városi árvaház (épületébe 1925 u. az Erzsébet Tudegy. belklinikáját helyezték el); b) Városi Szegények Háza; c) az 1878: alapított Rudolfinum és Matessa árvaház; d) az 1893: alapított Baranya vm. árvaház és el. isk.; e) 1902-: Marianum leánynev. int. - 12. Keresztes Nővérek. 1914-50: a szem-ban, 1924-: a sebészeti klinikán végezték szeretetszolgálatukat. - 13. Szociális Missziótársulat. 1920 k.-1950: központjuk a Megye u. 18. sz. alatt volt, szoc. otthont tartottak fenn, cselédlányokat patronáltak, pléb-kon házt-t vezettek stb. - 14. Sarutlan Karmelita Nővérek. 3. mo-i ktorukat 1936: alapították ~ett, a Mindenszentek-tp-ot kapták meg. Virág Ferenc mpp. hívására Szombathelyről 5, Sopronbánfalváról 2 nővér jött. - 1950. VI. 10: 31 nővért hurcoltak el, internálótáboruk Tiszaújfalun a bencés nőv-ek zárdája lett. XI. 11: 4 nővér visszatért ~re, az egyhm. ostyasütőben kaptak állást. A többiek kórházban, kvtárban, ill. Bpen a →Solidaritas Háziipari Szövetkezetben helyezkedtek el, v. hazatértek családjukhoz. - A szétszóratás alatt →Birnbauer Mária Szentlélekről nev. Erzsébet perjelnő, 1957: Jézus Eucharisztikus Szívéről nev. M. Terézia nővér, 1978: Kis Jézusról nev. Terezita Gemma nővér (→Vág Mária) fogta össze a nővéreket. - A ktor 1991. XI. 10: éledt újjá Terezita Gemma perjelnő vez-ével. A r. generális kérésére 2 fr. nővér érkezett 1992. XI: a ktorba. Egyikük, Marie-Elisabeth →Rey 1994: perjelnő lett. Halála, 1999. IV. 18. után Vigasztaló Szentlélekről nev. Mirjam nővér (Jeges Valéria) vette át a 21 fős közösség vez-ét. Az egyre gyarapodó közösség 2002: Magyarszékre (Baranya m.) költözött. - 15. Ferences Betegápoló Nővérek, Assisi Szt Ferenc Betegápoló Nővérei. 1990. I: két idős ferences nővér kezdett dolgozni ~ett a Megyei Kórházhoz tartozó bányatelepi kórházban. Röviddel ezután fiatal lányok jelentkeztek. 1993. XII. 30: kaptak ppi jóváhagyást. Közp-juk 1996 óta Kozármislenyben van, ktorral és Flüei Szt Miklós-tp-mal; 2004-re idősek otthona indítását tervezik. ~ett a Megyei Kórház Geriátriai oszt-án és a Gyermekkórházban szolgálnak. Kisebb közösségük él még ~ett Betlehem és Názáret néven. -

V. Iskolái, nevelő- és karitatív intézetei (az alapítás sorrendjében):

1. →pécsi egyetem, 1367. -

2. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, 1732.-1948. jún. 16. 1946: a gimn. mellé r.k. ált isk-t szerveztek. 2 oszt-lyal indult meg a tanítás Werner Mária okl-es tanítónő vezetésével. Közös szervezetükként (a Zirci Apát 723/1946. sz. rendelete alapján) megalakult a Ciszt. Rend ~i Koll-a (gimn. ig., rektor: →Kühn Szaniszló). 1948: az →iskolák államosításával áll. isk. lett. - 1993: a ciszt. r. visszakapta: →Nagy Lajos Gimnázium. -

3. Püspöki Árvaház, 1825-1916. Király József pp. 1825: alapította a ppi kertészet ter-én. 1916: bőv., továbbfejlesztették és beolvasztották az akkor alapított Emericanum középiskolai diákotthonba. -

