Magyar Katolikus Lexikon > O > Ozolyi


Ozolyi Flórián, OFM (Szombathely, Vas vm., 1683.-Buda, 1755. okt. 25.): tanár, házfőnök. - 1704: tett ünn. fog-at a mariánus rtart-ban. A fil-t a győri, a teol-t a pozsonyi konventben végezte. 1711: pappá szent., Pozsonyban teol. tanár. 1720: Nagyszombatban házfőn., 1721: teol. tanár és m. hitszónok, majd a veszprémi, utóbb a nagyszombati növendékpapok ig-ja. III. Károly kir. (ur. 1711-40) rendeletére 6 társával az Őrségbe (Vas vm.) küldték hittérítőnek; végül definitor és pozsonyi házfőn. - M: Lelki isk. és a jó halálnak mestersége. Ford. Pozsony, 1722. - A halandó testben szenvedő halhatatlan Istennek szentséges históriája. Írta Gulielmus Stanihorstus SJ. Ford. Uo., 1727. - Jó reménységnek hajócskája. Elmélkedések és elmélkedési módszerek. Buda, 1743. **

Farkas 1879:46. - Szinnyei X:34. (munkáit névtelenül adta ki; Danielik József és többen e művek szerzőségét tévesen Ozolyi, másképp Frangepan Flórának, klarissza apácának tulajdonították)