🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nyolc
következő 🡲

nyolc (gör. októ, lat. octo): tőszámnév, a természetes számsor nyolcadik egész száma (8). - A babiloni világképben a lélek a hét bolygószféra elhagyása után érkezik meg a 8., a legmagasabb égi szférába (egek ege). Platón szerint a lélek megítélése 7 napig tart, a 8. napon szabadul. Püthagorasznál az égi harmónia, teljes egyezés (zenei oktáv), ezáltal a szeretet és a barátság száma. - A Szentírásban. Az evang-okban a ~ fontos szám: a hegyi beszéd a →nyolc boldogsággal kezdődik. A zsidó napszámítás szerint Jézus a 8. napon támadt föl. Ezért a patrisztikában a 8. nap az új teremtés kezdete, az örök élet képe. - Krisztus föltámadása miatt a beteljesedés száma (Zsolt 117,24: Haec dies quam fecit Dominus), dicsérete megtalálható Szt Ambrus zsoltármagyarázataiban: „Feltámadásával Ő megszentelte a nyolcadik napot, mely az első kezdett lenni, az, amelyik a nyolcadik volt, mert a számok rendjéből előnye lett, és szentsége lett az Úr feltámadásából.” Fontos Ambrus számára, hogy Jézus szenvedési jövendölése és a színeváltozás között is ~ nap telt el. A ~as szám a szellemi újjászületés szimbóluma. A Zsolt 118 magyarázatánál (mivel ~ verses egységekből áll) ismét fölmerül a ~as szám. A görögök ismert szólása volt a „panta októ”, a „minden a nyolc”, melyet talán a földet körülvevő szférákra értették. Órigenésznél a hetes szám az érzéki világot szimbolizálja, a ~as az örökkévalóságot. A ker. építészetben a 8 feltűnik oszlopok, tornyok, baptisztériumok, keresztkutak alaprajzában (→nyolszög). - A →gregorián ének ~ zsoltártónust használ. **

Lipffert 1976:147. - Sachs 1980:372. - KML 1986:283. - Pecz II/2:619. - Vanyó 1988:105.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.