Magyar Katolikus Lexikon > P > Portugália


Portugália, República Portuguesa: köztársaság Délnyugat-Európában, az Ibériai (Pireneusi)-félsziget nyugati partvidékén. - Határai: É-on és K-en Spo., D-en és Ny-on az Atlanti-óceán. Ter-e 92.345 km2 (az Azori-szk. és Madeira nélkül: 89.372 km2), főv-a Lisszabon. Hiv. nyelve a portugál. 1997: 9.955.400 lakos (95% r.k., 4% felekezeten kívüli, 1% prot.). - 1. Története. Őslakói Kr. e. 1000 k. a luzitánok Olisippo (2005: Lisszabon) központtal. Partjain az ókorban karthagói és gör. keresk. telepek léteztek. A róm. hódítást Kr. e. 197-179: a keltiber háború, 154: Viriathus luzitán fölkelése késleltette, a római birod-ban Kr. e. 72-től Gallaecia és Lusitania provinciákra osztották, főként D-i részét romanizálták. A népvándorlás korában a suévek, Kr. u. 409: a Ny-i gótok hatoltak be, akik 585: egész ter-ét uralták. - Az arab hódítás (711-718) után 786: az I. Abd ar-Rahman alapította cordobai emirátus része. - A visszafoglaló háborúkban VI. (Navarrai) Alfonz (ur. 1065-1109), 1072: leoni és kasztíliai kir. a móroktól visszafoglalt É-i részeket 1095: Portucalense őrgrófság néven hűbérül adta Burgundi Henriknek (akit több tört-író m. származásúnak vélt). Az ő fiát, I. Alfonzot (1112-85) 1139: Ourique táján a mórok fölötti diadal után a nép kikiáltotta kir-nak. Portucalensét 1140: önálló kirsággá tette, 1143: alkotmányt adott ~nak. 1147: ném. keresztesek segítségével visszavette az araboktól Lisszabont. III. Sándor p. (ur. 1159-81) 1179: elismerte kirságát. Utódai I. Sancho (ur. 1185-1211), II. Alfonz (ur. 1211-23), II. Sancho (ur. 1223-45) folytatták a keresztes háborút, de többször szembeszálltak a p-kkal, ezért II. Sanchót IV. Ince p. (ur. 1243-54) le is tette. III. Alfonz (ur. 1245-79) a D-i részt, Algarvét 1250: elfoglalta a móroktól, 1263: a Kasztíliával kötött békében biztosította ~ állandósult határait. (Bölcs v. Földműves) Dénes (ur. 1279-1325) felesége, Portugáliai (Szt) Erzsébet ösztönzésére kibékült az Egyh-zal, 1288: konkordátumot, 1308: Angliával keresk. szerződést kötött. Megalapította a lisszaboni, 1307: a coimbrai egy-et, s a föloszlatott →Templomos Lovagrend helyébe a Krisztus-rendet állította. IV. Alfonz (ur. 1325-57), I. (Igazságos) Péter (ur. 1357-67) és I. Ferdinánd (ur. 1367-83) követték a trónon, utóbbival kihalt a burgundi ház férfiága. - A →nyugati egyházszakadáskor (1378-1417) ~ a törvényes p., VI. Orbán (ur. 1378-89), majd IX. Bonifác (ur. 1389-1404) mellé állt, aki Lisszabont 1394: érsséggé emelte, ezzel ~ egyh. tekintetben is független lett Kasztíliától. I. (Avisi) János kir. (ur. 1383-1433), Ferdinánd leányának, Beatrixnak a férje, kasztíliai János trónörökössel vívott győztes trónharcai után hálából megalapította a Batalha domonkos ktort (S. Maria Vittoria), s mellette hozzáfogott a port. kir-ok sírkápolnáinak építéséhez, amit azóta sem fejeztek be (Capelas imperfeitas). - 1415: Ceuta megszállásával megkezdődött ~ afrikai terjeszkedése. Tengerész Henrik hg. (1394-1460), a sagresi tengerészeti isk. alapítója kezdeményezésére indultak az első port. fölfedezők Afrika Ny-i partjaira, ahol gyarmatokat (Porto Santo, Madeira) alapítottak. V. (Afrikai) Alfonz kir. (ur. 1438-81) 1471: személyesen foglalta el az É-afrikai Tanger mór várát. Fia, II. János (ur. 1481-95) az elidegenített koronajavak visszaszerzését ellenző nemesi összeesküvés vezetőit, Braganza és Viseu hg-eket kivégeztette. 