Magyar Katolikus Lexikon > P > Pray-kódex


Pray-kódex: szinte minden középkorral foglalkozó tudományág egyik legkorábbi, fontos forrása. - Igazi jelentőségét mégis a 136r lapján fennmaradt magyar nyelvemlék, a →Halotti Beszéd adja. A ~ elejéhez kötött Könyves Kálmán korabeli zsinati határozatok 12. sz. közepiek, tört. szempontból fontosak még a 897-1187 közötti eseményeket leíró Pozsonyi évkönyvek és a magyar királyok 1210-ig terjedő névsora. A kódex maga →sacramentarium, a pap könyörgéseit tartalmazó liturgikus műfaj második legkorábbi hazai emléke. 172 levél terjedelmű. Konstanzi Bernold Micrologus c. szertartástani kézikv-ével és számos kiegészítéssel együtt 1192-95: másolták egy feltehető váci mintapéldány alapján Jánosiban. A sacramentariumhoz kapcsolódó temetési szert. részeként kapott helyet a kódexben a magyar nyelvű sírbeszéd. A ~ őrizte meg a húsvéti misztériumjátékok egyik legkorábbi emlékét (Quem queritis), a zenetört. szempontjából a korai magyar notáció, a művészettörténetéből pedig színezett tollrajzai jelentősek. A kódex 1240: került Pozsonyba, itt bukkant rá 1770: →Pray György. 1813: a pozsonyi kápt. a Nemz. Múzeumnak ajándékozta, 2001: az OSZK őrzi, jelzete MNy. 1. Cs.G.K.-M.E.

Kniewald Károly-Kühár Flóris: M. sztek ünnepei és miséi a ~ben. Pannonhalma, 1939. - MKsz 1971:109. (Mezey László: A ~ keletkezése); 1984:87. (Veszprémy László: Megjegyzések a ~ sacramentarium maiusa sanctoraléjáról) - Radó 1973: nr. 2. - Ars Hungarica 1975:197. (Wehli Tünde: Perugiai Bernát kódexe és a ~ helye a magyar kv-festészetben) - Szendrei Janka: Kk. hangjegyírások Mo-on. Bp., 1983:30. (Műhelytanulmányok a m. zenetört-hez 1.)