Magyar Katolikus Lexikon > P > Paracelsus


Paracelsus, Philippus Auroleus Theophrastus Bombastus von Hohenheim (Einsiedeln, Svájc, 1493. dec. 17.-Salzburg, 1541. szept. 24.): orvos, természetfilozófus, laikus teológus. - Apja Villachban bányászati isk-ban dolg. 1507-: ~ több egy-en, Padovában és Ferrarában is tanult, katonaorvos Itáliában, Dániában, vsz. Moszkvában és Konstantinápolyban is. Eu-szerte nagy hírnévre tett szert. Első teol. műveit 1525: Salzburgban írta Duns →Scotus hatása alatt. 1526: Strassburgban élt. 1527: városi orvos Bázelben, de az egy-en nem engedték tanítani. 1529: Nürnbergben, 1531: St. Gallenben (kapcsolatba került a bencésekkel is), 1537/38: Karintiában járt. 1540: ismét Salzburgba került. A kat. szertartás szerint temették el. - 364 írásának többsége ném-ül készült és csak halála után adták ki, de széles körben és hosszan hatottak, sokat lat-ra is lefordítottak közülük. Föllépett →Galénosznak az orvostud-t közel 1500 é. meghatározó nézetei ellen, a természet megismerése útjának a kísérletezést tekintette, a →makrokozmosz és mikrokozmosz egyes részeit ~ szerint egymásból lehet megismerni. Tanításában az orvostud. a fil-ra, az asztronómiára, a teol-ra s gyakorlati tud-ként az alkímiára támaszkodik. A kémia céljának az életet meghosszabbító gyógyszerek készítését tekintette, utat nyitván a kémiának az orvostud-ba. - Fm: De tinctura physicorum. - Thesaurus thesaurorum alchemistorum. - De metallorum transmutationibus et caementis. - De mercuriis metallorum. - Öm-t 1589: Bázelben (10 köt.), 1616-18: Strassburgban (2 köt.), 1658: Genfben (3 köt.) adták ki. **

Pallas XIII:794. - NCE X:988. (*nov. 10.) - LThK 1993. VII:1358.