Magyar Katolikus Lexikon > P > Pécs-Belváros


Pécs-Belváros, Dzsámi: plébánia a pécsi egyhm. pécsi esp. ker-ében. - →Pécs-Városplébánia fölosztásakor 1780: annak jogutódjaként alapították. A Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébtp. a város főterén, a kk. Szt Bertalan-tp. helyén áll, melynek köveiből 1579 u. Gázi Kászim pasa díszes dzsámit építtetett 17 m átm., 28 m magas kupolával. Egyetlen kapuja az ÉNy-i oldalon volt, itt állt a minaret is. 1686 u. a dzsámi a jezsuiták birtokába került, tp-má alakították, majd átépítették. 1712: új főoltár készült a korábbi oltárképpel s Szűz Mária, Szt István, Szt László, Szt Imre és Szt Kázmér szobraival. A tp. bejáratánál 2 kpnát építettek, az egyikben a Segítő Szűz oltára Ker. Szt János és Szt János ap. szobrával, a másikban jezsuita szentek (Loyolai Ignác, Xavéri Ferenc, Gonzaga Alajos, Kosztka Szaniszló) oltára állt. - 1754: a tp-ot barokk stílusban átépítették. A korábbi bejárat helyére építették a szentélyt, oldalán a sekrestyével és a Szt Alajos-kpnával. A sekrestye és a kpna felett oratóriumot alakítottak ki, a szentély végén építették meg a tornyot. A szentéllyel szemben, a korábbi oltár helyén nyitották a bejáratot, felette kórussal. - 1933: Kelemen Andor apátplnos bízta meg →Szőnyi Ottót a tp-bővítés programtervének elkészítésével, melynek alapján Körmendi Nándor az 1754: épült barokk részek helyébe félköríves tp-teret alakított ki, melyet karcsú árkádív keretez, két oldalt kórussal, középütt orgonakarzattal. A falfestmények Gebauer Ernő művei: Szt István országfelajánlása, Kapisztrán Szt János, Jézus Szíve védi a várost, Szűz Mária oltalma, keresztúti stációk, Árpádházi Szt Margit, Szt József. - Kápolnái: Szt Mór félköríves kpnája, Szűz Mária halála-kpna az altp-ban, körülötte félkörívben kriptafülkesor; a sekrestye és a Mór-kpna alatt kolumbárium. - A tp. org-ját (3/4 m/r) 1886: az →Angster gyár építette (op. 80.), 1930: (op. 1070.) és 1942: (op. 1235.) átépítette. Harangjait 1950: 79 és 66 cm átm. Szlezák László öntötte. A tp. mellett 2004: új harangláb épült Bachmann Zoltán és a Pollák Mihály Egyetem műszaki karának tervezésében Szt Mór és Bernát- (290 kg), Árpádházi Szt Margit- (190 kg), Szt Pál- (90 kg) harangokkal. - A plébház 1786-1845: a mai Nádor szálloda helyén álló ház volt, azóta a Hunyadi u. 4. sz. alatt. - Ter-én van az 1727: épült Szt Sebestyén-tp., benne kpna a passaui Segítő Szűz Mária-kegykép másolatával, tornya 1804: készült, a főbejárati frontot 1887: átépítették, a rajta lévő Immaculata-szobor →Kiss György alkotása. 2004: az irgalmas rend tp-a. Az Urunk Színeváltozása-tp. egykor a pálosoké volt, 1832: Líceum-tp-ként sztelték újra. Az 1937: épült Szt Imre herceg-tp. a pálos rendé. - Ter-én van a →pécsi kálvária, a Köztemetőben 1933: épült a Szt Mihály-kpna. - Egykori kpnák, oratóriumok a vármegyeházban (Vasas Szt Péter), a Városházán (Gyümölcsoltó Boldogasszony), a Mária Leánynevelő Int., majd Ppi Tanítóképző Int. és Gyakorló El. Isk. Megye u. épületében, a Matessa Árvaházban (Papnövelde u. 22.); a Kisszem., majd a Ppi Tanítóképző Int-ben (Papnövelde u. 2.); a Szoc. Missziótársulat nővéreinek házában (Megye u. 16.); a Női Lelkigyakorlatos Otthonban (Hunyadi u. 78.). - Anyakönyvei 1688-tól. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1864: ném., m. - Plébánosai: Hersching Dániel, 1781: Féitser Ferenc, 1793: Philippovich János, 1805: Kremm Alajos, 1846: Haas Mihály, 1953: Fesztl Ágoston, 1856: Dobszay Antal, 1871: Mendlik Ágoston, 1891: Magemheim József, 1919: Kelemen Andor, 1964: Nagy Ferenc, 1967: Horváth János, 1980: Kele Pál. - Lakói 1864: 4062 r.k., 18 g.kel., 35 ev., 17 ref., 260 izr., össz. 4392; 1943: 6678 r.k., 18 g.k., 12 g.kel., 1150 ev., 490 ref., 25 bapt., 2 unit., 1248 izr., össz. 9623; 1972: 8000 r.k., össz. 8945; 1999: össz. 11.000. Kele Pál-Timár György

Schem. Qu. 1864:18; 1943:18; 1972:37; 1999:33. - Brüsztle I:150. - Madas 1978:168, 663. - Patay 1982. - Levárdy Ferenc: Pécs, Belvárosi plébtp.. Bp., 1998. - Timár 2003:54.