Magyar Katolikus Lexikon > O > obszervancia


obszervancia (a lat. observo, 'megfigyel' szóból): szoros értelemben gondos megfigyelés, tüzetes szemlélés, hogy a dologból semmi el ne kerülje a figyelmet; átvitt értelemben valaminek a komoly tiszteletben tartása, ill. minden részletében való tudomásulvétele és megtartása. - Erkölcsileg a →hűség részerénye, mellyel az alárendeltek megadják a fölötteseknek az őket megillető tiszteletet és →engedelmességet; ellentétes víciuma az engedetlenség és a megvetés. Jogilag a hatályos egyh-fegyelem, törv-ek megtartása. A szerzetességben egy rend v. egy közösség regulájának, szabályzatának, szokásainak aprólékos, változtatások nélküli megtartása. **

DMC III:418.