4. Püspöki Tanítóképző, 1831-1948. Az egri ppi. tanítóképző mintájára Szepesy Ignác pp. alapította. 5 hónapos tanf-okban (praeparandia) folyt az okt. m-ul, majd 2 évf-ossá alakult. 1848-55: szünetelt. 1868: 3, majd 4, ill. 5 évf-os. 1872: 4 évf-os gyakorló isk-t szerveztek mellé. A kat. kántorképzés számára orgonát építettek, ill. korszerűsítettek (ezért lett a neve: Organum Georgiorum). - Kezdetben a belvárosi „főtanodában” (normál isk.) volt, majd a mariánusok később internátusként működő ktorában kapott elhelyezést. Szepesy pp. az általa szervezett és e célból megvásárolt volt pálos ktorban elhelyezett líceum ill. jogakad. épületében a praeparandia (tanfolyamos okt.) részére is jelölt ki helyet. E kettős elhelyezés fennállt az egy. ~re költözéséig, amikor 1921: a ppi jogakad. megszűnt. Mivel a volt líceum épületébe az egy. gyakorló isk-ja került, a tanítóképző ideiglenesen a kisszem-ban nyert elhelyezést. - 1948: államosították, 1954-: fokozatosan gimn-má szervezték át. -

5. A Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend leánykollégiuma, 1851-1948. A r. ~i letelepedésétől fogva működött a zárda keretén belül. 1948: államosították, Geisler Eta, Teleki Blanka Leánykoll. lett. 2004. IX. 1: a r. visszakapta: Árpádházi Szt Margit középisk. leánykoll. 320 tanulóval. -

6. →Pécsi R.K. Tanítónőképző, 1895. -

7. →Pécsi Székesegyházi Énekiskola. -

8. Mária Intézet, 1902-24. Leánynev. int., 1902: Hetyey Sámuel pp. a Megye u. 24. sz. épületet kibővítve alapította. Árvaházból kikerült serdülő lányokat és szegény sorsú ~i szülők leánygyermekeit nevelte. 1924-: Marianum. -

9. →Pius Gimnázium, 1912-48. -

10. Emericanum Fiúkollégium, 1916-48. A Pécsi Püspöki Árvaház és a Tápintézet egyesítésével Zichy Gyula pp. alapította. Középisk. diákotthonként ált. 140 fiúnak biztosított szállást. A mai Jókai u. 8. sz. alatti diákotthont 1926: adták át Hoffman László tervei alapján, 1928: bőv. 1948: államosították, azóta szakközépisk. koll. -

11. R.K. Szt Erzsébet Leánygimnázium, 1916-48. Az egy. orvosi és bölcsész karának megnyitása szükségessé tette egy éretts-t adó leányisk. létrehozását. A Miasszonyunkról nev. női knk-rend min. engedéllyel 1916: átalakította a felsőbb leányisk-t, 1. és 5. o-lyal elindított egy gimn-okétól eltérő tanmenetű, de azonos értékű képzést és éretts-t adó középisk-t. Az 1. éretts. 1920: volt.

Kezdetben ciszt. szerz-ek tanítottak, ig. →Bitter Illés OCist, első r. ig. Bredschneider M. Ilona. 1922: vette föl Szt Erzsébet nevét. 1925-41: a ~i Tudegy. gyakorlóisk-ja. Átszervezés után 1935: egységes leánygimn. Évf-onként 1-1 oszt., tanulói létszáma 50-55. Utolsó rendi ig-ja Bátai M. Ilona. - 1948: államosították. 1951-: Leövey Klára Gimn. (2004: is) -

12. Marianum, 1924-48. A Mária Intézetből alakult 1924: a ~i ppi tanítóképző növendékei számára, Wurster József nagyprép. alapítványából. 1948-ig ált. 60 növ-et fogadott. - 2004: áll. gyermekotthon.

