Magyar Katolikus Lexikon > O > Országház


Országház, Parlament, Bp.: a magyar törvényhozás épülete 1896, a milleniumi ünnepségek óta. - 1. Tört. A 17. sz: a török uralom alá került Buda helyett Pozsonyba, az udvari kamara épületébe helyezték át a m. ogy-ek színhelyét. Saját székházat először II. József adott a m. ogy-nek. 1784-85: a budai várnegyedben a klarisszák elvett ktorát Franz Anton →Hillebrand tervei alapján építették át, ahol 1790, 1792 és 1807: tartottak ogy-t. A következő ogy-ek színhelye ismét Pozsony. A reformellenzék 1843. VII: indítványozta, hogy a törvényhozás költözzön át Pest-Budára, az 1844: a lipótvárosi Új piac (2004: Erzsébet tér) területére kiírt tervpályázat (Mo-on vsz. az első!) tervei azonban pénz hiányában nem valósultak meg, a forr. és a szabharc bukása után a kérdés hosszú időre lekerült a napirendről. - A kiegyezés előkészítésének részeként 1865: →Ybl Miklós tervei alapján Diescher József 3 hónap alatt felépítette a Sándor (2004: Bródy Sándor) u-ban a képviselőház épületét, mely szomszédos volt a főrendiház üléseinek színhelyével, a Nemz. Múz. dísztermével. - A teljes ogy. állandó elhelyezését az 1880:63. tc. rendelte el a Tömő (2004: Kossuth Lajos) téren, az 1882: kiírt újabb tervpályázatot historizáló eklektikus tervével →Steindl Imre nyerte meg. Az 1885. X. 12: kezdődött építkezésen, melyet az 1884:9. tc. rendelt el, átlagosan ezer ember dolgozott, 1902. X. 8: Magyarok Nagyasszonya ünnepén avatták föl. Mivel lehetőleg minden részletét magyar anyagból, magyar technikával, magyar mesterekkel akarták elkészíttetni, a tervezett 18,5 mill. helyett 38 mill. aranykoronába kerülő vállalkozás egész iparágakat (pl. márványbányászat, izzógyártás) lendített fel. - 2. Leírása. Az ~ alapzata egy 268x123 m-es, átlagosan 2-5 m vastag betontányér, alapterülete közel 18.000 m². Kupolája 96 m magas. A falakat a hét vezér, uralkodók, hadvezérek és vitézek 90 külső és 152 belső szobra (Bezerédy Gyula, Holló Barnabás, Kiss Antal, Kiss György, Kallós Ede, Köllő Miklós, Ligeti Miklós, Mátray Alajos, Mayer Ede, Damkó József, Szécsi Antal alkotásai) mellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumai díszítik, amihez 40 kg 22-23 karátos aranyat is felhasználtak. Az ~ba 27 kapun lehet bejutni, belül 29 lépcsőház és 13 lift szolgálja a közlekedést és szállítást, az irodahelyiségek száma több mint 200. - Az épület szimmetrikus szerkezete a kétkamarás ogy-nek szólt. Az É-i ill. a D-i szárny (mindkettő közepén kiemelkedő tetővel jelzett üléstermekkel) között az összekötő térség a hatalmas kupolacsarnok, az együttes ülések színhelye. 1944. XII. óta a m. törvényhozás egykamarás, ezért az ~ otthont ad a végrehajtó hatalom legfelsőbb vezetésének is. Az egykori főrendiházi ülésterem nemzetk. tanácskozások színhelye is. - A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető lépcső két oldalán oroszlánszobrok (Markup Béla, ill. a háborúban elpusztultat újraformáló Somogyi József alkotásai), a belül folytatódó díszlépcső márványfalán Steindl Imre bronz mellszobra (Stróbl Alajos műve, 1904). - A díszlépcső-csarnok mennyezetén →Lotz Károly 3 allegorikus freskója. - A kupolacsarnok 27 m magas belső csillagmennyezete alatt körben 16 uralkodó (Árpád, I. [Szt] István, I. [Szt] László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, I. [Nagy] Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás; Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György; III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót) pirogránit szobra és címerpajzsa. A pilléroszlopok oldalában márványtáblák emlékeznek az ~ építésére, a honfoglalás millenniumának megünneplésére és II. Rákóczi Ferencre, ill. felidézik Szt István intelmeinek részleteit. A kupolacsarnok a főbejárati fronttal együtt a legkorábban készült el, 1896. VI. 8: itt tartották az első ülést a m. állam ezeréves fennállásának törv-be iktatásával (1896:6. tc.). - A szomszédos Vadászterem az ~ nagyebédlője (→Kőrösfői-Kriesch Aladár, →Tardos Krenner Viktor és Spányi Béla freskóival), sarkainál nyílik a képviselői büfé, ill. a Gobelin-terem (Rudnay Gyulának a pusztaszeri országgyűlést ábrázoló, 9x3 m-es szőtteséről kapta nevét). A képviselőház (Vajda Zsigmond képeivel díszített) társalgójából nyíló, patkó alakú ülésterem eredetileg 438 képviselőnek készült, a belső körben a mindenkori kormány miniszterei ülnek, középső részén az elnöki emelvény és a gyorsírók asztala. A magasban az Egyetértés, a Béke, a Bölcsesség, a Dicsőség, az Ékesszólás és a Háború allegóriái. Az elnöki emelvény felett a középcímer, a zárófal két oldalán Vajda Zsigmond temperaképei. A főrendiházi ülésterem előtt nyíló társalgóban Vajda Zsigmond történeti tárgyú képei. Az ülésterem a II. vh-ban megsérült, s nem az eredeti állapotában állították helyre, de megmaradtak a felső karzaton a Tudomány, az Erő, az Igazság, a Kritika, a Hit és a Jótékonyság allegorikus figurái és Jantyik Mátyás képei. A folyosókon →Róth Miksa üvegablakai és Dudits Andor képei, a fűtőrendszert díszrácsokkal látták el. A főbejárat fölötti Delegációs terem (szintén Dudits Andor hatalmas szekkójával) onnan nyerte nevét, hogy a dualizmus idején itt tanácskoztak a két birodalomrész parlamentjeiből kiküldött delegációk, melyek a közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) felett gyakorolták a felügyeletet. Az egykori miniszteri tanácstermet Lotz Károly mennyezetképei díszítik. Az elnöki irodából nyílik a Nándorfehérvár-terem (Udvary Gézának és Diósy Antalnak a m. kormányzókról festett képeivel) és a Munkácsy-terem (Munkácsy Mihály Honfoglalás c. képével). A dunai oldal földszintjén található az Országgyűlési Kvtár, mely a képviselők informálásán túl a jogtud., a legújabbkori tört., az ENSZ-kiadványok és a parlamenti könyvészeti anyag orsz. szakkvtára, az Eu. Tanács Információs és Dokumentációs Közp-jával. Az Országgyűlés iratait saját levéltára kezeli. **

Pallas XIII:548. - Bp. Lex. II:240.