Magyar Katolikus Lexikon > P > Pest, Pilis és Solt vármegye


Pest, Pilis és Solt vármegye, 1569. dec.-1876. jún. 19. (szept. 4.): közigazgatási terület a Magyar Királyságban. - A két központi vm., Pest és Pilis 1541. VIII. 29: Buda tör. elfoglalása után hódoltsági ter., Buda 145 évre (1686. IX. 2-ig) tör. →vilájet székhelye lett. Az idegen uralmat ideiglenesnek tartva, a vm. - életrevalóságát és hagyományőrző erejét bizonyítva - m. közigazg. szervezetét és tisztikarát a körülményekhez igazodva megtartotta. A vm. a hódoltság egész ideje alatt nemcsak az adót és a m. várépítési munkát, de a törv-ek által esetenként kirótt szolgálmányokat is teljesítette. Az 1567:3. és 1569:10. tc. elrendelte, hogy a tör. által meghódított részek lakosai is minden orsz-os adót viseljenek; de csak felét fizessék annak, amit a meg nem szállt országrész lakosai fizettek. Ez az adózási rendszer megmaradt az egész tör. uralom alatt, amit az 1625:28, 1635:4, 1647:33, 1649:96, 1655:15, 1659:10. és 1662:50. tc. igazol. Az 1569: III. dekretumának 52. cikkével I. (Habsburg) Miksa kir. (ur. 1564-76) →Solt széket Pest vm-hez csatolta. Ezen idő után az okmányokban, a törvénykv-ekben s ~ irataiban e ter. mindig Comitatus Pest, Pilis et Solth articulariter uniti (Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék) néven fordul elő [az 1850-61: önkényuralmat kivéve amikor →Pest-Pilis megye és →Pest-Solt megye néven igazgatták]. Közgyűléseiket leggyakrabban a füleki várban tartották. A legelső vm-gyűlési jegyzőkv. is e korból, 1638. IV. 14: Füleken kelt (2004: Pest megye levtárában). 1682. VIII. 16: Thököly Imre kurucai megostromolták majd bevették Füleket, s ~ levtára elégett. Bécs 1683. IX. 12-i fölmentése után az előrenyomuló egyesült ker. hadsereg 1684: VI. 18: bevette Visegrádot, VI. 27: Vác mellett legyőzte Kara Mohammed budai pasa 18 ezer főnyi seregét, Vácot, VI. 30: Pestet is elfoglalták. Buda VII. 14-XI. 3: (a nem fizetett katonák miatt) sikertelen ostroma után Pestet és Vácot, 1685: Visegrádot ismét megszállta a tör. 1686. VI: a ker. sereg (kb. 63 ezer idegen és 24 ezer m.) Pestet bevette, Budavár ostromgyűrűjét több tör. fölmentő kísérlet sem tudta áttörni, a várat VI. 19-IX. 2: ostrom után elfoglalták. A tör. kiűzése ném. katonai és polg. rablásokkal járt együtt, Kecskemét 1685. X. 18-1686. IV. 24: készpénzben, gabonában, marhában 194.666 Ft-ot fizetett a töméntelen ajándékon kívül, melyet a főtisztek között kellett szétosztania. Kecskemét tájékán 1686: Böld, Dánszentmiklós, Jenő, Kerekegyháza, Kocsér, Monostor, Révbér, Szentkirály, Szentlőrinc, Újfalu még teherképes közs-ek, a ném. mohóság miatt 1689: már lakatlan puszták. - ~ székhelye a tör. uralom után 1689: került ismét vissza Budára. - Az 1659. VII-XII-i ogy-en elfogadott 76. tc. után - mely elrendelte, hogy a nádor [Wesselényi Ferenc gr. 1655-67] Pest, Pilis és Solt egyesült vm-k főispánja legyen - Pilis vm. többé nem tartott önálló gyűlést, tehát nem szerepelt önálló vm-ként. Ezen 76. tc-et az ogy. az 1751:2. és 25. valamint az 1791:5. tc-kel ismételten megerősítette. A nádorok 1848. IV-ig voltak ~ főispánjai. 