13. Egyetemi Szt Mór Kollégium, 1929-48: →Maurinum. -

14. Sancta Maria Női Otthon Egyesület és Háziasszonyképző Iskola, 1933-48; 1991-. Mirbach Júlia brnő alapította saját házában (Árpád u. 29., azóta lebontották) szegény sorsú leánytanulók részére internátussal, ahol teljes ellátásban és nevelésben részesültek. - Az 1941/42. tanévben min. engedéllyel a neve ~i R.K. Sancta Maria Háziasszonyképző Isk., ig-ja Mirbach Júlia. - A 2 évf-os isk. elsősorban falusi értelmiségi feleségek képzését szolgálta. 1944: a ném. megszállás után a vidéki tanulók hazautaztak, s a mpp. rendeletére „irataikat elveszített menekült apácákat” (valójában Bp-ről származásuk miatt kitett nőket) helyeztek el az int-ben. 1945: mint nyilvánossági joggal felruházott nevelőint. folytatta a működését 65 leánytanulóval, akik közül többen ~ különböző középisk-iba jártak. 1948: megszűnt, 1950. I. 23: az intézményt fenntartó egyes-et feloszlatták. -

16. A Miasszonyunkról nev. női knk-rend Árpádházi Szt Margitról nev. napközis óvodája, 1991-. 1994: ált. és zeneisk-ja nyílt a v. zárda egyik épületében. 2004: az isk. 6 o-os, o-onként 30 tanulóval. -

17. Prohászka Otthon. 1936: nyitották meg egyedül maradt papi édesanyák és egyh. nőalkalmazottak részére. A szegyh. egyhk. tartotta fenn. 1957: a szétszórt Miasszonyunk Női Kanonokrend tagjai vették át. 1961-: az egyh. szeretetszolgálat keretében közel 50 személy számára biztosít teljes ellátást és gondozást, a Szt István tér 13. sz. alatt, átalakított nagypolgári épületben. Vez-je 2004: Maróti M. Jolán. -

18. Szt Lőrinc Gondozóotthon. 1996: nyílt meg ~ közelében új épületben, 38 ápoló gondoz közel 150 egyh. és világi idős embert teljes ellátással. -

19. Skóciai Szt Margit Gondozóotthon: →Vásárosdombó. -

20. Egyhm. Papi Otthon: 4 gondozásra nem szoruló nyugdíjas papnak biztosít lakást a szegyh. melletti (volt kápt.) épületben. -

VI. Kat. sajtója: (1860)1865: Népnevelők Kalauza, 1865-76: Népszerű és Könnyű Falusi Prédikációk, 1866-69: Kalauz (a Nevelés és Oktatás Terén), 1874-78: Tanügyi Füzetek, 1890-1906: A Szent Család Kis Követe, 1893-1913: Pécsi Közlöny, 1904(?)-05(?): Hitszónoklati Gyorsíró, 1907-08: Az Új Lap Pécsi Melléklete, 1908-19: Pécsi Újlap, 1910-44: Kath. Iskola, 1910-11: Keresztény Szociálizmus, 1911-44: Dunántúl, 1919: Genéz, 1919-25: Pécsi Est, 1919-20: Diák-Élet, 1919-11: Haladjunk, 1920-43: Mecsek Alján, 1920: Béke, 1920-21: Visszhangok, 1921-44: Pécsi Kat. Tudósító, 1923-50/51: Szemináriumi Élet, 1927: Szülők Lapja, 1927-37: Munkásifjú, 1928: A Pécs-szigeti Külvárosi Kath. Egyhközs. Értes., 1929-32: Mór-Hu-Mor, 1929-43: Pius, 1929-31: Pécs-belvárosi Egyhközs. Értes., 1929-33: Pécsi Hírek, 1933-36: Plébániai Tudósító, 1933-44: Napsugár, 1934-36: Móric, 1934-39: Maurinum, 1935-36: Pécsi Ciszterci Diák, 1935-37: Örökmécs, 1935: A Szt Kereszt, 1936-39: Móricka, 1936-44: Pécsi Szentföld, 1937-39: A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937-42: Szt József Hírnöke, 1937: Szövetségi Értes., 1938-41: Diákszemmel, 1938-39: Dolgozók, 1939-43: Arany-Ezüst, 1940-43: Sündisznó, 1942: Barania Babos Báljának Báli Beszámolója, 1940-: Várostemplom, 1941-42: Emericana Báli Híradó, 1942-43: Ifjúság, 1943-44: Pécsi Emericanas Élet, 1943: Híradó, 1947: Egyhközs. Levél, 1991-: Híradó, 1991-98: Pécsi Bazilika, 1991 ősze-: Fehér/Fekete, 1993-: Tanulmányok a Pécsi Egyhm. Történetéből, 2004-: Jó Hír. -