1488: Bartolomeu Diaz a Jóreménység-foknál megkerülte Afrikát. János kir. Cristoforo →Colombo expedícióját nem támogatta, de az Újvilág (Amerika) fölfedezett ter-ei miatt viszályba keveredett a sp-okkal; a vitát VI. Sándor p. (1492-1503) 1494: a tordesillasi szerződéssel döntötte el: a K-i féltekén ~, a Ny-in a spanyolok kaptak felségjogot. A választóvonal az Azori- és a Zöldfoki-szk-től 2770 km-re Ny-ra húzódott, így Brazília még ~ érdekter-e lett. - I. (Nagy v. Szerencsés) Mánuel uralkodása (1495-1521) ~ fénykora. Megszüntette a városi előjogokat, 1496: kiűzte a zsidókat. Vasco da Gama 1498: Afrikát körülhajózva fölfedezte K-Indiát; ennek emlékére építtette Mánuel a lisszaboni Santa Maria de Belém ktort a →jeromosrendieknek. 1500: Cabral Ny-i irányban, Brazília partjain alapított gyarmatot, 1510: A. d'Albuquerque alkir. meghódította Goát, Balboa 1513: a panamai földszorosnál fölfedezte a Csendes-óceánt, 1511-12: meghódították Malakkát és a Maluku (Fűszer)-szigeteket. Magellán 1519-22: elsőként hajózta körül a Földet. A gyarmatok hierarchiáját ill. a kir. tetszvényjog gyakorlását X. Leó p. 1516: konkordátummal rendezte Mánuel kir-lyal. A gyarmatokról (Brazília, Angola, Mozambik, Makaó, K-Timor) származó természeti kincsek Lisszabont világkeresk. közp-tá tették. - ~ban vall. jellegű volt a 16. sz-ra teljesen kiépült céhrendszer és nagyrészt az egyh. irányította a szegénygondozást és a kórházakat. A tört. sikereket a port-ok jámborsága a Szűzanya pártfogásának tulajdonította, akit főként mint a Szeplőtelen Fogantatást tisztelték. Az euch. jámborságot testvérületekkel és körmenetekkel ápolták. 1536: ~ vall. egysége érdekében III. János (ur. 1521-57) bevezette az →inkvizíciót, behívta a jezsuitákat és 1540: érsséggé emeltette Évorát. A port. missziók tevékenysége ekkor jutott tetőpontjára. - 1580: kihalt az ál-burgundi uralkodócsalád (Avisi-ház), s hosszas trónviszály után II. Fülöp sp. kir. Spo-hoz csatolta ~t. 1602-: a hollandok megszerezték ~tól a Maluku szk-et, 1641: Malakkát, utóbb Ceylont. A sp. hatalomtól 28 é. fegyveres küzdelem után, 1640: sikerült a port-oknak megszabadulniuk. A szabharc egyik vezére, IV. (Braganza) János (ur. 1640-56) idején hosszú, véglegesen csak az 1668-i lisszaboni béke után - melyben Spo. elismerte ~ függetlenségét - 1669: rendeződött vita folyt a ppi székek betöltéséről, melyekre Spo. is jogot formált. V. János (ur. 1706-50) idején államegyházi törekvések jelentkeztek. XI. Kelemen p. (1700-21) köszönetül a tör. elleni port. segítségért, 1716: pátriárkai baz. rangra emelte a lisszaboni kir. kpnát. 1728: újra bevezették a kir. tetszvényjogot, és V. János 1749: megkapta XIV. Benedek (1724-20) p-tól a Rex fidelissimus, 'leghívebb király' címet. - 1755: földrengés rombolta le Lisszabont; I. József Emmánuel (ur. 1750-77) teljhatalmú, felvilágosult min-e →Pombal szembefordult az Egyh-zal, különösen a jezsuita renddel, melynek tagjait 1759: kiutasította ~ból. Mivel 1767: az amerikai gyarmati missziós ter-ekről is elüldözte őket, pusztulásnak indultak a →redukciók. 