1689: a nádor rendeletére ~ Budán, a várban lévő Úri u-ban házat vett vm-háznak, de télen a Duna jege miatt nehézkes volt a Budára jutás, ezért 1696. XII. 1: Pesten vettek új vm-házat. Mikor a nádori szék üres volt, a kir. helytartók is viselték ~ főispánjának méltóságát; pl. 1732. X-1741. VI. 23: Ferenc lotaringiai hg., aki 1736. II. 12: Mária Terézia kirné (ur. 1740-80) férje lett; 1765. XII. 25-1781: Albert tescheni hg., II. József (ur. 1780-90) uralkodásának kezdetéig. Főispáni helyetteseket Mária Terézia korától gyakran alkalmaztak. A tényleges alispánok a 17. sz-tól követhetők; 1630: Ráday András már alispán, amikor ~ a füleki várban székelt. Azután lett rendszeres az alispánválasztás. Amikor ~ székhelye visszakerült Budára, a budai kincstári hivatalnokok kezébe került az alispánság. 1689: a bécsi kormány megkísérelte a vm-rendszer átalakítását, V. 18: Werlein István János budai kamarai adm-t ~ pénztárnokává, Hochbart Mihály kamarai harmincadost h. alispánná nevezték ki. Ez olyan fölzúdulást okozott, hogy a kormány meghátrált. A szervezett és választott vm. tisztikar 1692 u., Sötér Ferenc alispánságával kezdődött. - A csak szolgabírák idején a hivatalos iratokra a 4 járás mind a 4 szolgabírájának pecsétjét rányomták. Az alispánok hivatalba kerülésével azok pecsétje kezdett hivatalos lenni, de azok mellett a szolgabírákét is megtartották. ~ pecsétet (hegy tetején hátsó lábain álló, jobb lábbal koronát, a bal lábbal aranyalmát tartó, kettős farkú oroszlán, a pajzs szélén FRANCISCUS WESSELÉNYI PALATINUS 1659, ezen belül SIGIL. COMITATUS PEST, PILIS, SOLT körirattal) az 1659:76. tc. alapján, Wesselényi Ferenc nádorsága (1655-67) és főispánsága alatt kapott. E pecsétnyomót 1660. I. 8: közgyűlésén mutatták be. 1733. VI. 1-ig használták, amikor Ferenc lotaringiai hg., királyi helytartó és a vm. főispánja SIGILLUM COMITATUUM PEST, PILIS ET SOLT ARTICULARITER UNITORUM köriratú pecsétet vezetett be. 1837. VI. 7: ~ a lat. köriratot PEST, PILIS ÉS SOLT E. VÁRMEGYÉK PECSÉTJE 1836 m. köriratra cserélte. Ezt 1876-ig használták, kivéve 1849-61, amikor a vm-ket a kétfejű sasos pecsétekre kötelezték. - I. Lipót (ur. 1657-1705) leirata 1698. XII. 24: az országos adót évi 4 millió Ft-ban szabta meg, a visszafoglaló háború rablásait túlélt ~re 60.033 Ft (ebből Kecskemétre 14.381 Ft; [Nagy]Kőrösre 6812 Ft 50 denár; Ceglédre 2320 ft 65 denár) jutott, amit a késedelemmel fizetőkön katonasággal hajtottak be. A →neoacquistica commissio ~ birtokosaival 1697. I. 7-től hetente 4 napon tárgyalt; sok idegen kalandor és cs. kegyenc jutott ingyen birtokhoz. Az 1741:21. tc. az egész neoacquistica commissiót megszüntette, de a birtok- és jogfosztást, a sérelmeket jóvá nem tehette. 