Philón (Alexandria, Egyiptom, Kr. e. 13. k.-Alexandria, Kr. u. 45/50): zsidó filozófus és teológus. - Vsz. papi családból származott, rabbik és gör. tudósok tanítványa volt. Testvére, Alexandrosz révén szoros kapcsolatban állt a Heródes családdal, főleg →Heródes Agrippával. Vsz. jogász volt az alexandriai diaszpórában. 39-40: Caligula cs-hoz küldték, hogy mentességet kérjen a zsidóknak a cs-kultusz alól és megerősíttesse jogi helyzetüket. - Írásaiban a pogány olvasókkal akarta megismertetni a zsidóságot, s bizonyította, hogy a →Tóra egyezik az emberi értelemmel és pogány vallásfil-val. Szentírás-magyarázata allegorizáló, teol-ja és erkölcstana ort. zsidó, misztikájának szókincse filozofikus, tartalma azonban őszintén vallásos, ezért a ker. írók át is vették. - A →logosz-tan kidolgozásához az adta ~nak a lehetőséget, hogy azonosította az isteni Bölcsesség ósz-i fogalmát a személyként fölfogott teremtő Isten tevékenységével: a Logosz és a bölcsesség egy és ugyanaz. Ezzel a hellénista zsidóság platonikus-sztoikus szintézisét a végsőkig vitte. - ~ Logosza ugyanis, éppúgy mint a sztoikusoké, megadta az embereknek a lehetőséget, hogy a kozmosz rendjével harmóniában éljenek, mert a Logosz megnyilvánulása az ósz-i kinyilatkoztatás. A sztoikusok szerint az ember a lelke révén válik a mindenség erőinek részesévé. Rendeltetését csak úgy teljesítheti, hogy miként a kozmosz nagy egésze, úgy az egyedi ember is az isteni erő, a Logosz hordozójává válik, aki lehetővé teszi az összhangot Isten és a világ között. ~ ugyanígy beszél a világ teremtéséről: a világ és a bibliai Törvény összhangban vannak, mert a Törvény egyes előírásai a nagy világrend törvényének az egyes emberekre vonatkozó részeletei. Ezek megtartásával a törvényhű ember kozmopolita, világpolgár lesz, aki tetteit ugyanahhoz a törv-hez igazítja, amely a kozmosz egészében érvényesül. - A platóni ideatanhoz és a természetben ható erők (logoi szpermatikoi, melyek lényegük szerint részesednek a Logoszban és tőle nyerik hatóerejüket) sztoikus tanához kapcsolódva ~ is ismeri az Istenben lakó legfőbb Logosz mellett a neki alárendelt erőket és okokat, melyeket a Biblia angyalaival azonosított: az angyalok Isten erői és megjelenései, melyek révén Isten a teremtéssel érintkezik, s a Logosz által teremtette őket. Így tehát a Logosz az erők vezére, mind reá irányulnak és belőle erednek. Mivel a Logosz Istentől ered és minden teremtő erőt magában foglal, Isten Fiának, ill. mint bölcsességet, Isten Leányának nevezi. Ez a fölfogás a keresztény Logosz-tanra is hatott. Az allegorizáló szentírásmagyarázat tette számára lehetővé a zsidó hagyomány hellén értelmezését. - Közvetlen kölcsönhatás az ÚSz szerzői és ~ közt nem volt. ~ a zsidó diaszpóra szellemi életének tanúja, s egyedülálló jelenség a zsidóság és a hellénizmus, ill. a kerség kapcsolatának tört-ében. Hatása a zsidóságban nem, a kerségben annál inkább érezhető (→Alexandriai Kelemen, →Órigenész, Nisszai Szt Gergely, Szt Ambrus). A kat. allegorizáló szentírás-magyarázat ~ nyomain indult el. - M: Tört. művek: In Flaccum. - Legatio ad Caium. - De vita contemplativa. - Apologia pro judeis. - De vita Mosis. (m-ul: Mózes élete. Bp., 1925) - Fil. művek: De aeternitate mundi. - Quod omnis probus liber sit. - De providentia. - Alexander. - Pentateuchus-magyarázatok: De opifitio. - De Abrahamo. - De Josepho. - De Decalogo. - De specialibus legibus. - De virtutibus. - De premiis. - Allegorikus kommentár: Legum allegoriae. - 16 más traktátus. - Kiadásai: 1-2. köt. Kiad. T. Mangey London, 1742. - Editio critica maior. 1-6. köt. Berlin, 1896. **

Athenaeum 1899:415, 539. (Raffay Sándor: A hellenizmus és a philonizmus cosmologiája) - Vidor Pál: A gör. és a zsidó gondolat találkozása ~ bölcseletében. Bp., 1932. - Schubert 1955:6. - LThK VIII:470.