Magyar Katolikus Lexikon > O > Országos Keresztényszocialista Párt


Országos Keresztényszocialista Párt, Bp., 1907-1918: Az →Országos Katolikus Szövetség vezetője, gr. Zichy János és a Szövetség Új Lap c. újságjának szerkesztője, →Haller István javasolta 1907: egy szociális irányultságú keresztény párt létrehozását, hacsak a →Katolikus Néppárt nem lép túl konzervatív parlamenti-közjogi szemléletén. Ugyanebben az újságban már korábban is, 1903: a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége szerveződésekor egy keresztény tömegpárt gondolatát vetette fel célként egy munkás-szervező, Szalánczy Andor. 1907. XI. 10: alakult meg az ~, amely szervezeti szabályzatában a →Keresztény Szociális Szövetséget elismerte a hazai kerszoc. mozg. irányítójának gazd. és társad. téren, csak a pol. önállóságot tartotta fenn magának (mintegy a mozg. pol. szárnyát alkotva); az ~ vezetősége egyben az Egyesületek szövetségi tanácsának is tagja volt. Az ~ ideigl. elnökéül Lakatos Gézát vál. A →Katolikus Néppárt kerszoc. szárnyának személyiségei, beleértve az ~ alakuló ülésén tevékenyen résztvevő Haller Istvánt, maradtak a Néppártban. →Giesswein Sándor csak 1910. I. 17: lépett át, és utána az ~ ogy. képviselőjeként szerepelt; 1910 végén a párt üv. elnöke, 1913. IV: elnöke. Az ~ 1907. évi programja a kerszoc. mozgalomnak a demokratikus jogokra és szociális reformokra vonatkozó követeléseit foglalta magában: az ált., titkos, közvetlen és kötelező választójogot, az egyesülés jogát, a korlátozatlan sajtószabadságot (beleértve a helyreigazítás törv-es kötelezettségét), ingyenes közokt-t, önkormányzati és igazságügyi reformot, progresszív adórendszert, munkásvédelmi intézkedéseket (gyermek- és éjszakai női munka tilalma, fizetett szülési szabadság, 36 órás hétvégi munkaszünet, üzemi balesetvédelem), a gyári munkásválasztmányok és munkásosztalék rendszerét, a kisipar állami támogatását, kötelező biztosítást, munkáslakásépítési akciókat, államilag ellenőrzött hitelnyújtást, harcot az alkoholizmus ellen. A program kiállt a külügyi és honvédelmi téren is teljessé teendő magyar állami függetlenség mellett, egyben követelte a katonai kiadások csökkentését, a háborús készülődésnek nemzetk. egyezmények útján való leállítását. Nem belső viták nélkül, de a programalkotó kongresszus állást foglalt a nemzetiségek okt. és nyelvhasználati jogai mellett. A program kiterjedten foglalkozott agrárkérdésekkel (földműves-kamarák, szövetkezetek, hitelintézkedések), azt célozva, hogy erős kisbirtokos réteg alakuljon ki és az agrár bérmunkások védelmet kapjanak. Fontos határozat szólt földbérlő szövetkezetek alakításáról (amivel az egyh. és világi nagybirtokok okozta feszültséget akarták oldani). Az 1910. évi ogy. választásokon a Néppárt súlyos veszteséget szenvedett (13 mandátum), az ~ (1 mandátum) jelöltjei közül pedig csak Giesswein tudta megtartani előző mandátumát a magyaróvári kerületben. A sikertelenséghez hozzájárult az aulikus beállítottságú gr. →Szapáry Pál rövid elnöki szereplése az ~ élén (1909. X-1910 vége), valamint a 48-as Függetlenségi Párt keretében egy ideig működő radikális hangvételű kerszoc. frakció megosztó hatása. Az I. vh. alatt Giesswein parlamenti szereplésének a választási és földbirtok-reformok álltak a középpontjában. Az előbbi kérdésben a szociáldemokratákkal kísérelt meg szövetséget kötni, emellett jelentős pacifista tevékenységet is kifejtett. A kerszoc. szervezkedést akadályozta a háború első éveiben a gyülekezési jog korlátozása, ami csak 1917-től enyhült. A háború utáni társad. helyreállításra gondolva a mozg. újjászervezését támogatta az egyh. felsővezetés. Ez hozzájárult, hogy az ~ és a →Katolikus Néppárt 1918. II. 2: egyesültek →Keresztényszociális Néppárt néven, nagyrészt az ~ programja alapján. N.D.

Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Mo-on, 1903-1923. Bp., 1977. - Gergely 1977. - Kovács K. Zoltán: A kereszténydemokrácia szellemi gyökerei. Bp., 1994.

Országos Keresztényszocialista Párt, 1919?-1936. jún. 21.: Az elszakított felvidéki munkásságot és a kispolgárságot szervező Magyar-Német Keresztényszocialista Párt néven alapították a marxista pártok ellensúlyozására. Ruszin és szl. tagjai is voltak. Az 1920 tavaszi első csehszl. választások előtt a m. társad. több mint 50 vez-jét letartóztatták. Az ~ és az Országos Magyar Kisgazdapárt csak az érsekújvári és kassai választóker-ben indulhatott, agitációjukat lehetetlenné tették; e pártok 165.000 szavazattal 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot szereztek. 1920. VI. 4: Körmendy-Ékes Lajos a prágai nemzgyűl-ben tiltakozott a magyarság önrendelkezési jogának megsértése és a csehszl. közt-ba való bekebelezése ellen, IX. 24: Szent Iványi József bejelentette: „Mi ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat, és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani”. A m. pártok együttműködésére 1920. XI: vezérlő biz-ot, Petrogalli Oszkár vezetésével 1922: közp. irodát és Szüllő Géza vezetésével Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát szerveztek. 1921 őszén a határmegállapító biz. és a →nyugat-magyarországi fölkelés hatására magyarüldözés kezdődött, melyet 1923. III. 23: az 50. sz. rendtörvény intézményesített, m-ok ezreit zárták börtönbe a Himnusz éneklése v. nyitott ablaknál hallgatása, Levente-cigaretta határon áthozatala, stb. miatt. A csendőruralomban fölbontották a m-ok leveleit, lehallgatták a telefonokat, 1932-ig 15 ezer pert indítottak m-ok ellen. 1923. XII: sok ezer m-t fosztottak meg állampolgárságától és utasítottak ki, pl. →Körmendy-Ékes Lajost, →Palkovich Viktort, →Tobler Jánost, stb. 1925: a Szüllő Géza vezette ~ a M. Nemz. Párttal 237 ezer szavazattal 10 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerzett, annyit elértek, hogy az állampolgárságért folyamodóknak 1871-ig (54 év) igazolni kellett elődeik illetőségét. 1929: több mint 260 ezer szavazattal 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot szereztek. A világgazd. válsággal újabb m-ellenes rendelkezéseket hoztak, 1935: Esterházy János, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Nitsch Andor, Petrásek Ágoston, Porubszky Géza, Szent Ivány József, és Szüllő Géza képviselőként, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Pajor Miklós, Törköly József, és Turchányi Imre szenátorként került a prágai nemzgyűl-be. A m. pártok a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígérő Benešre szavaztak a közt. elnök-választáskor, de csalatkoztak. Érsekújvárt 1936. VI. 21: Egyesült Orsz. Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak. - Lapjai: Sajó Vidék (Rozsnyó, 1919-44), Keresztény Munkás (Kassa, 1920-21), A Nép (Kassa, 1921-37), A Föld Népe (Pozsony, 1921-24), Magyar Néplap (Pozsony, 1927-36). 88

A felvidéki magyarság 20 éve. Bp., 1938.

