🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > Orsolya
következő 🡲

Orsolya, Szt (†Köln, vsz. 304): szűz, vértanú. - A 975 k. lejegyzett legenda szerint breton kir. leánya volt. Megkeresztelkedett és szüzességi fogadalmat tett. Amikor Aetherius pogány királyfi feleségül kérte, egy angyal tanácsára 3 év haladékot kért, s föltételül szabta, hogy kérője is keresztelkedjék meg. 3 év alatt ~ köré fiatal ker. lányok gyűltek, az egyik legenda szerint 11 ezer (másik szerint csak 11). ~ a házasság elől társnőivel együtt 11 hajón elmenekült. A tengeren viharba kerültek a hajók, s a Waal folyó torkolatába sodródtak. Kölnben kikötöttek, de ismét angyali intésre róm. zarándoklatra indultak. Bázelig hajón, azután gyalog tették meg az utat. Mire visszatértek Kölnbe, a várost elfoglalták a hunok. Feleségül akarták venni ~t és társait, s mivel ők nem hajlottak a szóra, megölték őket, majd elborzadva tettüktől, elhagyták a vidéket. Köln népe összegyűjtötte ereklyéiket, és egy K-ről érkezett, Clematius nevű ember baz-t épített a tiszt-ükre. A 11. sz: kiegészítették a legendát azzal, hogy velük lett vt. Szt Cirjék pp. is. Schönaui Szt Erzsébet (1129-64) látomásai kiegészítették e legendát. - Egy 4/5. sz. fölirat tanúsága szerint Kölnben valóban épített egy K-ről származott, Clematius nevű szenátor baz-t a vt. szüzek tiszt-ére egy korábbi, leégett tp. helyén. A tp. egy 1106: föltárt temető közepén állt, a megtalált csontokat ~ ereklyéinek tulajdonították. - ~ vt-társnőinek számáról a korai források nem tudnak, a 8. sz: 11-et mondanak. Vsz. a 11 M ('undecim martyres') téves olvasatából lett undecim mille, a 11.000. - Társnői közül először →Kordula neve tűnt fel, majd későbbi források a köv-et is megnevezték: Bittola, Gregoria, Márta, Palladia, Pinosa, Sambatia, Saturnina és Saula. - Az ~ tiszt-ére épített baz. mellé a 9. sz: ágostonos knk-ok, 922: apácák építettek ktort. Később harmadrendi női ktor volt, amit 1802: leromboltak. - Védősztje Köln városának, a bécsi, coimbrai és párizsi egyetemnek, nevelőnőknek, jegyeseknek, az állami ügyek intézésének, hajósoknak; háborúk idején és a jó halál kegyelméért is kérik oltalmát. Merici Szt Angéla ~ról nevezte el társulatát, melyből az →orsolyiták rendje alakult. -

Ikgr. Kir-lányként, előkelő ruhában, hosszú hajjal, gyakran koronával ábrázolták, kezében nyilak, esetleg hajó. Társnői a köpenye alá húzódnak, ezért ábrázolása olykor összetéveszthető a →Köpenyes Madonnával. - A késő kk., különösen a kölni festészet kedvelt témája a legenda jelenetei: a kir-lány kezéért megjelenő követek, a zarándok szüzek hajóba szállása, gyalogos útjuk, megérkezésük Rómába, végül Köln alatti vt-ságuk (Admont, Liber matutinalis, 1180; Háromkirályok oltára, Köln, 1444). A legismertebb Hans Memling festett ereklyetartója (Bruges, Memling-Museum, 1489). Feltűnően részletező, 19 jelenetből áll a Szt Orsolya-Mester ciklusa (1500 k.). Festői finomságokban leggazdagabb Vittore Carpaccio 9 nagy vászna (Velence, Accademia, 1490/95). - Attrib-ai: nyílvessző, hajó, pálma, zászló, mécses (az okos szűz jele). - Ü: okt. 21. -

