Magyar Katolikus Lexikon > P > Pest megye


Pest megye, 1950. jan. 1.-: közigazgatási terület Magyarországon, a Duna-Tisza köze északi felén. - É-on az Ipoly folyó mint országhatár (1950-92: Csehszl., 1993-: Szl. felé), ÉK-en Nógrád m., K-en Heves és (Jász-Nagykun-)Szolnok m., D-en Bács-Kiskun m., Ny-on Komárom(-Esztergom) és Fejér m. határolja. Körülfogja Bp. fővárost, mely közigazg. székhelye. Területe: 6393 km² (Mo. 3. legnagyobb megyéje). A 4343/1949. (XII. 14.) MT sz. rendelettel (!) megszüntetett →Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ter-éből a ceglédi járást; Boldog nagyközs. és Kerekharaszt közs. kivételével az aszódi járást; Ladánybene, Lajosmizse nagyközs. és a megalakított Újbarcs közs. kivételével a dabasi járást; a budai, a gödöllői, a monori, a nagykátai, a ráckevei, a szentendrei, a váci járást, Nógrád vm-ből a szobi járást foglalta magában. A 11 járásra (aszódi, budai, ceglédi, dabasi, gödöllői, monori, nagykátai, ráckevei, szentendrei, szobi, váci), 4 városra (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) és 181 közs-re osztott ~ben, szovjet mintára 1950. X-re tanácsokat alakítottak, fölszámolva ezzel az ezeréves hagyományú községbírói szervezetet. 1950: megalakították Délegyháza, Halásztelek, Szigethalom, Sződliget, Újszilvás, 1952: Csemő, 1956: Erdőkertes, valamint Nyársapát, Köröstetétlen, Mikebuda, Dánszentmiklós közs-eket.

1960: ~ lakossága 781.505 fő (ebből az 5 városban 115.973 fő), kereső 367.789 fő, nem kereső 36.635 és eltartott 377.081 fő; a lakosság 33%-a mezőgazd-ból, 42%-a az iparból, 25%-a egyébből élt. Az aszódi járást 1965: Gödöllő várossá nyilvánításakor a gödöllői, 1970: a szobi járást a váci járáshoz csatolták, 1974. I. 1: a járásokat megszüntették. 1970: ~ lakossága 875.462 fő (ebből a 6 városban [1966: Gödöllő, 1970: Százhalombatta város] 134.955 fő). Az 1970-es évek közepére az ipari népesség elérte az 55%-ot, a mezőgazd. népesség arányát a tsz-esítéssel 20%-ra csökkentették, ezzel ~ lett Mo. leginkább munkáslakta megyéje, 1975: Bag, Valkó, Verőcemaros, Acsa, 1977: Dunavarsány, Szigetszentmárton, Őrbottyán nagyközségi rangot kapott. 1980: ~nek 179 települése (8 város, 53 nagyközs., 118 közs.) 129 helyi tanács igazg-a alá tartozott. 1984. I. 1: kijelölték a 13 közigazg. körzetet: Cegléd, Dunakeszi [1977-: város], Érd [1978-: város], Gödöllő, Nagykőrös, Szentendre és Vác városok mellett Budaörs, Dabas, Monor, Nagykáta, Ráckeve és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközs. ~ lakossága 983.117 fő (ebből a 8 városban 238.739 fő). 1984: Hernádon önálló közs. tanács alakult. A közs. közös tanácsok ter-én 330.000 fő élt, ebből 72.000 a társasközs-ek lakossága. A korszerűsítésnek nevezett egyesítéseket a helyiek érdekei ellenére is végrehajtották (azok 1990-92: szétváltak). - Megyei tanácsi határozattal 1985: nagyközs. lett: Alsónémedi, Bugyi, Csömör, Halásztelek, Inárcs, Kartal, Taksony, Szigethalom, Üröm. A Biatorbágyból kivált Herceghalom s a Dömsödből kivált Apafi önálló közs-gé alakult. 1986. I. 1: növelték a helyi tanácsok gazd. önállóságát, a településfejlesztési együttműködés lehetőségeit (csatornázás, gáz- és vízvezeték). 1990-re ~ 181 települését 10 városi, 4 városi jogú nagyközségi, 56 nagyközs. (ebből 20 közös) és 60 közs. (ebből 13 közös) tanács irányította. - 1995: ~ lakossága 356.975 lakásában 973.274 fő. Ebből a 16 város [1986: Budaörs és Szigetszentmiklós, 1989: Dabas, Monor, Nagykáta, és Ráckeve, 1991: Aszód, 1993: Abony lett város] 130.341 lakásában 352.867 fő. 1990-re az ipari népesség 40-42%-ra, a mezőgazd. népesség 17-18%-ra csökkent, a szolgáltatás, a közlekedés, a közigazg. stb. munkásainak aránya 39-40%-ra nőtt, a szellemi dolgozóké 1990-re elérte a 22-23%-ot. 2000: lakossága 1.032.700 fő, népsűrűsége 162 fő/km², 42,6%-a a 31 város Abony, Aszód, Budakeszi, Budaörs, Cegléd, Dabas, Danaharaszti, Dunakeszi, Érd, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Pécel, Pilisvörösvár, Pomáz, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szob, Tököl, Tura, Vác, Vecsés, Veresegyház, Visegrád lakója, ezek mellett 153 közs. található ter-én. 88

M. Közl. 1949. XII. 14. - Fontosabb adatok az 1956. okt-dec-i időszakról. Bp., 1957:15. - Mo. helységnévtára. Uo., 1963, 1973, 1986, 1995. - Fodor László: Falvak a nagyváros árnyékában. Uo., 1973. - Mo. megyéi és városai. Uo., 1975. (Lackó László: ~ és városai) - Sortűz a HM előtt 1956. október 24. Szerk. és jegyz. Horváth Lajos. Előszó Raffay Ernő. Uo., 1992. - ~ adatai. Uo., 1992. - Sortüzek 1956. 1. köt. Uo., 1993:21. - 1956 kézikv-e. Kronológia. Uo., 1996. - Pest m. kézikv-e. Uo., 1998. (Mo. megyei kézikv-ei 13.)