Országos Keresztényszocialista Párt, Bp., 1923. máj. 20/21.-1926. febr.: Kb. 50 helyi szervezet küldötte alakította, hogy a ker. világnézetet az áll., gazd. és társad. életben érvényre juttathassa. A magántulajdon alapján elutasította a gazd. liberalizmust és a kollektivizmust. A tőke és munka békés együttműködését, a köz- és magántisztviselők érdekvédelmét, a vallás- és lelkiismereti szabadságot, a bevett ker. egyh-ak egyenjogúsítását és önállóságát, valláserkölcsi nevelést, ingyenes és kötelező oktatást s a m. érdekek védelmét, az elrabolt ter-ek visszaszerzését kívánta. 1924. X: Bpen 16, vidéken 37 (össz. 53) választóker-ben működött szervezete, választási pártként. - Elnöke →Haller István, főtitkárai: pol. Szabó József nemzgyűl. képviselő, üv. Kórodi-Katona János főispáni titkár; →Csík József, →Griger Miklós, →Krizs Árpád és Turi Béla a 15 tagú vezetőség pap tagjai. Vez. testülete a 100 tagú pártválasztmány. Az ~ női részlege volt a →Slachta Margit vezette →Keresztény Női Tábor. 1924. I: a ppi kartól pénzügyi és sajtó támogatást kértek, eredménytelenül. 1924. V: a bpi tvhat. választásokra a keresztény városháza megteremtésére együttműködtek a Keresztény Községi Párt vez. pártcsoporttal. 1926. II: az ~ Országos Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven egybeolvadt a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párttal. - Közp-ja: Bp., VIII. Scitovszky tér 2. - Kiadványai: Földnépe naptár 1929. esztendőre. Szerk. Csík József, Kórodi-Katona János. Bp., 1924. - A Jővőnk kvtára. 1. Uo., 1933. 88-N.D.

Az Orsz. Ker. Szoc. Párt programja és szervezeti szabályai. Szabadka, 1908. - Képviselőházi Napló, 1910. (XXVI:150. Giesswein Sándor programbeszéde a képviselőházban 1910. I. 27.) - A Nép 1923. V. 23; 1924. V. 18. - Harminc év. A m. kerszoc. mozg. 30 é. fordulójára. Szerk. Riesz Lajos. Bp., 1933. (A Jövőnk kvtára 1.) - M. Kultúra 1935. I. (Rudai Rezső: A kereszténypárt életfázisainak változásai 1892-1935) - Mérei 1971:372. - Gergely 1993:16. - Viczián 1995:52. (634.)