VII. Szabadtéri szobrok: 1. Szentháromság-szobor az egykori piac-, 1780-ig Szentháromság, majd Fő, 1870-: Széchenyi téren. Eredetileg 1713-17: Regesz Pál pécsváradi kőfaragó kőobeliszkjén Anrath Henrik faragta Szentháromság és a pestisszentek: Szt Rókus, Rozália és Sebestyén kőből (2004: Mecsekszentkúton) és Immaculata faszobor. 1750 k. Benchardt András ~i szobrásszal Szt Vince ereklyéjét is beépíttették. - Fölépítését, barokk stílusát pontosan követi az 1908: →Kiss György és Láng Adolf építész által haraszti mészkőből készített mai együttes. Szt Rozália helyére Páduai Szt Antal került a gyermek Jézussal, az oltár feletti ívelt párkány fölött Immaculata. - 2. Szt Flórián posztamensen, alacsony kerítéssel övezve, a róla elnevezett téren. A török időktől itt lévő közkút helyén állították 1825: homokkőből, 1926: →Kozma Erzsébet süttői mészkőből faragott szobra került helyére. Talpazatán: Szt Flórián könyörögj érettünk.  3. Havihegyi kereszt, Mező Imre út. Horváth János ügyvéd 1845: állíttatta. Az 1960-as években ledöntött kőkeresztet 1970: Cserháti József pp. vasbeton kereszttel pótolta, bronz korpusza →Rétfalvi Sándor műve.  4. Pietà a Havihegyi kpna D-i oldala előtti kereszt tövében (homokkő, Bartalits Mihály, 1878). - 5. Feszület a havihegyi tp. mellett, idomacél, horganybádog (Kiss György, 1900). - 6. A 12 apostol a szem. udvarán (homokkő, Bartalits Mihály, 1854). 1882-ig a dóm D-i homlokzatán álltak. - 7. Id. Szt Jakab és Szt Pál ap. (homokkő, Kiss György 1882-85) a ppi palota (Dóm tér) udvarán, 1891-1963: a dóm D-i homlokzatán álltak. - 8. Szepesy Ignác pp. emlékműve a Dóm tér közepén, az egykori belső vár 1819: lebontott felvonóhidas kaputornya helyén (bronz, Kiss György, 1893). Gránit talapzatán a pp. bronz címere, feliratai elöl: Négyesi Báró Szepessy Ignác, hátul: Pécs. sz. kir. város hálás közönsége, kétoldalt reliefek: A pp-nek bemutatják a jogakad. épületének tervrajzát és Pécs város küldöttsége köszönőiratot nyújt át az alapítónak jelenetekkel. - 9. Istenes Szt János dombormű az irgalmasok tp-a oldalfalán (Mayer Ede, 1905): a szt térdel, látomást lát. - 10. Szűz Mária/Stella Maris (homokkő, ismeretlen szobrász, 19. sz.) Havihegy, Mező Imre út. Talpazatán: Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk, 1926. - 11. Assisi Szt Ferenc-kút a Szt István téren (bronz, Bársony György és Nendtvich Andor, 1939; 1942: állították fel): kerek kőmedence szélén alacsony talpazaton áll a madaraknak prédikáló Szt Ferenc, jobbjában galambbal, a medence szélén is két galamb. - 12. Beteget gyógyító irgalmas barát, Irgalmasok u. 1-3., II. Belgyógyászati klinika, a főpárkány alatt (pirogránit, Zsolnay gyárban Sinkó András, 1941). - 13. Ker. Szt János, Hunyady J. és Káptalan u. sarkán (bronz, Lux Elek, 1942). A kk-tól itt állt közkút helyén, haraszti mészkőből készült (Nendtvich Andor tervezte) vízmedence szélén, alacsony posztamensen áll. Felirat a medence oldalán: Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék. (Jn 6,37) Aranyoskút. - 14. Szűz Mária Világ királynője (fehér mázas pirogránit, Zsolnay gyárban Sinkó András, 1948) a Pálos tp. előtt, a Hunyadi János u. és a Magaslati út sarkán. Alacsony kő talpazat (építész Nendtvich Andor). Az orante Mária félgömbön áll, égre emelt, koronás fővel, lábaival eltiporja a kígyót. - 15. Janus Pannonius a ppi vár D-i kertjében (bronz, mészkő talpazaton, Borsos Miklós, 1972). Ra.P.-Timár György-H.F.L.-Mendöl Zsuzsa-Bá.B.