1760-69: megszakadt a Sztszékkel való kapcsolat; az inkvizíció ekkor teljesen a pol. hatalom szolgálatában állott. A béke József leánya, I. Mária Franciska kirnő (ur. 1777-1816) alatt állt helyre, 1777: Pombalt száműzték. - ~ 1801-11: a napóleoni Fro. uralma alatt állt, 1807. X: a fontaineblau-i titkos szerződésben Fro. és Spo. elhatározta fölosztását, XI: fr. csapatok vonultak be Lisszabonba, a kir. család Brazíliába menekült, ahol császárságot alapított. Spo. és ~ nélkülük, ang. segítséggel indított sikeres szabharcot a fr-k ellen, 1808. VIII: Vimeirónál a brit csapatok legyőzték a fr-kat, akiket 1811: végleg kiűztek ~ból. VI. János (ur. 1816-26) 1818: betiltotta a szabadkőműves páholyokat, válaszul 1820. VIII. 24: kitört a flotta oportói fölkelése. Az alkotmányozó gyűlés ang. befolyásra 1822: eltörölte a feudális jogokat, az Egyh. vagyonát kisajátította (az elkobzott földeket kiárusították), az inkvizíciót, az egyh. tizedet eltörölte; Brazília függetlenné vált az alkotmányos kirsággá alakult ~tól. A liberálisok és a konzervatívok csatározása polgárháborúba sodorta az országot. Az ang-fr. segítséggel győztes liberálisok 1834: megszakították a diplomáciai kapcsolatokat a Sztszékkel, fölszámolták a szerz-rendeket, csökkentették az egyhm-k számát, kiutasították az időközben visszatért jezsuitákat, a konzervatív pp-ök székébe liberális érzelmű helynököket ültettek. - ~ 1841: ismét fölvette a diplomáciai kapcsolatokat a Sztszékkel, 1848: konkordátumot kötöttek. A Szász-Koburg-Gotha-Koháry házat alapító V. Péter (ur. 1853-61) idején, 1854: a port. gyarmatokon fölszabadították a rabszolgákat (ún. „szerződéses rendszerrel”), 1860: visszatértek a szerz-rendek. I. Lajos (ur. 1861-89) idején 1864: bevezették a szabadkeresk-et, 1867: kiadták a polg. törvénykv-et, 1868: a gyarmatokon is megszüntették a rabszolgaságot. - A 19. sz. 2. felében az egyh. nem volt képes szabadulni az áll. erőteljes gyámkodásától. 1861: bevezették a polg. házasságot, radikalizálódtak a szabadkőművesek (1869: alakult nagypáholyuk). A lassú iparosodás ellenére ~ban is kialakult munkásoszt. egyes-ei 1871 u. a továbbképzésért, a munkaföltételek javításáért, a munka és a gazd. élet ker. alapokon történő megszervezéséért küzdöttek. 1875: Szoc. Pártot, 1876: Republikánus Pártot és az ol. carbonarik mintájára titkos társaságokat, 1892: szakszervezetet alapítottak. 1884: létrejött a Katolikus Parlamenti Közp. (Centro Católico Parlamentar). I. Károly (ur. 1889-1908) 1899: egyezményt kötött Nagy-Britanniával a port. gyarmatok sérthetetlenségéről. 1901: Kereszténydemokrata Akad. Közp-ot alapítottak, a nemz. értékeket és ker. elveket védő nemz. párt jelentéktelen maradt. A 19. sz. végére ~ elszegényedett, a pénzügyi és kulturális csőd szélére jutott, 1902: és 1906: lázongások színtere lett. A kb. 5 milliós lakosságból 1872-1900: kb. 580 ezren, 1904-től évi átlagban 34 ezren kivándoroltak. A britektől való gazd. és pol. függés válságsorozatot gerjesztett; I. Károly és trónörökös fia, Lajos Fülöp 1908. II. 1: bombamerénylet áldozata lett. II. Mánuel (ur. 1908-10) a közt-iaknak közkegyelmet adott, de 1910. X. 3: győzött a polg. forr. Teofilo Braga ideigl. kormánya föloszlatta a szerz-rendeket, az egyh. javait kisajátította (a földet nem osztotta szét), az egyh. ünnepeket, az eskütételt és a hitokt-t megszüntette, 1911. IV: szétválasztotta az államot és az egyházat. 1911-12: az összes pp-öt kiutasították ~ból. 1911. VII. 19: kikiáltották a közt-ot, VIII: elfogadták az új alkotmányt, de a földreformot s az államapparátus reformját elodázták. - 1916: ~ hadat üzent No-nak, csapatokat küldött a fr. harctérre. 1917: kat. közp-ot alapítottak; a vall. élet megélénküléséhez hozzájárultak a →fatimai jelenések és a meginduló zarándoklatok. 