1733: az új birtokosok összeírásakor ott volt Eugen Savoyai hg., Stahremberg Gudacher Tamás gr. és Grassalkovich Antal br., aki ekkor már ~ leggazdagabb embere volt, holott 20 évvel előbb még szegény tanulónak ismerték, közben ő lett a neoacquistica commissiótól igénybe vett koronaügyész. A →spanyol örökösödési háború költségeire 1702: a tör. hódoltság alól visszafoglalt vm-kre „fegyverjogváltság” címén vetettek ki rendkívüli adókat. A ~re jutó 30.000 Ft-ot 15 nap alatt be kellett fizetni; ezt ~ kölcsön útján szerezte be, s utólag vetette ki az érdekeltekre. - A 17. sz. végén, a 18. sz. elején ném-ek, tótok és szerbek költöztek ter-ére, D-i része többségében m. maradt. III. Károly (ur. 1711-40) uralmát a vallási sérelmek vitái uralták. Mária Terézia (ur. 1740-80) budai látogatásának ígéretére az addig romos kir. palota újjáépítését 1749. V. 13: megkezdték, néhány év múlva föl is építették, de a palota egy ideig apácazárda, azután a nemes ifjak konviktusa, majd egyetemi épület lett. II. József (ur. 1780-90) népszámlálásakor ~ ter-én Buda és Pest sz. kir. városokon kívül Abony, Aszód, Cegléd, Dunavecse, Gödöllő, Hajós, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Nagykáta, Nagykőrös, Óbuda, Pataj, Ráckeve, Solt, Soroksár, Szentendre, Vác, Visegrád, Zsámbék mezővárosokban és 191 lakott helyén (közs., puszta) 40.415 házban 263.529 fő (ebből 369 pap, 2871 nemes ffi) élt. 1828: Buda sz. kir. város 3089 házában 28.213 r.k., 759 g.k., 352 prot., 667 izr., össz. 30.001 fő, Pest sz. kir. város 4491 házában 47.142 r.k., 1284 g.k., 3853 prot., 4298 izr., össz. 56.577 fő, Kalocsa érseki város 1356 házában 5827 r.k., 9 prot., össz. 5836 fő, Vác ppi város 1340 házában 9839 r.k., 76 g.k., 1195 prot., 9 izr., össz. 11.119 fő, a 22 mezővárosban, 168 faluban és 282 lakott helyen 479.920 főt számláltak. - I. Ferenc (ur. 1792-1835) a napóleoni háborúk idején s után is ogy. nélkül, rendeletileg kormányzott, a vm-k követelésére 1825. IX. 11-re összehívta az ogy-t. ~ erre az ogy-re 29 pontos követi utasítást készített, mellyel bevezette annak orsz-os alkalmazását, az egységes föllépés előzetes kialakítását. Ebben követelték a m. ezredekhez a m. vagy m-ul tudó tiszteket, az ogy. Budára v. Pestre vitelét, országház építését. Széchenyi István gr. föllépésével megkezdődtek a reform országgyűlések. - ~ 1831. VIII: közgyűlése a nemz. nyelv ápolása és a nemz. színészet és színház ügyében állandó biz-ot választott, melybe Széchenyit is meghívták. 1834. II. 4: a m. színház építéséért sorsjáték rendezésére ~ 6000 Ft-ot ajánlott. Grassalkovich Antal hg-nek Pesten a Hatvani kapu előtti ajándék telkén épült föl az első M. Nemz. Színház. Kossuth Lajos, hogy a vm. közgyűlésein részt vehessen, Tinnyén birtokot vásárolt, 1843-46: ott is lakott. Az 1836:30. tc. a Bajával egybeépült Istvánmegye falut Bács-Bodrog vm-be kebelezte. Amikor Kossuth lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat József főhg. nádor (1796-1847) mint ~ főispánja, Dubraviczky Simon alispánnal betiltatta, a vm. közgyűlés megsemmisítette azt, mivel az alispán megkérdezése nélkül rendelte el. A nádor-főispán jogsértése után a kormány Kossuthot, Wesselényi Miklóst, Ráday Gedeont és ~ több vezéregyéniségét az orsz. megfélemlítésére elfogatta. 