Országos Keresztényszocialista Párt, Bp., 1907-1918: Az →Országos Katolikus Szövetség vezetője, gr. Zichy János és a Szövetség Új Lap c. újságjának szerkesztője, →Haller István javasolta 1907: egy szociális irányultságú keresztény párt létrehozását, hacsak a →Katolikus Néppárt nem lép túl konzervatív parlamenti-közjogi szemléletén. Ugyanebben az újságban már korábban is, 1903: a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége szerveződésekor egy keresztény tömegpárt gondolatát vetette fel célként egy munkás-szervező, Szalánczy Andor. 1907. XI. 10: alakult meg az ~, amely szervezeti szabályzatában a →Keresztény Szociális Szövetséget elismerte a hazai kerszoc. mozg. irányítójának gazd. és társad. téren, csak a pol. önállóságot tartotta fenn magának (mintegy a mozg. pol. szárnyát alkotva); az ~ vezetősége egyben az Egyesületek szövetségi tanácsának is tagja volt. Az ~ ideigl. elnökéül Lakatos Gézát vál. A →Katolikus Néppárt kerszoc. szárnyának személyiségei, beleértve az ~ alakuló ülésén tevékenyen résztvevő Haller Istvánt, maradtak a Néppártban. →Giesswein Sándor csak 1910. I. 17: lépett át, és utána az ~ ogy. képviselőjeként szerepelt; 1910 végén a párt üv. elnöke, 1913. IV: elnöke. Az ~ 1907. évi programja a kerszoc. mozgalomnak a demokratikus jogokra és szociális reformokra vonatkozó követeléseit foglalta magában: az ált., titkos, közvetlen és kötelező választójogot, az egyesülés jogát, a korlátozatlan sajtószabadságot (beleértve a helyreigazítás törv-es kötelezettségét), ingyenes közokt-t, önkormányzati és igazságügyi reformot, progresszív adórendszert, munkásvédelmi intézkedéseket (gyermek- és éjszakai női munka tilalma, fizetett szülési szabadság, 36 órás hétvégi munkaszünet, üzemi balesetvédelem), a gyári munkásválasztmányok és munkásosztalék rendszerét, a kisipar állami támogatását, kötelező biztosítást, munkáslakásépítési akciókat, államilag ellenőrzött hitelnyújtást, harcot az alkoholizmus ellen. A program kiállt a külügyi és honvédelmi téren is teljessé teendő magyar állami függetlenség mellett, egyben követelte a katonai kiadások csökkentését, a háborús készülődésnek nemzetk. egyezmények útján való leállítását. Nem belső viták nélkül, de a programalkotó kongresszus állást foglalt a nemzetiségek okt. és nyelvhasználati jogai mellett. A program kiterjedten foglalkozott agrárkérdésekkel (földműves-kamarák, szövetkezetek, hitelintézkedések), azt célozva, hogy erős kisbirtokos réteg alakuljon ki és az agrár bérmunkások védelmet kapjanak. Fontos határozat szólt földbérlő szövetkezetek alakításáról (amivel az egyh. és világi nagybirtokok okozta feszültséget akarták oldani). Az 1910. évi ogy. választásokon a Néppárt súlyos veszteséget szenvedett (13 mandátum), az ~ (1 mandátum) jelöltjei közül pedig csak Giesswein tudta megtartani előző mandátumát a magyaróvári kerületben. A sikertelenséghez hozzájárult az aulikus beállítottságú gr. →Szapáry Pál rövid elnöki szereplése az ~ élén (1909. X-1910 vége), valamint a 48-as Függetlenségi Párt keretében egy ideig működő radikális hangvételű kerszoc. frakció megosztó hatása. Az I. vh. alatt Giesswein parlamenti szereplésének a választási és földbirtok-reformok álltak a középpontjában. Az előbbi kérdésben a szociáldemokratákkal kísérelt meg szövetséget kötni, emellett jelentős pacifista tevékenységet is kifejtett. A kerszoc. szervezkedést akadályozta a háború első éveiben a gyülekezési jog korlátozása, ami csak 1917-től enyhült. A háború utáni társad. helyreállításra gondolva a mozg. újjászervezését támogatta az egyh. felsővezetés. Ez hozzájárult, hogy az ~ és a →Katolikus Néppárt 1918. II. 2: egyesültek →Keresztényszociális Néppárt néven, nagyrészt az ~ programja alapján. N.D.

Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Mo-on, 1903-1923. Bp., 1977. - Gergely 1977. - Kovács K. Zoltán: A kereszténydemokrácia szellemi gyökerei. Bp., 1994.

Országos Keresztényszocialista Párt, 1919?-1936. jún. 21.: Az elszakított felvidéki munkásságot és a kispolgárságot szervező Magyar-Német Keresztényszocialista Párt néven alapították a marxista pártok ellensúlyozására. Ruszin és szl. tagjai is voltak. Az 1920 tavaszi első csehszl. választások előtt a m. társad. több mint 50 vez-jét letartóztatták. Az ~ és az Országos Magyar Kisgazdapárt csak az érsekújvári és kassai választóker-ben indulhatott, agitációjukat lehetetlenné tették; e pártok 165.000 szavazattal 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot szereztek. 1920. VI. 4: Körmendy-Ékes Lajos a prágai nemzgyűl-ben tiltakozott a magyarság önrendelkezési jogának megsértése és a csehszl. közt-ba való bekebelezése ellen, IX. 24: Szent Iványi József bejelentette: „Mi ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat, és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani”. A m. pártok együttműködésére 1920. XI: vezérlő biz-ot, Petrogalli Oszkár vezetésével 1922: közp. irodát és Szüllő Géza vezetésével Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát szerveztek. 1921 őszén a határmegállapító biz. és a →nyugat-magyarországi fölkelés hatására magyarüldözés kezdődött, melyet 1923. III. 23: az 50. sz. rendtörvény intézményesített, m-ok ezreit zárták börtönbe a Himnusz éneklése v. nyitott ablaknál hallgatása, Levente-cigaretta határon áthozatala, stb. miatt. A csendőruralomban fölbontották a m-ok leveleit, lehallgatták a telefonokat, 1932-ig 15 ezer pert indítottak m-ok ellen. 1923. XII: sok ezer m-t fosztottak meg állampolgárságától és utasítottak ki, pl. →Körmendy-Ékes Lajost, →Palkovich Viktort, →Tobler Jánost, stb. 1925: a Szüllő Géza vezette ~ a M. Nemz. Párttal 237 ezer szavazattal 10 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerzett, annyit elértek, hogy az állampolgárságért folyamodóknak 1871-ig (54 év) igazolni kellett elődeik illetőségét. 1929: több mint 260 ezer szavazattal 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot szereztek. A világgazd. válsággal újabb m-ellenes rendelkezéseket hoztak, 1935: Esterházy János, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Nitsch Andor, Petrásek Ágoston, Porubszky Géza, Szent Ivány József, és Szüllő Géza képviselőként, Füssy Kálmán, Hokky Károly, Pajor Miklós, Törköly József, és Turchányi Imre szenátorként került a prágai nemzgyűl-be. A m. pártok a nemzetiségi sérelmek orvoslását ígérő Benešre szavaztak a közt. elnök-választáskor, de csalatkoztak. Érsekújvárt 1936. VI. 21: Egyesült Orsz. Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak. - Lapjai: Sajó Vidék (Rozsnyó, 1919-44), Keresztény Munkás (Kassa, 1920-21), A Nép (Kassa, 1921-37), A Föld Népe (Pozsony, 1921-24), Magyar Néplap (Pozsony, 1927-36). 88