1926: nemz. zsinatot tartottak. - 1926. V. 28: Gomez de Costa tábornok államcsínye után 1926-74: katonai diktatúra volt ~ban. 1926. VII. 9: Carmona tábornok került hatalomra, ellenzéke fölkelését 1927: elnyomva 1928: közt. eln. lett. Az 1930-31-i katonai mozgolódások idején 1930: betiltották a pol. pártokat. 1932: Antonio Salazar de Oliveira (1889-1970) közgazda egy. tanár teljhatalmat kapott (1932-68: min-eln.). 1933: elfogadtatta a korporatív rendszer alkotmányát, megkezdte a rendi állam (→hivatásrendiség) szervezését. 1933: létrejött az →Actio Catholica. 1936-39: segítette Francót a sp. közt. csapatok ellen, megszüntetve a brit tőkétől való függést helyreállította az államháztartás egyensúlyát, korszerűsítette az egészségügyet, a közlekedést s az oktatást, rendszeresített közmunkával csökkentette a munkanélküliséget és a kivándorlást. - A II. vh-ban ~ semleges maradt (bár az Azori-szk-en brit támaszpont épült). 1946: befogadta Horthy Miklós (1868-1957) volt m. kormányzót. 1947. X. 8: fölszámolta a monarchista katonai fölkelést. 1949: a NATO alapító tagja. 1951: a gyarmatokat „tengerentúli tartományokká” alakították. 1955. XII. 15: ~t fölvették az ENSZ-be. 1961. II. 4-: Angolában fölkelés tört ki a gyarmatosítók ellen. XII. 9: India megszállta és bekebelezte Damant, Diut és Goát. 1964. IX. 25: Mozambikban is fölszabadító harc kezdődött. 1974. IV. 25: a „vörös szekfűk forradalma” után A. Spinola tábornok V. 15- IX. 30: közt. eln., eltörölte a cenzúrát, föloszlatta a pol. rendőrséget, szabadon engedte a pol. foglyokat. ~ 1974-75: lemondott gyarmatairól, kb. 1 millió ember menekült az anyaországba. 1975. III-XI: a szélsőbal uralmát XI-1976. VI: a mérsékeltek követték, az 1976. IV-i alkotmány után ~ a Ny-eu. rendszerekhez igazodott, 1986. I. 1: az Európai Unió tagja lett. - Az 1940: kötött konkordátum a hagyományos ker. tanítást és erkölcsöt ismerte el a nyilvános nevelés alapjának, az Egyh. azóta akadálytalanul működhet. Lisszabonban 1968: kat. egy-et alapítottak teol. karral. Hittud. folyóiratok (1954-: Theologica, 1971-: Didaskalia, 1980-: Humanística e Teológica) és tud. monográfia-sorozatok (1987: Fundamenta, 1988: Semanas de Teologia, 1989: Biblioteca Humanística e Teológica) indultak, egyes kiadók teol. programot kezdeményeztek. A kat. Rádio Renascença az egyik leghallgatottabb rádióadó, a Televisão Independente próbálkozása 1992-97: nem volt sikeres. A vasárnapi misék látogatottsága csökken, de egyre többen kapcsolódnak be a hitokt-ba, a szociális munkába, a liturgiába, egyházzenébe stb. A különböző lelki mozgalmaknak ~ban is kialakultak csoportjai, de szerepük nem jelentős. Az Actio Catholica olyan személyiségeket nevelt ki, akik az ezredfordulón a társad., pol. és gazd. élet fontos posztjait töltik be. - 2. Szerzetesrendek és missziók. ~ban a teol. és a misszió szempontjából döntő jelentőségűek a szerz-rendek. A port. fölfedező és hódító vállalkozásokat misszionáriusok is kísérték. Ferencesek telepedtek meg Ceutában, Arzilában és Tangerban, a 15. sz. közepén Madeirán és az Azori-szk-en. A Zöldfoki-szk-et (1532: ppség) és a guineai partvidéket a Krisztus-rend misszionálta. A 15. sz. végén jutottak el az első misszion-ok a Kongó vidékére; 1518: az ottani kir. fiát sztelték a feketék közül elsőként pp-ké. A jezsuiták mellett domonkosok és sarutlan kárm-k is misszionáltak, de az afrikai földrész belsejében csak lassan haladt előre a misszió. São Tomé szg-én 1500-: ágostonos remeték, Mozambikban 1546-: domonkosok, 1560-: jezsuiták térítettek. - A K-i missz. bázisa India volt, Mozambikba és Etiópiába is Goából vezettek missziókat. 