osztozkodás, osztály (lat. divisio): a középkori magyar jogban a családi vagyon fölosztása közös megegyezés, királyi vagy bírói parancs alapján, az →osztatlanság megszüntetése. Az ~ban résztvevők az osztályosok, a kapott rész az osztályrész. - Az ~ alkalmából a közös vagyont képező →ingó és →ingatlan jószágokat leltárba foglalták. A család tagjait esetleg esküre lehetett kötelezni, hogy semmit a közös vagyonból el nem titkoltak. Az ingóságokat egyenlő részben osztották föl a ffiak és a nők között, a fegyvert és hadi felszerelést a fiúk a maguk részére még az ~ előtt kivették. A családi levelek közösek maradtak, de őrizetüket a legöregebb fiútestvérre bízták. - Az ingatlant, ami a ffiaké (a nők csak kivételesen részesei), annyi, lehetőleg egyenlő mennyiségű és minőségű részre osztották, ahány osztozkodó volt, s a részeket az örökösök közt kisorsolták. Az atyai ház tartozékaival a legkisebb fiút illette, úgy azonban, hogy testvérei a közös vagyonból új házakat építhessenek és a közös ter-ből ház építésére megfelelő földet kapjanak. Ha az atyai ház olyan értékű volt, hogy a közös vagyonból a testvéreknek nem építhettek megfelelő új házakat, akkor az apai házat felbecsültették és a legfiatalabb osztályrészébe beszámították. - Az özvegy anya is részesült az ingóságokból, de az ingatlanokból nem. Az ingókból a gyermekekével egyenlő részt kapott, ezenkívül megillette őt az elhalt hintója, kocsilovai, ünneplő ruhája és jegygyűrűje, de pecsétgyűrűjét a fiai kapták. - Az ~ hatásai: 1. Az osztályosok egymás iránt →szavatossággal tartoztak. Kötelesek voltak együttesen védeni azt a testvért, akivel szemben pert indítottak a közös vagyonból eredő részére. 2. A fölosztott birtok ősivé vált (→ősiség). 3. Az osztozkodók kölcsönös öröklési jogot szereztek egymás osztályrészére úgy, hogy ha valamelyiknek az ága kihalt, a többiek ágai örököltek részében. 4. A rendesen végrehajtott ~ 1 év múlva csak per útján volt megváltoztatható. - Az ~nál elkövetett hibák orvoslására 2 mód volt: az osztályigazítás és az új ~. Mindkettő 32 éven belül per útján is kieszközölhető. - Osztályigazítást kívánhatott az, akit az ~nál mellékes dolgokban megrövidítettek v. aki az ~ban kapott jószágának egy részét önhibáján kívül perben elvesztette. Pl. hibát követtek el a telkek mennyisége, minősége v. a jobbágyok száma körül. Ilyenkor az osztályrészeket egyfelől kisebbítve, másfelől pótolva ki lehetett egyenlíteni. - Ha valamely osztályost lényeges dolgokban szándékosan rövidítették meg, ha az osztályosok hibájából v. csalárdsága miatt lényegesen rosszabb v. kevesebb ingatlant v. semmit sem kapott, továbbá, ha valamelyik önhibáján kívül háborúban v. perben osztályrészét v. annak jelentékeny hányadát elvesztette, indíthatott új ~ra irányuló pert. Nem kívánhatott új ~t az: 1. akinek egész részét v. annak jó darabját hatalommal vették el; 2. aki azt hűtlenség v. 3. adósságok következtében vesztette el. Mielőtt az új ~t végrehajtották, a szétosztott vagyont eredeti állapotába kellett visszahelyezni. Ezért az osztályosoknak 1. kötelezni kellett magukat, hogy részeiket az új ~ céljára átadják; 2. az ingó és az ingatlan vagyont és az összes okl-eket eskü alatt be kellett szolgáltatni; 3. be kellett vallani az egyes vagyontárgyakon történt változásokat; 4. össze kellett írni az összes javításokat v. okozott károkat, hogy azokat az illetőknek javára v. terhére írják. **

MN IV:181. - Eckhart 1946:344.