Mo-on. Az Árpád-kori ném. bevándorlás elősegítette a kultusz mo-i gyökérverését. →Kézai Simon krónikája, majd nyomában a →Képes Krónika szerint ~ és társai Attila parancsára szenvedtek vt-halált. Az →Érdy-kódex (1514) Temesvári Pelbárt szövegét követve örökítette meg a legendát. - →Horváth Cyrill OCist utalt a legenda egyik m. vonatkozású változatára. Eszerint ~ m. kir. és kirné leánya. A római zarándoklat után a pápa és számos bíb. kíséretében Jeruzsálembe indultak a szlavóniai kir. puszta és elhagyott birodalmán át. Ez a kir. azonban, aki a babilóniai szultánnak rokona és barátja, nagy sereget küldött ellenük, hitük megtagadására akarta kényszeríteni, majd megölette őket. - A Háromkirályok mellett ~ tiszt-e avatta Köln városát Eu. egyik leghíresebb kk. zarándokhelyévé. Az Aachen-járó m. búcsúsok is mindig fölkeresték. - ~ eréklyéiből Mo-ra is jutott. A Pozsony hajdani belvárosában álló kk. Szt László-kpna őrizte 1486: a Tizenegyezer Szűz fejereklyéjét, az egri szegyh. is kettőt, volt a nagyszombati klarisszáknak is. Ünnepe kk. misenaptárainkban állandó volt. 1520: a Lányi-kódexben (a szegedi prem. apácák rendtartásában) olvasható: Tizenegyezer szüzekrel. Ez szent szüzek napja duplex, oktávájok is vagon nálunk. - Oltára volt Csanádon, Nagyváradon (1464), Sopronban (1477) Szép m. példája látható a malompataki oltáron (1510/20). Faszobrát őrizte Székelyzsombor (1540). Homoródbene ~-oltárának (1514) képsorozata: 1. ~ útja a Rajnán, 2. Rómában tp-ot látogat, 3. Cyriacus p. megáldja ~t, 4. Vértanúsága. Az erdélyi Széken 1360 k. freskója volt. ~-szobra volt Győrvár (1698) és Irsa (1698) tp-ának. Szárnyasoltára Alsóbajom (1490), Bártfa (1450, 1489), Csíkcsatószeg (1530), Dubrava (1510), Dubravica (1510), Frics (1500), Héthárs (1526), Kassa (1470), Késmárk (1493), Kisszeben (1510), Leibic (1521), Magyarfenes (1490), Nagyjeszen, Németlipcse (1450), Szepeshely (1470), Sztankahermány (1510), Trencsén (1410), Zólyomszászfalu (1440) tp-ában. - ~t választotta védősztül Viborna, Tapolysárpatak (1772), Ipolynyitra (1823) tp-a. A brassói szabók céhének ~ a védősztjei. Lövő takács céhének zászlaját a két patróna: ~ és Katalin képe díszítette. A Somló vidékén ~ napján kezdődik a szüret. - A m. népi kalendáriumban ~ napja a káposzta betakarításának kezdő- és a tél rámutatónapja. **

Szűz Szt O. vt. és társainak legendája. Bp., 1936. - BS IX:1252. - Bálint II:393. - Sachs 1980:351. - SzÉ 1988:560.

Orsolya, Ledóchowska, Szt   →Ledóchowska, Maria Julia Ursula

Orsolya József, kendetagi (Cégénydányád, Szatmár vm., 1915-Norfolk, Virginia, USA, 1986 febr.): festő, szobrász. - A bpi Iparműv. Főisk-n végzett, Rómában szobrászatot tanult. A honvédség műv. osztályvez-je, 1945 u. passaui tp-ok részére faragott szobrokat. 1950: kivándorolt az USA-ba. Norfolkban műv. akad-t szervezett. Művei: Szűz és a Gyermek (St. Mary gyermekotthon, Norfolk), Mennybemenetel (St. Mary-tp. udvara), Krisztus a sírban (Mrs. Kandlbinder síremléke, Washington, Missouri), Táncoló leány (St. Louis, Missouri), Elesett rendőrök emlékműve (Norfolk), McArtur tábornok szobra stb. 1970: a Külf. M. Képzőműv. Világszöv. tagja. Sz.G.

Gyimesy Kásás-Könnyű 1977:93.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.