oláhok, vlachok, rumének: újlatin nyelvet beszélő nép. - Nyelvük vsz. a Balkán-fszg. közepén, Macedóniában, a romanizált trák törzsek körében a 6-7. sz: a bizánci uralom alatt alakult ki. A 9-10. sz: megindult vándorlásukkal terjedt É és Ny felé. 4 fő nyelvjárási águk: az É-i (Moldva, Besszarábia, Havasalföld), az aromun (Macedónia, Albánia, Görögo., macedo-oláh v. cincár), megleno rumun v. romun, az aromun elkülönült ága (Thesszaloniki vidékén), istroromun v. isztroroman az Isztriai-fszg. és a Monte Maggiore vidékén. 976: a gör. Kedrenosz említette az ~at (vlachokat) először Sámuel bolgár cár testvéreinek gyilkosaiként. 1071: Anna Komena tudósított a tesszáliai vlachokról, stb. - Hazánkba a 13. sz: kezdtek bevándorolni, számuk Erdélyben a 13. sz. végén még csekély, III. András (ur. 1290-1301) 1293: egyetlen kir. birtokon akarta összegyűjteni őket. Betelepítésük engedélyét a kir. fönntartotta magának, vsz. g.kel. vallásuk miatt sem volt kívánatos túlságos elterjedésük. A 14-15. sz: miként Lengyo. hegyvidékén, nálunk is a Keleti- és Déli-Kárpátok közt Máramarostól Temesig a ném. jog szerint történt telepítésük, azzal a gazd. jellegű eltéréssel, hogy a szolgáltatásokban az állatadójuk az elsődleges: a kir. földjein mindenütt a juhok 1/50-ét fizették. - Az ~ faluja élén a →kenéz állt, kinek helyzete megfelelt a →soltészénak. Ő gondoskodott a telepesek adóinak beszolgáltatásáról és kötelezettségeik teljesítéséről. A harchoz szokott, gyakran kun, besenyő v. más türk eredetű kenézek beolvadása a m. nemességbe könnyen történt. Hunyadban, Máramarosban, de egyebütt is nagyszámú m. nemes család származott a kk. oláh kéneztől. Főleg ott, ahol az ~at mint a hegyi cselvetéses harcban jártas pásztornépet honvédelmi célból kir. várak körül telepítették le. A 15. sz: bizonyos önkormányzatuk is kialakult. A fogarasi kerület oláhjai bojárok, boérok néven félnemesek voltak, mert csak bizonyos nemesi jogokat élveztek. A fogarasi várnak voltak alávetve, a várnagy bírósága alá tartoztak, aki közülük vett 12 ülnökkel együtt ítélkezett fölöttük. Földjük hűbéri birtokhoz hasonlítható és katonai szolgálathoz kötött. Hunyadban az ~ 2, az igazságszolgáltatásban szerény önkormányzatú ker-et alkottak. Ennek végrehajtó szerve a lófői kerületben az ~ választotta krajnik v. karajnok volt, a szolgabíróéhoz hasonló szerepben. Máramarosban az övéhez hasonló tisztséget vajdák viselték. A hadi szempontból legfontosabb ter-en, a szörényi végeken, Temes és Brassó vm-ben 1446-53: Hunyadi János kormányzósága idejében legtovább, már a székszervezetig fejlődött az önkormányzatuk. Az itteni 8 oláh ker-nek külön comese is volt. A kk-ban többször hivatkoztak az oláh szokásjogra (ius Valachicum), melyet adatok híján nem ismerünk. - Minthogy az ~ idegen eredetű (kun, besenyő, tatár, gör., stb.) arisztokráciája, a kenézek a m. nemesség soraiba emelkedtek, v. az idővel mezőgazd. foglalkozásra áttérő jobbágy sorsú ~ a köznépében süllyedtek el, az ~ önkormányzata sehol sem fejlődött az erdélyi →szászok nemz. jellegű szervezetének a fokára. 88

Hunfalvy Pál: Az ~ tört. 1-2. köt. Bp., 1894. - Eckhart 1946:69.