1542-ig a világi papok által támogatott ferencesek Ny-Afrikától Kínáig, Ceylonig és Szumátráig 11 konventet, 3 koll-ot és 80 missz. állomást építettek ki. 1542 u. főként Xavéri Szt Ferenc révén megnőtt a jezsuiták szerepe, akiket oratoriánusok, ágostonosok, teatinusok, valamint kárm-k követtek, és az apostolkodás behálózta egész Ázsiát. A port-ok jelen voltak Malakkán, Timoron és Japánban. Makaóról a 16. sz. közepétől Kínát is misszionálták (Matteo →Ricci). - Brazíliában, főként a jezsuiták, a 16. sz. közepétől értek el sikereket az indiánok között. A maranhãói missziót mercedáriusok vették át. 1584: a kárm-k, 1585: a ferencesek telepedtek le. A missziós terjeszkedés előnyt élvezett az egyhm-k és pléb-k alapításával szemben, ezért az akkori port. gyarmatbirod-ban (É-Afrikától K-Brazíliáig) csak 18 ppség volt. Ceuta, Tanger és Safim ppségét a 15. sz. végén alapították. - A Fülöp-szigeteken a port. misszió a prot. holl-ok és angolok jelenléte, a Propaganda Fide pol-ja, valamint saját kis létszáma miatt nem tudott meggyökerezni. - A jezsuiták port. ter-ről való kiutasításának 1759/67 u. végzetes következményei voltak. Távol-Keleten a lazaristák próbálták elfoglalni a helyüket, Brazíliában más rendek, Ny-Afrikában fr. misszion-ok vették át a missziókat. A szerz-ek ~i betiltása 1834: majdnem végleg ellehetetlenítette a port-ok jelenlétét, akik csak a 19. sz. végén és a 20. sz. elején tudtak ismét bekapcsolódni Afrika misszionálásába. K-en lassabban, de folyamatosabban omlott össze a port. misszió, végül csak Makaó és Timor maradt meg. Az új missz. kongr-k közül a 19. sz. közepétől a spiritánusok tűntek ki, 1883-tól női rendek is szereztek érdemeket. Az 1910-i forr. új nehézségeket támasztott, de a missziók nemzetközivé válásának köszönhetően a missziós munka folytatódhatott. 1922: megalakult a →Portugál Katolikus Missziós Társulat, 1940-: a missziós munkát az Acordo Missionário nevű szervezet hangolja össze. 1974 u. új helyzetet teremtett a korábbi gyarmati ter-ek függetlenné válása. - 3. Érsekségei és ppségei: 4. sz: Braga (a 12. sz: érsség), Évora (1540: érsség), Lisszabon (1394: érsség), Porto, 6. sz: Coimbra, Guarda, 572: Viseu, 12. sz: Lamego, 1514: Funchal, 1534: Angra, 1545: Bragança-Miranda, Leiria-Fátima, 1550: Portalegre-Castelo Branco, 1577: Faro, 1770: Beja, 1774: Aveiro, 1922: Vila Real, 1975: Santerém, Setúbal, 1977: Viana do Castelo. **-88

Pallas XIV:145. - KL IV:27. - Juhász Vilmos: Spo. és ~. Bp. [1933] (A világ népei 5-6.) - Bangha Béla: M. jezsuiták Pombal börtöneiben. Egy fejezet a m. JT múltjából. Uo., 1937. (M. Kultúra kvtár 10.) - Salazar Oliveira: Békés forr. Ford. Lovass Gyula. Bev. gr. Teleki Pál. 2. kiad. Bp., 1941. - Pajzs Elemér: Salazar. Egy kis orsz. nagy építője. Bp., [1942] - Fiedler István: Isten keze ~ tört-ében. Nagyvárad, 1943. - M-port. kapcsolatok. Tanulm-ok, bibliogr., szemelvények (kétnyelvű). Összeáll. Lukács Laura és Rákóczi István. Szerk. Rózsa Zoltán. Bp., 1987. - LThK 1993. VIII:437. - Port. iránytű. Írások és krónikák a port. hajózás hőskorából. Ford. Bernát Éva. Bp., 1995. (Port. műhely) - Vincent, Mary: A sp. és port. világ atlasza. Ford. Hajnal Piroska, Király Zsuzsa. Bp., 1997. - Földünk 2000:269. - AP 2003:1054.