🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Paál
következő 🡲

Paál András   →Pál András

Paál András Imre (Kézdiszentkereszt, Háromszék vm., 1878. nov. 18.-Kézdivásárhely, 1958. nov. 3.): díszműlakatos. - Kézdivásárhelyt 4 gimn. o-t végzett, lakatosmesterséget tanult, fölszabadulása után Csíkszeredában lakatos. Az I. vh-ban katona. 1920: Brassóban díszműlakatos műhelyt nyitott; épületekre és temetőkbe „vaskölteményeket” készített. A brassói M. Dalárda tagjaként alkalmi verseket szerzett az előadásokra, egy versével megnyerte az Orsz. Dalosszöv. jeligés pályázatát. - M: Ősi földön. Versek. Brassó, 1926. 88

Brassói Lapok 1978. VII. 8. (Szabó Sámuel: Egy brassói lakatos-költő emlékére) - Monoki 1997:353. - RMIL 2002. IV:352.

Paál Árpád, bethlenfalvi (Brassó, Brassó vm., 1880. okt. 16.-Nagyvárad, 1944. szept. 14.): szerkesztő, politikus. - A középisk-t Brassóban, Kolozsvárt és 1898: a székelyudvarhelyi r.k. főgimn-ban, a jogot 1903: a kecskeméti jogakad-n végezte, Kolozsvárt 1903: államtudból, 1905: jogtud-ból drált. 1902: a Kecskeméti Lapok h. szerk-je, városi fogalmazó, majd árvaszéki ülnök, 1908-18: Székelyudvarhelyt Udvarhely vm. főjegyzője. 1918. XI-1919. I: alispánh. és az Udvarhely vm. Székely Nemz. Tanács eln. Az oláh csapatok XII. 6-i székelyudvarhelyi bevonulásakor egy Bp-ről kapott utasításra a vm. hivatalnokokkal letétette a hűségesküt a Károlyi-kormányra. Letartóztatták, 16 havi hadbírósági eljárás után perében, amelyben az ügyész halálos ítéletet kért, maga védte magát, fölmentették. Kolozsvárra internálták, ahol az erdélyi magyarság irányítására Szellemi Front néven mozgalmat szervezett. Annak keretében az erdélyi magyarságot már a béke aláírása előtt a választható lehetőségekre igyekezett fölkészíteni. E miatt újra hadbíróság elé állították. 1920-: a kolozsvári Keleti Újság, Napkelet (1920-22: főszerk.), az Újság (1925-27: főszerk.) hírlapírója. 1924: az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója; 1926: a Kemény Zsigmond Társ., 1929: az →Erdélyi Katolikus Akadémia alapító tagja és aleln., az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Szervezet elnöke. A dem. egység híveként segítette elő a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség egyesítését, az Országos Magyar Párt megalakítását. 1924: az Újság kolozsvári napilap köré vonta a népi programú kalákásokat. 1927-31: Szatmár vm. parlamenti képviselőjeként visszatért a Keleti Újság munkatársának. 1931: Nagyváradra költözött, ahol 1932. I. 1-: az Erdélyi Lapok főszerk-je. 1940 őszén a II. →bécsi döntés után a m. ogy. behívott képviselője. Óvóhelyen légitámadásban halt meg. - Forrásértékű kézirati hagyatékát, levelezését a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múz., kb. 2500 oldalnyi naplóit (1908-43) másolatban a bpi Teleki László Int. kvtára őrzi. Mellképe →Hosszú Márton műve. - M: Szellemi művelődésünk jövője. Székelyudvarhely, 1907. - Törv. a székely közületek közművelődési önkormányzatáról a Párizsban 1919. XII. 19-én kötött nemzetk. szerződés 2. cikke alapján. Kolozsvár, 1931. - Emlékezések Kölcsey Ferencről. Brassó, 1939. (Hasznos kvtár 24-25.) - Józseffalva. (Helyszíni jelentés a bukovinai m. közs. helyzetéről a tűzvész után) Kolozsvár, 1939. - Álnevei: Bethlenfalvi János, Bethlenfalvi Pál, Öreg Ferenc. - 1902-03: a Kecskeméti Lapok, Kolozsvárt 1920: a Keleti Újs., 1920. IX. 15-XII. 15: a Napkelet szerk-je, Nagyváradon 1932. I. 3-1936. V: az Erdélyi Lapok (1936: fel. szerk. is), 1937. VI. 26-1944. XI. 12: a M. Lapok főszerk-je (1937. XII. 1: fel. szerk. is), 1939. IV. 15-1941. III. 6: a Néplap fel. szerk-je és ig-ja. 88

