Magyar Katolikus Lexikon > O > Országos Honvédelmi Bizottmány


Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szept. 16.-1849. ápr. 14.: a végrehajtó hatalom legfelső szerve Magyarországon a forradalom és szabadságharc idején. - Jellasics seregeinek legyőzése és Batthyány Lajos min-eln. (1848. III. 17-X. 2.) sikertelen bécsi tárgyalásai után →Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház 6 tagjából a forradalmi honvédelem erősítésére hozták létre, amit IX. 21. az ogy. jóváhagyott, a felsőházból választott 3 taggal kiegészített. Kezdetben főként a tiszti kinevezéseket intézte. X. 1: a kir-lyal való szakítás után hazánk kormánya, X. 6: elnökévé Kossuthot választották. Az ~ csak az ogy-nek tartozott felelősséggel. X. 10: az erdélyi oláhoknak írt kiáltványában a „testvérileg megosztott minden szabadság” ellen föllázítottaknak a törvényes rendhez való visszatérésre 8 napos határidőt szabott. X. 14: a Sáros vm-ben garázdálkodó Simunich „generális” és társai fejére vérdíjat tűzött ki. XI. 27: az önkéntes és sorozott katonák közötti különbségeket megszüntette. XII. 1: Jozef Bemet (1794-1850) az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Az ~ 1849. IV. 14: a függetlenségi nyilatkozattal megszűnt, amikor Kossuthot kormányzó-elnökké választották. 88

Szeremlei II:343. - Horváth Mihály: Mo. függetlenségi harcának tört. 1848 és 1849-ben. 2. kiad. Bp., 1881:479.

Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szept. 16.-1849. ápr. 14.: a végrehajtó hatalom legfelső szerve Magyarországon a forradalom és szabadságharc idején. - Jellasics seregeinek legyőzése és Batthyány Lajos min-eln. (1848. III. 17-X. 2.) sikertelen bécsi tárgyalásai után →Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház 6 tagjából a forradalmi honvédelem erősítésére hozták létre, amit IX. 21. az ogy. jóváhagyott, a felsőházból választott 3 taggal kiegészített. Kezdetben főként a tiszti kinevezéseket intézte. X. 1: a kir-lyal való szakítás után hazánk kormánya, X. 6: elnökévé Kossuthot választották. Az ~ csak az ogy-nek tartozott felelősséggel. X. 10: az erdélyi oláhoknak írt kiáltványában a „testvérileg megosztott minden szabadság” ellen föllázítottaknak a törvényes rendhez való visszatérésre 8 napos határidőt szabott. X. 14: a Sáros vm-ben garázdálkodó Simunich „generális” és társai fejére vérdíjat tűzött ki. XI. 27: az önkéntes és sorozott katonák közötti különbségeket megszüntette. XII. 1: Jozef Bemet (1794-1850) az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Az ~ 1849. IV. 14: a függetlenségi nyilatkozattal megszűnt, amikor Kossuthot kormányzó-elnökké választották. 88

Szeremlei II:343. - Horváth Mihály: Mo. függetlenségi harcának tört. 1848 és 1849-ben. 2. kiad. Bp., 1881:479.