Magyar Katolikus Lexikon > P > Pucz


Pucz Antal (Esztergom, Esztergom vm., 1767.-Balony, 1831. márc. 9.): plébános. - A teol-t Pozsonyban végezte. 1790: pappá szent., Óbudán, 1794. X. 14: Érseklélen kp. 1798: Nagybajcs, 1812: Balony plnosa. - Cikkei: Tud. Gyűjt. (1817-28). - M: Jámbor élet, szoros ösvény. Nagyszombat, 1797. - A vallás győzedelme a mai hitetlenek és új bölcsek ellen. Írta Lancelin. Ném-ből ford. Komárom, 1797. - A Teremtőnek esmérete és szeretete a teremtmények vizsgálásából. Írta S. Mutschelle. Ford. Pest, 1807. - Hieronak, syrakusai kir-nak tört. Uo., 1807. - A keresztes hadaknak rövid leírása. Uo., 1816. - Értekezés a ragadó nyavalyákról, azoktól való őrizkedésekről. Uo., 1816. - Tavaszi virágok. Uo., 1817. - Aesthetika, vagyis a szép tud-ok theoriája. Írta G. A. Eberhard. Uo., 1817. - Értekezés az ördöngösségről. Írta Rieger Pál. Lat-ból ford. H.n., 1820. - A babonának és az ő sokféle nemeinek rövid előadása. Esztergom, 1822. - Nyári rózsák. Pest, 1823. - Értekezés a nemz. nyelv tökéletesítése és terjesztése módjáról. Esztergom, 1824. - Őszi gyümölcsök. Uo., 1827. 88

Zelliger 1893:417. - Szinnyei XI:205.

Pucz István, Puch (Mihovljan, Varasd vm., 1698. ápr.-Zágráb, 1771. márc. 24.): fölszentelt püspök. - Zágrábban és Bécsben tanult. 1719. X: a római CGH növ-e, teol. dr., 1723. XI. 30: szent. pappá. Bisztra plnosa. 1728: zágrábi knk., 1729: a bécsi horvát koll. rektora. 1733: urbóci, 1734: varasdi főesp. 1738: a bolognai CIH rektora. 1739: goricai főesp. Mária Terézia 1754. XI. 3: kinevezte belgrád-szendrői pp-ké, amit XIV. Benedek 1755. V. 12: megerősített. Zágrábi nagyprép., 1755-65: auránai perjel, hropkói apát. - Utóda a belgrád-szendrői széken 1775. IV. 24: Zlatarich Antal. 88

LBE:49. (1754: belgrád-szendrői fszt. pp.) - Schem. Zagr. 1870:XXXVIII. (545.) - Gams 1873:396. (24.) - Matković 1888:XXXII. (43.) (s.v. Puc, 1728: zágrábi knk.), LXXXVII. (772.) (s.v. Puc, auránai perjelségét itt nem említi, 1728: knk.) - Veress II:130. (s.v. Pucz, 1727: zágrábi knk.); 1941:558. (s.v. Puch) - Margalits 1900:662. - Ritzler-Sefrin VI:119.