Magyar Katolikus Lexikon > O > Oszvald


Oszvald, Szt (Northumbria, Britannia, 603 k.-Maserfield, Shropshire, Britannia, 641 k.): király, vértanú. - Etelfrid northumbriai kir. fia. 616: ellenfele, Edvin ragadta magához a trónt, ezért ~ Skóciába menekült és Iona ktorában megkeresztelkedett. 633: Edvin meghalt, így ~ családjával együtt hazatérhetett. Testvéreit, Oszrikot és Eanfridot nem sokkal később a Northumbriát uraló Cadvalla megölette. ~ kis csapatával megtámadta, Hevenfeltnél legyőzte és megölte. A harc előtt fölállított egy kis keresztet, köréje gyűjtötte katonáit és imádkozott a győzelemért, mely után pp-öt kért a ionai ktorból népe térítésére. Az első térítő pp. kemény föllépése miatt nem ért el eredményt, a második, Szt Aidan azonban sokakat megtérített. Maga ~ kísérte térítő útjain, tolmácsolta a prédikációt és neki adta Lindisfarne szg-ét, hogy ott ktort alapítson. Bamburgh mellett ppséget alapított, tp-okat és ktorokat építtetett, országát ker. kirsággá tette. 8 é. uralkodás után megtámadta Penda, a még pogány merciai kir. Maserfieldnél ütköztek meg, és ~ hősi halált halt. Utolsó perceiben a vele együtt meghalt katonáiért imádkozott. Penda a holttestét földaraboltatta és szétküldte diadalának jeleként a vidéken. Később az ereklyéket összegyűjtötték és Lindisfarne-ban temették el. - ~ Anglia nemz. szentje, tiszt-e Anglián kívül Skóciában, Íro-ban, Holl-ban, Cseho-ban, No-ban, Mo-on és Svájcban terjedt el. Angliában úgy tartják, hogy aki tiszteli ~ot, annyi nappal előbb tudja meg halála napját, ahányszor megülte ~ vigíliáját. - Mo-on személynévként ritkán, inkább csak szerz-eknél fordul elő, de a kk. végén sűrűn fölbukkant. Egykori népszerűségét a belőle alakult családneveink: Oszvald, Asbóth, Osváth, Azsolt, továbbá a dunántúli Ácsbold, Ácsbolt, a nógrádi Ozsvárt, a hevesi Ozsvárth, a jász Osskó, Ocskó is bizonyítja. ~ neve már a Pray-kódex naptárában előfordul. - Tiszt-ét ném. földön térítő skót bencések terjesztették. Kultusza Karintiában, Stájero-ban, Szlovéniában mély gyökeret vert, innen jutott el Mo-ra. ~ volt a társpatrónusa az István erdélyi vajda által 1397: alapított keszthelyi ferences ktornak, ~-kegyhely van Felsőpulya határában, Kupfalván 18. sz. tp. áll ~ és Flórián tiszt-ére. Útmenti ~-szobor (1643) látható Fertőrákoson. Ez nyilván jószágoltalmazó patronátusára emlékeztet. Hamvasd falucskának is ~ a patrónusa. - ~ot hollóval szokták ábrázolni, mert legendájában szelíd holló is szerepel, amellyel gyűrűt küld messze országban élő pogány menyasszonyának. A holló a királylánytól visszajövet a gyűrűt elveszti, tengerbe ejti, egy hal azonban fölhozza, és így a madár továbbviheti ~nak. Fest Sándor megfejtési kísérletében a Hunyadi család címerállatát, a szájában gyűrűt tartó hollót, amelyhez az ismert eredetmonda fűződik, ~ gyűrűs hollójának motívumával hozza kapcsolatba. Fest szerint lehetséges, hogy a hollócímer gyöngéd jelképe Hunyadi János kir. vérből, Zsigmond szerelmi regényéből való származásának. ~ alakja és legendaköre virágzásának tetőpontján éppen a 15. sz: állt, és a stájer Czilleiek révén válhatott Zsigmond előtt ismeretessé. Hivatkozik arra, hogy Zsigmond 2. felesége Czillei Borbála volt, és hogy Bonfini szerint éppen a Czilleiek terjesztették a Hunyadi családnak Zsigmondtól való származását. - Ü: aug. 5. **

BS IX:1290. - Bálint II:156.

Oszvald, Szt (†Worcester, Anglia, 992. febr. 29.): érsek, a 10. századi angolszász szerzetesi megújulás egyik atyja. - Életét egy névtelen szerző és →Eadmer életrajzából, valamint Worcesteri Florence és Malmesburyi Vilmos műveiből ismerjük. Családja dán származású. Rokonai, Odo canterburyi érs. és Osketill dorchesteri pp. nevelték. Knk. a winchesteri egyh-ban, amiről lemondott, és Fleuryben (Fro.) belépett a bencésekhez. Visszatérve, a clunyi szellemű reformokat Szt Dunstan canterburyi érs-kel karöltve bevezette Angliában is, különös gondot fordított a papság fegyelmének helyreállítására. 961: Worcester pp-e. 962 k. bencés ktort alapított Westburyben, 971 k. Ramsey-ben. 972: York érs-e. Részt vett Edgár, a vértanú Edvard és II. Ethelred kir-ok koronázásán. Naponta 12 koldus ellátásáról gondoskodott. - Ü: febr. 28. **

Schütz I:186. - NCE X:811.

Oszvald Arisztid Ferenc, OPraem (Bándol, Vas vm., 1890. jún. 24.-Pannonhalma, 1973. márc. 17.): tanár, történész. - 1910. IX. 4: lépett a jászóvári prem. r-be, ahol 1915. VI. 29: pappá szent. 1915: tanulm. felügy. és lat-tört. szakos tanár Kassán, 1917: tanár Nagyváradon. 1924: Gödöllőn. 1930: uo. gazd. ig. 1935: uo. a Szt Norbert nevelőint. rektora. 1940: gimn. ig. és házfőn. Nagyváradon. 1945: tanár Gödöllőn. 1949: a Mezőgazd. Múz. munk., az OL-ban fordító. 1971: nyugalomban Pannonhalmán. A prem. r. történetírója. Számos tanulmánya és nagy adatgyűjtése maradt kz-ban. - Fm: Hunyadi ifjúsága. Bp., 1916. - Fegyverneky Ferenc, sági prép., r. visitator. 1506-1535. (Szt Norbert Emlékkv. Gödöllő, 1934). - A mo-i kk. prem. prépságok. Bp., 1939. - Fejezetek a m. prem-ek 800 é. múltjából. Gödöllő, 1940. - Praepositura de Adony ordinis Praemonstratensis in Hungaria. (Anal. Praem. 1951.) - Adatok a mo-i prem-ek Árpád-kori tört-éhez. (Művészettört. Értes. 1957:2-3. sz.). K.E.I.

Pilinyi 1943:242. - Jászói Névtár 1944:107.