Magyar Katolikus Lexikon > P > Pápoc


Pápoc, Vas m.: 1. A 14. sz: 3 tp-a volt: a plébániáé a Szt Lőrinc-, az ágostonrendi remetéké a Bold. Szűz-, a prépostságé (társaskáptalané) a Krisztus Teste és Szt Megváltó-tp. Magyar Pál özvegye, Gersei Margit, a hely birtokosa Kálmán győri pp-től 1359: kapott engedéllyel az ágostonos remeték részére a Bold. Szűz-tp. mellé ktort alapított, birtokkal is ellátta. 1360: ezt az esztergomi kápt. írásba foglalta, I. (Nagy) Lajos kir. 1361: megerősítette és a vasvári kápt. bevezette a remetéket a birtokba. - 1363: a plnos a római Szentszék előtt perbe idézte a szerz-eket, mert tp-uk közelsége miatt istentiszt. alatt hangjukkal kölcsönösen zavarták egymást. Kálmán pp. kibékítette a két felet, és választófal építését ajánlotta. - Margit asszony ugyancsak prépságot (társaskáptalant) is alapított 4 knk. részére. 1366: Kálmán pp. István győri knk-ot nevezte ki elöljárójuknak, prép-nak. A pléb-t és a falu lelkipásztori gondját a prépságra bízta. - 1370: Rómában jogi alapon megtámadták mindkét alapítás jóváhagyását, mert koldulórendi szerz-eknek nem lehet birtoka. 1371: az alapító asszony kijelentette, hogy ha a remeték nem tarthatják meg birtokukat, azt csak a prépságnak adhatják el. Az ágostonos ktor és a prépság a 16. sz. közepéig fennállt. A préposti c-et azután is többnyire győri knk-ok kapták meg. - ~ legrégibb épülete a négykaréjos, emeletes körkápolna, 13. sz. eredetű, amelyet mint temetőkpnát Szt Mihályról neveztek el, 2004: Havas Boldogasszony a titulusa. Az É-i oldalához csatlakozó emeletes épületben isk. volt, a kpnával érintkező fala régi. 1975/76: az isk. udvarán egyhajós gótikus tp. alapfalait tárták fel. A kutatás ezeket eddig még nem tudta egyértelműen a kk. tp-okkal azonosítani. - 2. plébánia a v. győri, majd a szombathelyi egyhm. jánosháza-kemenesaljai esp. ker-ében. A falut a 17. sz. végén újratelepítették, a szerz-ekre és a prépságra nem emlékeztek. A pléb-t Kenyeri filiájából 1748: alapították újra. - A szerz-ek épületéből 1736: Milkovich prép. iskolát alakított ki, mely 1939-ig megmaradt. 1738: romjaiból felépítették a Legszentebb Megváltó-tp-át, 1883: mellékhajókkal bőv. 1965: körül fölújították, kimutatva a gótikus részeket. Org-ját (1/11 m/r, op. 1902.) 1913: a →Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 114 cm átm., 1927: 54 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. Kegyura 1880: a pápóci prépság. - Plébánosai: Garbacsics István, 1794: Glósz György, 1816: Szalay Mihály, 1825: Hollósy Imre, 1840: Módly János, 1855: Tóth Antal, 1878: Maicz Antal, 1912: Rozmán József, 1915: Piri István, 1935: Kovács Sándor, 1955: Gats Elemér, 1982: Király Jenő. 1994-től Ostffyasszonyfa (Takács Ferenc), 1997-től Kemenesszentpéter (Budai Zoltán), 2000-től Kenyeri (Budai Zoltán) látja el. -

3. Az ágostonos remeték perjeli címét a szombathelyi egyhm-ben adományozzák. 1923: Walner József, 1929: Rogács Ferenc, 1934: Honti Albert, 1940: Pintér József, 1947: Kappel János, 1954: Sághy Elek, 1972: Fazekas Jenő, 1983: Gergye Sándor. A c. perjel egyúttal a →vasvár-szombathelyi székeskáptalan 5. stallumának birtokosa. - 4. A Legszentebb Üdvözítőről nevezett társaskáptalan prépostjai a győri egyhm-ből: 1366: Ződi István, 1398: Kápolnai Ábrahám, 1419-25: Molnár György, 1419-42: Balázs fia Gergely, 1450: Máté, 1458-66: Antal, 1473-79: Miklós, 1494: Piber Zsigmond, 1497-99: István, 1502: Szathmáry Ferenc, 1519: Pethő Gergely, 1525: Szathmáry Ferenc, 1531-33: Tolnay Mátyás, 1541-58: Tranquillus Andronicus, 1565-69: Körmendy Kálmán. - C. prépostok: 1573: Gabrini Antal, 1591: Ankerreith Ádám, 1599: →Mátéssy György, 1611: →Nagyfalvy Gergely, 1618: →Szentandrássy István, 1630: Vasvári Szeghy György, 1636: Nyéki →Vörös Mátyás, 1654: →Matkovich Mihály, 1663: Gallovich István, 1668: Bellesich Péter, 1684: Fábry Kovács Miklós, 1700: →Kollonics Zsigmond, 1701: →Erdődy László Ádám, 1736: Milkovich János, 1762: Schogg Kristóf, 1790: →Majláth Antal SJ, 1805-22: →Somogy Lipót, 1829-52: →Dresmitzer József, 1857: Mogyoróssy Pál, 1868: Novák Ferenc, 1870: →Zerpák János, 1878: →Nogáll Károly, 1897: →Szely Lajos, 1924-29: Molnár Ignác, 1931: Zalka László, 1937: →Ragats János. - 5. Lakói 1840: 960 r.k., 4 ev., 7 izr., össz. 971; 1910: 1371 r.k., 1 ev., 2 ref., 21 izr., össz. 1395; 1940: 1592 r.k., 5 ev., 2 ref., 9 izr., össz. 1608; 1983: 730 r.k., össz. 737. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 207 tanuló. Takács Ferenc-Budai Zoltán-H.F.L.

Rupp I:575. - Gerecze II:987. - Bedy Vince: A ~i prépság és perjelség tört. Győr, 1939. - Schem. Sab. 1972:90. - Patay 1985. - Műemlékvédelmi Szle 1996:25.