Hornyik 1901:76. - Ligeti Ernő: Erdély vallatása. Kolozsvár, 1922:37. - Ványi 1926:619. - Osvát 1928. - Who's who? London, 1935. - Taylor. Zürich, 1937. - Gara 1939:77. - Sajtókamara évkv-e 1940-43. - Mikó Imre: Huszonkét év. Bp., 1941:19. - Monoki 1941:257. - Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, 1942:57. (Egy röpirat története) - Magyarország. 1944. IX. 14. - Korunk 1971:10. sz. (Kós Károly: Kalotaszegi vállalkozás); 1991:10. sz. (K. Lengyel Zsolt: Az elnapolt alternatíva. ~ és az erdélyi m. autonómia 1919-1920) - Korunk évkv. 1974. Kolozsvár, 1974:55. (Nagy György: A „közös sorsépítés” gondolata) - Benedek Elek levelezése. 1984. VII:254. - Korunk 1991:10. sz. (K. Lengyel Zsolt: Az elnapolt alternatíva. ~ és az erdélyi m. autonómia 1919/1920. ) - Bárdi Nándor: ~ kézirathagyatéka. Szeged, 1992. - Monoki 1997:353. - RMIL IV:353. - Gulyás/Viczián XX.

Paál Elek (Gyergyóremete, Csík vm., 1883. júl. 16.-Kézdivásárhely, 1963. máj. 13.): kántortanító. - 1900: Ditrón polg. isk-t, 1905: Csíksomlyón tanítóképzőt végzett. 1905: Borbándon, 1920: Abafáján, 1926: Székelyudvarhelyen, 1930-46: Kézdivásárhelyen tanított. - Vidám színműveket és jeleneteket írt, egy részüket a Bohém Világ, Herkó Páter, Népújság is közölte. - M: A m. nyelv és helyesírás gyakorló kv-e. El. és polg. isk. tanítók részére és ált. használatra. Székelykeresztúr, 1923. - Valamikor együtt jártunk ketten a tp-ba. Szövegét és zenéjét írta. Kolozsvár, [1925] - Májusi ének. Szövegét és zenéjét írta. Uo., [1926] - Társad. műveltség és alkotmánytan a m. tannyelvű el. népisk. V. o. sz. Kiegészítette: Mohalyi Gábor. Uo., 1931. (Tudományok kv-e. A m. tannyelvű el. népisk. V. o. sz.) (Uaz [1935] 3. r.) - Uaz a VII. o. sz. Uo., 1931. (Uaz a VII. o. sz. 3.) - Az egyszeregytanítás vezérkv-e. Kézdivásárhely, 1932. - Állampolgári nevelési és jogi alapismeretek a m. tannyelvű el. isk. V. o. r. Kolozsvár, 1939. (Tudományok kv-e. A m. tannyelvű el. népisk. V. o.) - A kör területi és négyzetesítési kérdései új megvilágításban. Kézdivásárhely, é.n. 88

Monoki 1997:353. - RMIL IV:357. - Gulyás/Viczián XX.

Paál István (Bp., 1929. júl. 28.-): cserkésztiszt. - 1947: a II. Rákóczi Ferenc Keresk. Isk-ban éretts., 1957: élelmiszeripari technikumot végzett, 1966: a bpi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumban technológus okl-et szerzett. 1982-85: elvégezte a Hittud. Akad. levelező tagozatát. Nyugdíjazásáig (1989) bpi, kaposvári és nyíregyházi húsipari üzemekben dolgozott, legutóbb mint h. üzemig. - 1989-95: Nyíregyházán, Nyírteleken, Oroson és Nyírjes-tanyán hitokt. is. - 1938-42: a 20. sz. Erődi Ödön cserkészcsapat tagja. A cserkészet újraélesztése után Nyíregyházán megszervezte a 285. sz. Szt László cserkészcsapatot, melynek parancsnoka. 1990: képesített cserkésztisztként megszervezte a nyíregyházi cserkészker-et, melynek 1 évig eln. 1995-ig a térségben 7 csapatot szervezett, 5 őrsvezetői tábort rendezett. 1993: a Bessenyei György Tanárképző Főisk-n speciális koll-ot vezetett a cserkészetről. 1995-99: a →Magyar Cserkész Csapatok Szövetsége orsz. főtitkára, 2000: a X. Pesti Cserkészker., 2004: a M. Cserkész Csapatok Szöv. felnőttcserkész vez. tisztje. Bo.J.-Fe.Má.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.