I-II. Brüsztle I:91. - Baranyai Helytörténetírás 1981:57. (Fricsi Ádám: Levelek a hódoltságkori ~ről 1612-1629) - Kiss 1984:39. - Archeologia Hungarica 50. Bp., 1984. (Fülep Ferenc: Sopianae. The History of ~ during the Roman era.) - DAP III. - Kárpáti 1991:165; 2001:59. - ~ a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. (Molnár Antal: Jezsuiták a hódolt ~ett 1612-1686). Pécs, 1999:171. (Tanulm-ok ~ tört-éből 7.) - ~ szerepe a Mohács előtti Mo-on. Szerk. Font Márta. Pécs, 2001:27. (Tóth Endre: Sopianae: a római város, mint ~ elődje) - III/d. 2. Domonkosok: Századok 1906:366 (Németh B.) - Harsányi 1938:236, 316. - Györffy I: 357, 362. - Haris 1994:242. (Kárpáti G.). - 4. Karácsonyi I:266. - Györffy I:360. - Haris 1994:235. (Kárpáti G.-Szekér Gy.) - 5. Fallenbüchl 1943:51. - 6. Mátéffy J. B.: Karmelita rend története Mo-on. 1996:47. - Koller III:131; IV:254, 265, 283; V:97. - 8. Rupp I:353. - IV. Schem. Irg. 1878:19. - Magyarszéki Sarutlan Kárm. Nővérek közlése - Timár 2001:73; 2003:60, 65. - Értesítő 1866. (V. Szalay Alfréd: A ciszt. rend ~i róm. kath. főgymnasiuma és társháza); 1914. (Kiss Albin: A ~i gimn. tört.) - Nemes Tivadar: A zirc-ciszterci rend ~i r.k. főgymnasiuma tört. Pécs, 1895. - Értesítők 1938, 1944. - Madas 1978. - Leövey Klára Gimn. Évkv-e. Pécs, 1984. (Nagy Gyuláné: A ~i Leövey Klára Gimn. 75 éve) - A 300 é. ~i Nagy Lajos Gimn. Jubileumi Évkv. Pécs, 1987. (Rajczi Péter: A ~i Nagy Lajos Gimn. tört. 1687-1948) - VII. Romváry Ferenc: ~ szobrai. Pécs, 1982.  Turista Magazin 1996/1:14. (Dercsényi Balázs: A ~i kálvária tört.)  Építésügyi Szle 1996/1:25.