Pesty Frigyes (Temesvár, Temes vm., 1823. márc. 3.-Bp., 1889. nov. 23.): történetíró. - A középisk-t Temesvárt és Szegeden végezte, a temesvári hadparancsnokságnál vállalt hivatalt. A helyi ném. lapokba m. szellemű cikkeket írt, ösztönözte a m. nyelv tanulását, ezért a temesvári haditanács, 1848. X. 10: Temesvár ostromállapotba kerülésekor a várból kiutasította s az egyik külvárosba internálta. 1849. IV. végén, Temesvár ostromzára idején Debrecenbe ment, Klapka György a Honvédelmi Min. had-igazságügyi o-ába osztotta be. A szabharc eseményei Budára, Szolnokra, Szegedre, Aradra, Lugosra sodorták. VIII. 9: a temesvári csata után a végvidékre, onnan VIII. 23: a tör. Viddinben (Bodonyban) bujdosott. X. 21: betegen hazatért, gyógyulása után katonák Pestre kísérték, ahol XI. 10-1850. II: az →Újépület foglya. Kiszabadulva Mehádiára utazott otthagyott holmijáért, ahol Titus Karger cs. hadbíró elnökletével vegyes biz. nyomozott a m. Szentkorona rejtekhelye után. Meggyanúsították, hogy a menekültekkel érintkezik és ismeri a korona rejtekhelyét; letartóztatták, Orsován 6 hétig vallatták, visszavitték Temesvárra, ahol szabadon engedték. 1850 őszétől 1864. VIII-ig az akkor megalakított temesvári keresk. és iparkamara titkára, melynek nevében az önkényuralom bomlásakor fölterjesztést tett a bécsi cs. min-hoz, hogy a m. ogy. összehívása a válság egyedüli megoldása. Az 1857: Temesvárt alakított gazd. egyes-nek IX. 29: titkára; a keresk. kamarát képviselte VIII. 31: a bécsi statisztikai kongr-on. 1858: a Krassó vm. és határvidéki bányavárosok bányaiparát tanulmányozta. 1862: a londoni világkiáll-on a temesvári keresk. kamara küldötte és az osztr. áll. vasúttárs. megbízottja. 1859. XII. 16: az MTA l., 1877. V. 24: r. tagja, az MTA II. o. titkára s a törttud. biz. előadója. 1860. IX. 26: Saint-Quentin cs. tábornok, a →szerb vajdaság és temesi bánság kormányzója elfogatta, 5 temesvári társával együtt kihallgatás nélkül Josefstadt (Cseho.) várába hurcoltatta. Az →Októberi Diploma kiadása (X. 20.) után kihallgatás nélkül szabadult. A vm. önkormányzat visszaállításakor részt vett Temes vm. újraszervezésében, amiért tb. főjegyzőnek nevezték ki. Temesvárt a Zeneegylet titkára is. 1864: a keresk. kamara megbízásából Bonnaz Sándor csanádi pp-kel (1860-89) tárgyalt egy közös temesvári reálisk. ügyében. Londonból hazatérve a délvidéki gabona részben külf-re való szállításán fáradozott, hatására Bpen több gőzmalmot építettek. 1860: az MTA palotájára Temesvárt és vidékén 15 ezer Ft-ot gyűjtetett. Temesvár polgárai 1861: polgármesternek jelölték, visszautasította. 1861: Arad, 1876: Körmöcbánya ogy. képviselője. 1864. VIII: a Pesten alakított Első M. Iparbank titkára. Kezdeményezésére alakult 1867: a M. Tört. Társulat, melynek igazg-választmányi tagja és 2 é. pénztárosa. Főként D-Mo. tört-ét kutatta, Mo. valamennyi nyilvános levtárában, 1871: Bécsben a cs. titkos levtárban, a cs. udvari kamarai, a cs. belügymin. és az udvari kancelláriai levtárakban, 1884: a vatikáni, a bajor kir. orsz. levtárban is kutatott. Kb. 10 ezres okl-gyűjteményt létesített. Élte alkonyán a Vatikáni Levtárban a mo-i tizedlajstromokat másolta. Szívbajban halt meg. - A M. Földr. Társ., a M. Heraldikai és Genealógiai Társ., a D-Mo-i Tört. és Régészeti Társulat igazg-választmányi, a Békésm. Művelődéstört. Egylet tb., a stájero-i cs. kir. gazd. társaság, a fermói Accademia Araldico-genealogica Italiana l., a párizsi Institut d'Afrique és a San Francisco-i pacific-parti társas- és kölcsönös segélyegylet tb. tagja. - M: Krassó, Torontál és Temes vm-k keresk. és iparos viszonyainak leírása 1853-1856. (A temesvári keresk. és iparkamara jelentéseképen). Temesvár, 1858. - A templáriusok Mo-on. (Székfoglaló) Pest, 1861. (Klny. Akad. Értes.) - A perdöntő bajvívások tört-e Mo-on. Uo., 1867. (Ért-ek a tört-tud. köréből I. 2.) - A temesi bánság elnevezésének jogosultsága. Uo., 1868. (Uaz I. 7.) - A világtört. napjai a legrégibb időtől kezdve a jelenkorig. Bev. Horváth Mihály. Uo., 1870. - A Szörény vm. hajdani oláh kerületek. Bp., 1876. (Ért-ek a tört-tud. köréből V. 3.) - Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Mo-on és a rácz despota czím. Uo., 1877. - A szörényi bánság és Szörény vm. tört. 1-3. köt. Uo., 1878. - A helynevek és a tört. Uo., 1878. (Ért-ek a tört-tud. köréből VIII. 1.) - Az eltünt régi m. vm-k. 1-2. köt. Uo., 1880. - A mo-i várispánságok tört., különösen a XII. sz-ban. Uo., 1882. - Die Entstehung Croatiens. Uo., 1882. - Krassó vm. tört. 2. köt. 1., 2. rész. 3-4. köt. Uo., 1883-85. - Száz pol. és tört. levél Horváto-ról. Uo., 1885. - Rationes collectorum Pontificiorum in Hungaria. Uo., 1887. - Mo. helynevei. Uo., 1888. - Temesvárt 1858. II-1861. VII. 16: a Delejtű szerk-je és kiadója. Bpen 1878-89: az Értekezések a társadalmi tudományok köréből és az Értekezések a történelmi tudományok köréből sorozatok szerk-je. - Kz-ai: több ezer kiadatlan okl-másolat; Mo. helységnévtára 63 köt. (28.882 levél) a mo-i helységek tört.; levelezése (314 írótól 1106 levél); 16 db 1526 előtti, 131 db 16-17. sz., többnyire erdélyi okl.; és vegyes kz-ok az MTA Kézirattárában. 88

Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd ~ r. tagról. Bp., 1891. Arck. - Berkeszi István: A temesvári kv-nyomdászat és hírlapirod. tört-e. Temesvár, 1900. - Szinnyei X:814.