nyitrai püspökség: egyházszervezet 1919-ig a Magyar Királyságban (1919-38: és 1945-92: Csehszlovákiában; 1939-45: és 1992-: Szlovákiában). - 1. alapítása. A 18. sz: is, 2003: is nem egészen egyházias megfontolással, a szlavofilek érveltek amellett, hogy a ~ még a m. honfoglalás (896) előtti időből (4. sz. ill. 9. sz.) való. E föltételezéssel szemben a több évszázados írott források és régészeti leletek hiánya s az egyhm. ter. sajátosságai miatt a későbbi alapítást hitelesítik. A ~ terve I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) egyházszervezése idején létezhetett [alapítását →Gánóczy Antal (†1790) váradi knk. Istvánnak tulajdonította]. A garamszentbenedeki apátság 1075: kelt adománylevele szerint az apátság a Vág mentén 50 közs. dézsmáját kapta, s hogy ehhez az esztergomi érs. hozzájárulása is szükséges volt [ekkor a ~ még nem létezhetett, mivel a kk-ban a papi tized szedése az egyh. joghatóság biztos jele]. Könyves Kálmán kir. (ur. 1095-1116) alatt a kartali nemz. zsin. (ogy.) kimondta (1096:22. tc.), hogy istenítéletek csak ppi székvárosban, a nagyobb prépságokban, valamint Pozsonyban és Nyitrán tarthatók, tehát akkor még Nyitrán sem ppség, sem nagyprépság nem létezhetett. A ~et Kálmán 1105-07: alapíthatta az esztergomi érsségből, Trencsén vm. egész, Turóc és Nyitra vm-k egy részének ter-én, s ppi székhelyül Nyitra városát tette. Első pp-e 1106 k. Gervasius, utóda Miklós (1123), aki ekkor a zágrábi egyh. ügyében bíráskodó törv-szék egyik tagja. Utódai közül Ádám (1236-41) a tatárdúláskor elesett a Sajó mentén. János (1301-28) az első nyitrai örökös főispán, Vásári Miklós (1347-49) az első, aki utóbb 1350-58: esztergomi érs. lett, akit 1440-65: Széchy Dénes (1437-39), 1596: Fejérkövi István (1587-96) és helytartó, 1607-45: Forgách Ferenc (1596-1607), 1666-85: Szelepcsényi György (1648-66), 1695-1707: Kollonich Lipót (1666-69), követett az esztergomi székben. Podmaniczky István (1512-30) I. (Szapolyai) Jánost (ur. 1526-40), majd I. (Habsburg) Ferdinándot (ur. 1526-64) és nejét Székesfehérvárt kir-lyá koronázta, erdődi Pálffy Tamás (1669-79), aki 1670-79: kir. kancellár is, a nyitrai vár újjáépítője. - 2. Területi beosztása. a) A középkorban a ~nek a 14. sz. tizedjegyzékek és okl-ek szerint három főespsége volt: a székesegyházi 33 (Nyitra vm. ÉK-i részén 21, Turóc vm-ben 12), a gradnai 18 (Trencsén vm-ben 15, Nyitra vm-ben 3) és a trencséni (Trencsén vm-ben) 33 pléb-val. Nyitra vm. nagyobb része az esztergomi érsséghez tartozott: a nyitrai és a sasvári főesperességben 79 pléb-val. - b) 1776: a Turóc vm. pléb-k és az esztergomi érsséghez tartozó Nyitra vm-iek egy része a →besztercebányai püspökséghez kerültek, a ~ 15 esztergomi egyhm. pléb-val gyarapodott. II. József (ur. 1780-90) rendeletére 33 új pléb-t alapítottak. A sz. végén 95 plnos és 30 kp. látta el a ~ híveit. - c) 1919-ig a ~nek 132 pléb-ja volt: a székesegyházi főespségben a nyitrai esp. ker. 7 (Kolon, Nyitra-Alsóváros, Nyitra-Felsőváros, Nyitragerencsér, Pográny, Zobordarázs, Zsére), a mocsonoki 6 (Alsóköröskény, Berencs, Csápor, Mocsonok, Nyitraivánka, Üreg), a kovarci 6 (Felsőelefánt, Kisappony, Kovarc, Nyitraszerdahely, Szalakusz, Szolcsán) a szkacsányi 8 (Apátkolos, Kinorány, Nagybélic, Nagybossány, Nyitrazsámbokrét, Ószéplak, Szkacsány, Tőkésújfalu) pléb-val. - A trencséni főespségben a vágoninneni trencséni esp. ker. 9 (Beckó, Cobolyfalu, Hőlak, Nagysziklás, Szelec, Tornyos, Trencsén, Vágújfalu, Vágapátfalva), a vágontúli trencséni 8 (Alsószúcs, Bosác, Diósfalu, Drétoma, Felsőszúcs, Morvamogyoród, Vágkohány, Vágsziklás), az illavai 5 (Dubnica, Felsőporuba, Illava, Kasza, Zliechó) a poroszkai 7 (Bolessó, Felsőszernye, Lednic, Nemsó, Poroszka, Rovnye, Vöröskő) a pruzsinai 7 (Bellus, Felsőkocskóc, Hegyesmajtény, Egyházasnádas, Pruzsina, Szolopna, Viszolaj) a puchói 6 (Alsórétfalu, Donány, Fehérhalom, Láz, Puchó, Trencsénfogas) a vágbesztercei 4 (Soltészperecsény, Peredmér, Szulyóváralja, Vágbeszterce) a jeszenicei 6 (Alsómarikova, Felsőmarikova, Kisjeszenic, Kisugyicsa, Papradnó, Vágváralja) pléb-val. - A zsolnai főespségben a bittsei esp. ker. 7 (Biccse, Kolaróc, Nagyróna, Nemeskutas, Savnik, Trencsénhosszúmező, Trencsénpéteri), a rajeci 6 (Csicsmány, Demény, Facskó, Frivald, Kunfalva, Rajec) a zsolnai 7 (Alsóhricsó, Biccsefalu, Felsővisnyó, Harmatos, Sztrecsény, Zsolna, Zsolnalitva) a kisucaújhelyi 5 (Borodnó, Kisucaújhely, Nagydivény, Neszlény, Ösvényes), a várnai 6 (Alsótizsény, Bella, Felsővadas, Terhely, Vágtapolca, Várna) az óbesztercei 4 (Lótos, Óbeszterce, Újbeszterce, Veselény), a csácai 5 (Csáca, Cserne, Ócsad, Sziklaszoros, Újkrasznó), a turzófalvi 6 (Dombelve, Hegyeshely, Szaniszlófalva, Trencsénmakó, Trencsénrákó, Turzófalva) pléb-val. - A gradnai főespségben a gradnai esp. ker. 7 (Alsómotesic, Bobót, Dezsér, Kisgradna, Kosztolnamitic, Nagyszlatina, Trencséntölgyes), a báni 6 (Bán, Nagyhelvény, Nagysándori, Ribény, Viszocsány, Zayugróc), a rudnói 4 (Bélapataka, Csavajó, Divék, Kosztolnafalu, Rudnó), a vesztenici 5 (Alsólelóc, Felsővesztény, Keselőkő, Nyitranovák, Nyitraszucsány) pléb-val. -

3. Szerzetesrendek: a) A középkorban. A bencéseknek 995: alapították a →zoborhegyi Szent Ipoly apátságot. - A ferencesek 1248 k. Nyitra mellett telepedtek meg, s éltek ott a 15. sz. közepéig, 1465 k. Galgócon, 1467 k. Szakolcán építettek rházat. - A pálosok ktora →Elefánton a 14. sz. végétől 1784-ig létezett. - Az ágostonos prépságot 1414: Stibor vajda alapította →Vágújhelyen. - b) 1600 u. a pálosok az elefánti ktorban folyamatosan éltek tovább, 1672: Szakolca városa hívta meg a r-et, 1784: semmisítette meg őket II. József. - A minoriták 1642: Pruszkán telepedtek meg, a szalvatoriánus ferenceseknek Haskó Jakab pp. Beckón, Esterházy Pál hg. Zsolnán épített ktort. Nyitrai ktoruk 1630: épült újjá. - A jezsuitáknak 1659: Szakolcán Szelepcsényi György érs. adott házat, 1773-ig működtek. --1696: Széchényi György prímás Illaván telepítette meg a trinitáriusokat. - A kamalduliak 1698: vették birtokba a közel 200 évig üresen állt és számukra átalakított zobori ktort, II. József elűzte őket. - A kármelitáknak 1699: Kollonich Lipót alapított zárdát Szakolcán. - A piaristák 1702, a vincés nővérek 1861: jöttek Nyitrára. -