1839: Ráday Gedeont és Szentkirályi Móricot választotta meg ~ ogy. követének, V. 8: kir. leirat Ráday megválasztását törvénytelennek nyilvánította. A kor kulcskérdése, a nemesi adómentesség. ill. a nemesi kötelező adózás ügyében a vm. 1845. I: közgyűlésén Rosty Albert nagybirtokos lemondott a nemesi kiváltságáról, mind a házi (vmi), mind a hadiadónak önként alávetette magát, utána Kossuth Lajos tett hasonló nyilatkozatot. Példájukra megszaporodtak az önkéntes adóvállalók. Kossuth elkészítette, 1847. IX: a közgyűlés jóváhagyta a követi utasítást (terjedelme hatszorosa volt az ellenzéki nyilatkozatnak), azt számos vm. és sz. kir. városok követei is elfogadták. ~ ekkor Kossuth Lajost és Szentkirályi Móricot küldte az ogy-be, mely az utolsó rendi ogy. volt. Először a tört-ben 1847. X. 16: Ferenc József főhg. (ur. 1848-1916) m. nyelvű szertartással iktatta be István főhg. nádort (1847-48) ~ főispáni székébe. 1848. III. 15: a Nemz. Múz. előtti kb. 10.000 fős népgyűlés fogadta el a 12 pontot, a múz. melletti piac árusainak és vásárlóinak részvételével. A nemzetőrség szervezésekor csak a 6 tót többségű falu népe tiltakozott. XI. 28: a közgyűlés 7 őrnagyi ker-re osztotta ~t, a nemzetőrség létszámát 31.266 főben (774 lovas, 30.492 gyalogos) állapította meg. Bácskában a rácok elleni hadjáratban 4000-en, Jellasics ellen 10.000-en vettek részt. Károlyi István főispán 1848. XI: kezdte toborozni a (16.) Károlyi honv. huszárezredet. Nagykőrösön Lenkey János alezredes parancsnokságával szervezték a (13.) Hunyadi honv. huszárezredet. 1849: a Pest körüli hadjáratban 3000 kecskeméti, nagykőrösi és ceglédi nemzetőr hadakozott. - 1849. I. 5-től ~ hadszíntér lett, amikor Windischgrätz serege bevonult Pest-Budára és Görgey az osztrákok elől Vác felé kitért. A kormány, az ogy. Debrecenbe távozott. Perczel 15.000 fővel és 40 ágyúval Ceglédet foglalta el, I. 26: előrenyomult Irsáig, ám az új fővezér, Dembinszky megállította. A honvédség tavaszi hadjárata legnagyobb sikereit ~ ter-én aratta. IV. elején Windischgrätz Vácon táborozott, Jellasics Nagykáta felé, Schlick serege Gödöllő felé nyomult előre. Gáspár András ezrede IV. 3: Hatvannál visszanyomta az osztrákokat, IV. 4: Tápióbicskénél a meghátráló Jellasics bosszúból fölgyújtatta a falut, IV. 6: az isaszegi csatában Windischgrätz veszített és Gödöllőt harc nélkül visszafoglalták Görgey Artúr honvédei. IV. 10: a váci csata utcai harcában Götz osztr. tábornok halálosan megsebesült. V. 4-21: a budai vár ostroma idején a védő osztr. Hentzi tábornok bosszúból Pestet bombázta, ezért a vár bevételekor nem kegyelmeztek neki. A Habsburgok segítségére érkezett oroszok előcsapata VII. elején már elérte Vácot, Görgey és Nagy Sándor VII. 15: Sződnél összecsaptak Armin osztr. és Sass orosz tábornok csapataival; s bár az oroszokat visszanyomták, VII. 16: Paskievics hg. Aszódról a Galga völgyén Hartyán és Sződ közé nyomult, 17: a váci utcai harcok után a honvédek Balassagyarmat felé visszavonultak. VII. 20: a Tura melletti ütközet után Perczel tábornok az orosz túlerő elől Szegedre vonult, ezzel véget értek a szabharc ~i küzdelmei. - Az orosz kivonulás után a ~iek közül százak lettek az osztr. megtorlás áldozatai. Nyáry Pált, aki a világosi fegyverleltételkor került fogságba, kötél általi halálra ítélték, amit 20 é. várfogságra változtattak, ebből Josephstadtban 6 évig ült vasban. Szeles Lajos másodalispán halálos