Magyar Katolikus Lexikon > O > Osli


Osli, Győr-Moson-Sopron m.: 1. plébánia a győri egyhm. kapuvári esp. ker-ében. 1230: villa Osl. 1808: alapították. Tp-át 1390: ismeretlen tit-ra sztelték. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1748: építették. Org-ját (1/11 m/r, op. 237.) 1895: az →Angster gyár építette. Harangjait 1901: 100 cm átm., 1927: 40 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1947: 60 cm átm. Szlezák Ráfáel öntötte. Kegyura 1880: a Vallásalap. - Plébánosai: Klein Henrik, 1812: Sumichráth József, 1845: →Jáky Ferenc, 1885: Hegedüs Gáspár, 1908: Havranek Viktor, 1909: Hegedüs József, 1911: Kvidesz Géza, 1937: Eőry János, 1946: Varga Sándor, 1955: Koloszár Antal, 1977: Horváth Ferenc, 1991: Ratatics Ferenc, 2000: Bálizs Péter. - 2. búcsújáróhely. Mo. egyik legősibb kegyhelye, az alapító családtól kapta nevét. Első tp-át a Bold. Szűz Mária tiszt-ére 1390: Kanizsai János esztergomi érs. építtette, aki rokonságban volt az Osli családdal, s a helységet családi örökségül kapta. E tp-ban őrizték a Boldogasszony csodatevő képét. 1572: a prot. Nádasdyak, akik szintén Osli leszármazottai voltak, a tp-ot és a kegyképet elpusztították. A hívek azonban a romokhoz is elzarándokoltak imádkozni és gyógyulást keresni. Az elpusztult tp. helyén 1644: az új birtokos, az Esterházy család új tp-ot épített. - 1690: Esterházy Pál nádor kismartoni várából ~ba hozta féltve őrzött Szűz Mária-szobrát, és a főoltárra helyezte. - Kegyszobra Rábaköz Védasszonya: álló Boldogasszony, jobb karján az áldást osztó gyermek Jézus, bal kezében kormánypálca. Mindkettőjük fejét dúsan aranyozott ezüst korona díszíti. Mind a koronák, mind az ezüst kormánypálca Esterházy ajándéka. A szobor lat. szöveg: „A Szűz Istenanyának ezen képét a hivek vigasztalására, Kismarton várából ide Osliba hozta, és felajánlotta Estorás (Esterházy) Pál, ugyanezen Szent Szűznek legalázatosabb jobbágya, az 1690. esztendőben.” Kedves arckifejezése miatt Eőry János plnos nyomán Mosolygós Szűzanyának is hívják. A 77,5 cm-es, hársfából faragott, festett, barokk, öltöztetett és megkoronázott szobrot ismeretlen művész 1604: készítette. Szt Gábor és Ráfael (a zarándokok segítője) főangyalok szobrai veszik közre. - A kpnát 1766: tp-má bővítették. Szentélye barokk. 1808-ig remeték gondozták, akkor ~ pléb. lett. Különösen nagy érdemeket szerzett a kegyhely tört-ében és a falu lelkiéletének emelésében →Jáky Ferenc plnos. 1940: a kegyszobor 250 éves jubileumára a tp-ot teljesen felújították, a szombathelyi pp. vezetésével kb. 40 ezer zarándok jelent meg VII. 2: Sarlós Boldogasszony, VIII.15: Nagyboldogasszony és IX. 8: Kisboldogasszony ünnepén. - Lakói 1840: 679 r.k., össz. 679; 1910: 1229 r.k., össz. 1229; 1940: 1398 r.k., 2 ref., össz. 1400; 1983: 1200 r.k., össz. 1200. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 202 tanuló. Ratatics Ferenc

Búzás kz. 355. - Patay 1982. - Schem. Jaur. 2003:41. - Szenthelyi 1988:93. - Szilárdfy 1994:24.