4. A reformáció. Nyitra vm-ben a reformáció védői a vm. leggazdagabb családjai voltak (Thurzók, Balassák, Forgáchok, Ungnadok, Berényiek, Nyáriak, Nádasdiak, Révaiak, Zerdahelyiek és Apponyiak), a pp-ök pedig nem szálltak szembe velük. Podmanicky István csaknem egész ppsége idején, 1513-28: perlekedett híveivel. Utána a ppség 6 é. betöltetlen, 1534-56: az egyhm. kormányzója, →Thurzó Ferenc még pappá sem volt sztelve, végül a r.k. vallást is elhagyta. A pléb-k nagy része betöltetlen maradt, s Nyitra városát, Surányt, Tardoskeddet és Sellyét kivéve szinte mindenütt prot. lelkészek működtek. A lelkészek többsége jól képzett pap volt, velük a kat-ok, kiknek nevelésével akkor senki sem törődött, nem vitázhattak eredményesen. - A protestantizmus fő fészke a Forgáchok védelme alatt Komját volt, ahol →Huszár Gál 1568 k. nyomdát állított fel. A Thurzók és Balassák pártfogása mellett Semptén, majd Galgócon Bornemisza Péter nyomdája működött. A tör. elől a prot. kőrösiek a Nyitra és Vág közé menekültek, s ideiglenesen Ürményben telepedtek meg. 1599: velük jött prédikátoruk, →Veresmarti Mihály is, aki hosszú ideig a Nyitra vm. kálvinisták leghatásosabb prédikátora. - A prot. terjeszkedéssel szemben csak Sellyén egy-két jezsuita és a →Telegdi János által létesített, de kezdetben igen csekély eredménnyel működő nyomda állt. Ilyen helyzetben lett mpp. 1596. VII. 10: Forgách Ferenc. Visszafoglalta a prot-ok által elvett tp-okat, üldözte és elfogatta a prédikátorokat. A sellyei jezsuitákat még Nyitrára jövetele előtt pártfogásába vette. Házat épített, isk-t állított, kvtárt rendezett be számukra. 1590: elkergette Huszár Gált Komjátról nyomdájával együtt, Galgócon, a Thurzók várának tövében Pethe Márton kalocsai érs. (1600-07), kir. helytartóval erőszakkal visszavétette a ferencesek ktorát és tp-át, melyet előbb Ungnad Ádám, a Thurzók sógora fölgyújtott, s őket kiűzve az ev-oknak adott. - 1600: jelent meg Forgách udvarában a fiatal →Pázmány Péter SJ, akit a pp. maga mellett tartott, munkájában segítette, sőt kedvéért a ppi várban egy ideigl. jezsuita-társházat is berendezett. Pázmány elsőként Forgách Ferenc testvéreit, Zsigmondot és Mihályt térítette meg. Vitázni kezdett a prédikátorokkal, s mindig győzött. Hírneve nőttön nőtt, meggyőző szavaira a birtokos családok egymás után tértek vissza őseik hitéhez. - Amikor a prot-ok nyíltan fölléptek az ogy-en, Forgách pp. egyedül szembeszállt velük és meghozatta az 1604:22. tc-et. Az absque praejudicio catholicae religionis, 'a katolikus vallás sérelme nélkül' klauzula megalkotásával gátat vetett a →bécsi béke vívmányainak. - Forgách pp. 1604: tudta meg, hogy Veresmarti támadja a kat-okat. A pozsonyi ogy-ről megüzente neki, hogy elfogatja, s mivel az prédikációit nem hagyta abba, ez meg is történt. A pp. minden közbenjárás ellenére Nyitrán tartotta fogva Veresmartit, s csak akkor bocsátotta szabadon, amikor Bocskai hadai Nyitrához közeledtek. - Bocskai