ítéletét 15 é. várfogságra változtatták, a komáromi kazamatákban halt meg. Károlyi István gr-ot a Károlyi-ezred fölállításáért 400.000 Ft bírságra és 2 é. fogságra, Halász Boldizsár, Patay József és Simonyi János képviselőket halálra ítélték, kegyelemből börtönbe kerültek. A gödöllői születésű Török Ignác tábornokot Aradon fölakasztották, Gáspár András tábornokot 10 é. várfogságra ítélték. Teleki László gr. párizsi követ volt a világosi fegyverletételkor, utóbb a szász kir. kormány elfogta és kiszolgáltatta Bécsnek, kegyelmet kapott. Kossuth Lajost, Hajnik Pált, Gorove Istvánt, Rákóczi Jánost a pesti törv-szék 1851. IX. 21: halálra ítélte s az Újépület mögötti vesztőhelyen in effigie fölakasztották. - A katonai diktatúrát 1850 elején Bach belügymin. polgári rendőruralma váltotta, amit az udvarhű tört-írás 1850-től 1853 közepéig „provizorium”-nak nevezett, ezt követte az ún. definitivum az 1860. X. 20-i →Októberi Diplomáig. Az önkényuralom véget vetett a vm-knek is. A Bach-rendszer Mo-ot pesti, pozsonyi, soproni, kassai és nagyváradi ker-re osztotta, ezeken belül a közigazg. határait megváltoztatta. ~ É-i feléből Pest-Pilis, D-i feléből Pest-Solt megyéket szervezett, melyek Esztergom, Fejérvár, Borsod, Heves, Szolnok, Csongrád m-kkel, a Jászsággal és a Kis-Kunsággal alkották ném. minta szerint a pesti kormánykerületet. Az Októberi Diploma után Károlyi István gr. főispáni helytartóként tért vissza, 1860. XII. 10-re összehívta az első vm. közgyűlést. A minden társad. oszt-t képviselő új, 623 tagú vm. biz. megszüntette az önkényuralom általi vm. kettéválasztást. 1861. VIII. 27: a rendek elhatározták, hogy mindaddig együtt maradnak, míg erőszakkal föl nem oszlatják őket. A közigazg. költségekre kölcsönt vettek föl, a tisztikar lemondott 6 havi fizetéséről. A →Helytartótanács rendeletileg föloszlatta a vm. biz-ot és megsemmisítette határozatait. IX. 29: megakadályozta a vm-gyűlés megtartását, ezért a vm. tisztikara X. 1: lemondott, Nyáry Pál alispán nehány hivatalnokra bízta az ügyintézést. 1867: a m-osztr. →kiegyezés, a dualista áll. létrehozásával helyreállították a vm-rendszert. - 1869: ~ 188,87 osztr. mf² ter-én a 12 járásban, Buda (53.998 lakos) és Pest (200.476 lakos) sz. kir., Kecskemét (41.195 lakos) kiváltságos városban, 195 önálló közs-ben, 228 kapcsolt közs-ben, 1869: 775.030 fő élt. A közigazg. újjászervését 1876. VI. 19: kimondó, IX. 4: életbe léptetett 1876:33. tc. ~ és Kis-Kunság egyesítésével létrehozta Mo. legnagyobb területű közigazg. egységét, →Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét 88

Friebesz József: ~ statutumai. Pest, 1819. - Nagy 1828:252. - Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. 1-3. köt. Bp., 1876-77. - Borovszky 1910. I: 215. - Edelényi Szabó 1928:676. [22. sz. térkép] - Bártfai Szabó László: Pest megye tört. okl. említésekben 1002-1599. Bp., 1938. - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét tvhat. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, Hovhanesian Eghia, Oláh György. Bp., 1939. - Az első mo-i népszámlálás (1784-87). Bp., 1960:118. - Pest m. kézikv-e. 1-2. köt. Uo., 1998.