🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Puks
következő 🡲

Puks Ferenc (Gödre, Baranya vm., 1839.–Pécs, 1887. júl. 3.) orgonista, karmester, zenei író. –Pécsett Schmidt Péternél zongorát és orgonát, majd zeneszerzést tanult. 1861: meghívták a városi reáltanoda ének- és zenetanárának. 1862: a Pécsi Dalárda választmányi tagja, 1864: titkára. 1868: a Pécsi Daloskör megalakulásakor ő lett az első karnagy, a szegyh. h. orgonistájának is megválasztották. A városi zenekar megszervezése után elszámolási okok miatt lemondott karmesteri tisztségéről. – Ezután két jelentős szervezéstani munkát írt, amikor pedig a Follinusz színházigazgató vezette társulat 1874: meghívta karnagyának, elhagyta Pécset. Balatonfüred után 1875: a bp-i Népszínház karmestere, operettet írt, 1882: a Nemzeti Zenedébe hívták meg tanárnak. Nagy nyomorban hal meg. – M.: A zeneügy szervezéséről. (Pécs?, 1872). – Vezérfonál a zenélés elsajátításához. 1–3. köt. (1873) – A budapesti Népszínház színfaltitkai. (1882) Va. D.

BML Zenei gyűjteménye. – Horváth 1959. – Dobos 1988. – Nádor 1995.