Olimpia, Szt, Olümpiász (Konstantinápoly, Bizánci Birod., 361/368.-Nikomédia, 408. júl. 25.): özvegy. - Bizánci főnemesi nemzetségből származott. Szülei korán meghaltak, ker. rokonai nevelték. 18 é. férjhez adták. Néhány hónap után megözvegyült, s az újabb házasságot elutasította. Vagyonából bőkezűen alamizsnálkodott. 393: Nektariosz pp. a Hagia Szophia szegyh. →diakonisszájává szentelte. A tp. D-i oldalánál kolostort emeltetett, s társnőivel teljes zártságban élt, csak Aranyszájú Szt János járt be oktatni őket, akivel ~ szívélyes barátságba került. 397: János lett Konstantinápoly pp-e, de Eudókia csné intrikáinak köszönhetően hamarosan száműzték. Távozásakor tűz ütött ki a Hagia Szophiában. Híveit vádolták gyújtogatással, s ~t is bíróság elé állították. Mivel nem ismerte el az új, törvénytelen pp-öt, Arszakioszt, Nikomédiába száműzték, ahol hamarosan megbetegedett és meghalt. - Ü: dec. 17. **

NCE X:684. - SzÉ 1988:629. - BS IX:1154.

Olimpia, Olympia, Olümpia: város az ókori →Görögországban, az Alpheiosz és a Kladeosz folyó találkozásának völgyében. Nevét az egyik →Olümposz hegyről kapta. - A domborzati viszonyok ideális sportpálya és nézőtér környezetet biztosítottak, ezért lett az olimpiai játékok színhelye. Híres istentiszt. közp. volt. Két körzete volt: a szt Altisz (→liget) és ennek profán környezete. A fallal körülvett ligetben minden az isteneké volt. Itt élt a szt vadolajfa, melyről a nyertesek koszorújához vágták az ágakat; itt állt a hatalmas méretű (22 m magas, 27 m széles, 64 m hosszú) Zeusz-tp., benne az ókori hellén plasztika legnagyobb alkotása, Pheidiász Zeusza; a tp-tól K-re volt a közp. Zeusz-oltár. A ligeten kívül volt a →stadion, a tanácskozó ház, szálláshelyek, fürdők, kincsesházak, a birkózótér és a →gimnázium. **

Pallas XIII:412.