A felvidéki magyarság 20 éve. Bp., 1938.

Országos Keresztényszocialista Párt, Bp., 1923. máj. 20/21.-1926. febr.: Kb. 50 helyi szervezet küldötte alakította, hogy a ker. világnézetet az áll., gazd. és társad. életben érvényre juttathassa. A magántulajdon alapján elutasította a gazd. liberalizmust és a kollektivizmust. A tőke és munka békés együttműködését, a köz- és magántisztviselők érdekvédelmét, a vallás- és lelkiismereti szabadságot, a bevett ker. egyh-ak egyenjogúsítását és önállóságát, valláserkölcsi nevelést, ingyenes és kötelező oktatást s a m. érdekek védelmét, az elrabolt ter-ek visszaszerzését kívánta. 1924. X: Bpen 16, vidéken 37 (össz. 53) választóker-ben működött szervezete, választási pártként. - Elnöke →Haller István, főtitkárai: pol. Szabó József nemzgyűl. képviselő, üv. Kórodi-Katona János főispáni titkár; →Csík József, →Griger Miklós, →Krizs Árpád és Turi Béla a 15 tagú vezetőség pap tagjai. Vez. testülete a 100 tagú pártválasztmány. Az ~ női részlege volt a →Slachta Margit vezette →Keresztény Női Tábor. 1924. I: a ppi kartól pénzügyi és sajtó támogatást kértek, eredménytelenül. 1924. V: a bpi tvhat. választásokra a keresztény városháza megteremtésére együttműködtek a Keresztény Községi Párt vez. pártcsoporttal. 1926. II: az ~ Országos Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven egybeolvadt a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párttal. - Közp-ja: Bp., VIII. Scitovszky tér 2. - Kiadványai: Földnépe naptár 1929. esztendőre. Szerk. Csík József, Kórodi-Katona János. Bp., 1924. - A Jővőnk kvtára. 1. Uo., 1933. 88-N.D.

Az Orsz. Ker. Szoc. Párt programja és szervezeti szabályai. Szabadka, 1908. - Képviselőházi Napló, 1910. (XXVI:150. Giesswein Sándor programbeszéde a képviselőházban 1910. I. 27.) - A Nép 1923. V. 23; 1924. V. 18. - Harminc év. A m. kerszoc. mozg. 30 é. fordulójára. Szerk. Riesz Lajos. Bp., 1933. (A Jövőnk kvtára 1.) - M. Kultúra 1935. I. (Rudai Rezső: A kereszténypárt életfázisainak változásai 1892-1935) - Mérei 1971:372. - Gergely 1993:16. - Viczián 1995:52. (634.)