hadvezére, Rédey 1605 tavaszán bevette Nyitra várát, a prot. lelkészségeket visszaállította, a kat. papokat elűzte, tp-aikat elfoglalta, Nyitra várában Veresmartit tette prédikátornak. A 17. sz. elején a ~ ter-én a ref. és ev. irányzat nem különült el élesen egymástól, sőt mozgalmat indítottak a két felekezet egyesüléséért. - 1610: Veresmarti katolizált, 1611: (Vág)Sellyén lett plnos, megjelent az ürményi zsinaton is, hogy ott áttérését egykori hívei előtt megmagyarázza. - Forgách érs. halála után 1615: a prot-ok ismét egymás után szerezték meg a r.k. tp-okat. Sellyét, a prímási birtokot is ref. prédikátor foglalta el. A pozsonyi egyesülési kísérlet kudarca után a prot-ok elváltak egymástól: a ref-ok a lelkészségeket a dunáninneni szuperintendencia komjáti szeniorátusába osztották be, m. egyh. nyelvüket megtartották; az ev-ok a Thurzók engedélyével és védelme alatt elfoglalták a bajmóci prépságot, a dunáninneni szuperintendencia székhelyévé tették, s egyre inkább szláv jelleget öltöttek. -

5. A katolikus megújulás Pázmány Péter tevékenysége ellenére a ~ben csak a 18. sz. elején kezdett terjedni. 1737: a kamarai biztos a szakolcai polgároknak meghagyta, hogy a házigazda v. a családbeliek bírság terhe alatt kötelesek a beteg prot-hoz a kat. plnost meghívni. Egyre több elfoglalt tp. került vissza a kat-ok birtokába. Mária Terézia kirnő (ur. 1740-80) 1779. VII. 16: a →nyitrai székeskáptalan kebelében nagyprép. állást szervezett, rendezte a kápt. vagyoni viszonyait. A II. József (ur. 1780-90) pléb-kat szabályozó Regulatio parochiaruma értelmében a ~ben 38 új pléb-ra és 41 káplánságra lett volna szükség, ezek nagyobb részét meg is szervezték. A pléb-k rendezése előtt a ~ben 95 plnos és 30 kp. szolgált, a rendezés után 128 plnos, 15 helyi kp. és 68 segédlelkész; a lelkészkedő papság száma 86 fővel növekedett. 1848-i összeírás szerint a kb. 200 mf²-nyi, 4 fő- és 16 alesperességre osztott ~ 145 pléb-t, 88 káplánságot foglalt magába, 282.547 kat., 22.443 ev., 11 ref. és 15.546 izr. lakta. 1914: 148 pléb-t és 422 filiát számláltak. -

6. Az I. vh. után az antant Vix-jegyzéke teljesítéseként Károlyi Mihály min-eln. (1918-19) 1918. XII. 6: elrendelte a Felvidék katonai kiürítését a m-tót néprajzi határig. XII. 10: a megszálló cseh parancsnok huszita zászlóval vonult be a nyitrai pp-várba; tisztjei a ppi palotában tivornyákat tartottak, a palota előtt álló Mária-szobrot megcsonkították. Mivel Batthyány Vilmos, a ~ 20. sz: utolsó m. pp-e (az Egyh. Törvénykv. 2331., 2344.k. értelmében) törvénytelennek és jogilag érvénytelennek nyilvánította a tilos, zsolnai (tót) papi gyűlésnek a vallási életet érintő határozatait s az ott megállapított egyh. autonómia rendelkezéseit, egyidejűleg kiközösítés terhe mellett megtiltotta, hogy az egyhm-ben ilyen gyűlést tartsanak, 1919. III. 26: a csehszl. hatóságok kiutasították és a pozsonyi Duna-hídon átszállítva, csomagjaival a m. határ előtt letették. - A →trianoni béke az egész ~et Csehszl-nak juttatta; 1920-39: és 1945-92: Csehszl., 1939-45: és 1992. VII. 17-: Szlovákia ter-e lett. - A ~ az esztergomi érsség suffr-a, védősztje: Szt Emmerám s a két zobori remete: András-Zoerard és Benedek. - Levtára őrizte a zobori apátság 1111: kiadott alapító okl-ének eredetijét. 1914: a ~ben (a 24 tanker-ben) a nyitrai piar. és a trencséni kir. kat. gimn-on kívül a nyitrai és trencséni r.k. polg. isk. 1-4. o-ában 200+133 = 333 tanulót, 262 r.k. isk. 402 tantermében 29.865 tanulót oktattak. -

