Magyar Katolikus Lexikon > O > Ozorai


Ozorai Pipo, Filippo Scolari, Ispán Fülöp (Firenze, Itália, 1369.-Lippa, Temes vm., 1426. dec. 27.): hadvezér. - Ifjúként 1387 előtt Demeter esztergomi érs. (1378-87), majd Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) szolgálatába lépett. Megházasodott, neje, Ozorai Borbála után kapta az ~ nevet. Zsigmond kegyeltjeként 1398: pénzverőispán, 1401-26: sókamarai ispán. Részt vett 1403 nyarán a p. által támogatott →Nápolyi László trónkövetelő híveinek leverésében. 1404-26: temesi, aradi, csanádi, kevei, krassói ispán. 1407-08: főkincstartó. 1407-26: csongrádi ispán, 1408-09: szörényi bán, 1408: a →Sárkányrend tagja, 1409-26: zarándi ispán. Kir. követként 1410. VII-VIII: Kapy Andrással együtt tárgyalt és megegyezett XXIII. János p-val (ur. 1410-15) (aki a megegyezés következményeként újjáalapította az óbudai egy-et). Az adót megtagadó Velence elleni háborúban 1411. XI-1412. XII: a m. sereg vezére. 1420: a kalocsai érsség kormányzója. 1423 nyarán a tör. ellen sikeres hadjáratot vezetett Havasalföldön, ahonnan elűzte pártfogoltjukat, II. (Prasnaglava) Radu vajdát (ur. 1421, 1423, 1424-26), helyette Zsigmond hűbéresét, II. Dant tette ismét vajdává (ur. 1420-21, 1421-23, 1423-24, 1426-27, 1427-31). 1424: a kunok bírája. Az 1424. XII: elűzött II. Dan vajda érdekében 1425 őszén haddal tért vissza Havasalföldre, Bodonynál (Viddin) legyőzte a tör. sereget. 1426 nyarán galambóci győzelmével II. Dant ismét vajdává tette. 88

M. Akad. Értes. (1859: Wenzel Gusztáv: ~) - Schönherr Gyula: Az Anjou-ház és örökösei. Bp., 1895. (és M. nemz. tört. Uo., 1896. III: Zsigmond és Albert kora) - Engel II:180.