Megyéspüspökei: 1106 k. (1110?): Gyárfás, 1133: Miklós, 1146: Bastard, 1157: Eberhard, 1196: János, 1216: Vince, 1223: Jakab, 1242: Bertalan, 1243: Ádám, 1253: Miklós, 1255: Vince, 1280: Péter, 1286: Paszkál, 1301: János, 1328: Piast Meskó, 1337: Vasvári Vid, 1347: Vásári Miklós, 1350: Szigeti István, 1367: Demjéni László, 1372: Újhelyi Domokos, 1387: Demeter Gergely, 1393: Mihály, 1399: Polonus Péter, 1405: Hinkó, 1429: Berzeviczy György, 1438: Szécsi Dénes, 1439: Csetneki László, 1450: Miklós, 1457: Vetési Albert, 1457: Döbrenthei Tamás, 1484: Gergely, 1490: Sánkfalvai Antal, 1501: Bácskai Miklós, 1503: Thurzó Zsigmond, Bajoni István, 1513: Podmaniczky István, 1534: Thurzó Ferenc, 1557: Bornemissza Pál, 1582: Mossóczy Zakariás, 1587: Fejérkövy István, 1608: Lépes Bálint, 1619: Telegdi János, 1644: Bosnyák István, 1670: Pálffy Tamás, 1680: Gubasóczy János, 1686: Korompay Péter, 1690: Haskó Jakab, 1691: Jaklin Balázs, 1696: Mattyasovszky László, 1706: Erdődy László Ádám, 1736: Harrach János Ernő, 1740: Esterházy Imre Gábor, 1764: Gusztinyi János, 1780: Révay Antal, 1787: Fuchs Ferenc, 1808: Kluch József, 1827: Vurum József, 1839: Palugyay Imre, 1859: Roskoványi Ágoston, 1893: Bende Imre, 1911-19: Batthyány Vilmos, 1920: Kmetykó Károly, 1949: Nécsey Eduard, 1968: Pásztor János, 1990: Ján Chryzostom Korec (1991: bíb.). - 5321 km²-en 2003: 859.292 l, 699.010 h, 163 pb, 282 ep, 64 szp, 7 ád, 167 sz, 496 szn, 23 ni, 14 ki-e volt. - A ~ kiadványai: Circulares litterae... Dioecesis Nitriensis dimissae. A. 1911-1918. (8 köt.) Nyitra, 1911-18. - Directorium Romano-Nitriense, seu Ordo Missas celebrandi et horas canonicas recitandi... pro A. D. 1911-1918... in usum Dioecesis Nitriensis. (8 köt.) Uo., 1911-17. - Schematismus venerabilis Cleri Dioecesis Nitriensis... pro A. D. 1911, 1913, 1914, 1917. (4 köt.) Uo., 1911-17. - Kat. sajtója: 1872-75: Füzér, 1892-1941: Nyitramegyei Szemle, 1900: Világposta, 1906-08: Törekvés, 1910: Előadások, 1918-19: Nyitra, 1919-25: Népakarat, 1920-21: Szociális Értesítő. **-88

Wagner József: A nyitrai egyhm. kvtár kz-ai és régi nyomtatványai. Nyitra, 1886. - Gyetvai 1887:26. - Nyitra vm. 1900:461, 530, 543, 661. (területe); 1900:549, 663. (szerzetesek); 1900:461, 666. (protestantizmus) - Czeizel Gábor: Történeti mese Podmaniczky István nyitrai pp-ről. Okirati melléklettel. Bp., 1902. (Klny. Kat. Szle) - Vágner József: Adatok a nyitra-városi pléb-k tört-éhez. Nyitra, 1902. (Klny. Nyitramegyei Szle) - Czeizel Gábor: A Szt Ferenc-rendiek Nyitrán. Uo., 1911. - AP 1990:414. (Az évkv-ek az 1960-as évektől 880: jelölik az alapítás évét!) - AP 2003:462. (880: alapították!)