🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nyilas puccs
következő 🡲

nyilas puccs, Bp., 1944. okt. 15-16.: a →Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom államcsínye a német megszállók segítségével. - Miután Románia 1944. VIII. 23: szembefordult a németekkel, Horthy Miklós kormányzó (1920-44) előkészítette a ném. megszállta Mo. kiugrását a háborúból. Helyzetét nehezítette, hogy a Kállay-kormány fegyverszüneti próbálkozásait az időt húzó angolok teljesíthetetlen föltételekhez kötötték, majd Moszkvához utasították. IX. 13: Szálasi (Szalosján) Ferenc (1897-1946), a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezére megkezdte a hatalomátvétel előkészítését. A m-ang. kiugrási tárgyalásokat a ném-ek ismerték. Adolf Hitler (1889-1945) vezérkara IX. 26: eldöntötte, hogy Mo-on csak kiugrási kísérlet esetén avatkoznak be, s akkor Szálasit teszik kormányfővé. X. 8: a Gestapo elrabolta Bakay (Bakalovics) Szilárd (1892-1947) altábornagyot, a kiugrás biztosításának kulcsemberét. X. 15: reggel a náci Skorzeny-különítmény elrabolta ifj. Horthy Miklóst (1907-93); a kormányzónak a rádióban 12,30-kor 13,10-kor és 14,10-kor közölt fegyverszüneti kiáltványa után letartóztatták a kormányzóhű vezetőket (pl. az államfő akadályoztatásának esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos [1889-1976] vezérezr-t). Vörös János (1891-1968) vezérkari főnök nevében a háború folytatását elrendelő parancsot olvastak föl a rádióban. 15 órától Bpen a ném-ek és a nyilasok a stratégiai pontokat megszállták, este a rádióban elhangzott Szálasi kiáltványa a hatalom átvételéről és a háború folytatásáról. Éjszaka a Panzerfaust-vállalkozás keretében a ném-ek megtámadták a budai Várat, a testőrség ellenállását paranccsal megszüntették, X. 16. hajnalán Horthy ném. védelem alá helyeztette magát, de elutasította Szálasi kinevezését. Délután ném. zsarolásra lemondott és Szálasit min-elnökké nevezte ki, akinek vezetésével megalakult a koalíciós Nemzeti Összefogás Kormánya. Szálasi elnökletével kormányzótanácsot (államfői testületet) alakítottak, tagjai még: Beregfy (Berger) Károly (1888-1946) vezérezr., Rajniss Ferenc (1893-1946), Csia Sándor (1894-1946). A koalíciós kormányban, mely a front közeledtével XI. 3: Sopronba települt, 7 tárca a puccsot végrehajtó nyilasoké, 3 a Magyar Élet Pártjáé, 2 katonáké, 1-1 a M. Megújulás Pártjáé ill. a M. Nemzetiszoc. Párté lett. - X. 17: a Horthy-családot No-ba szállították. X. 27: az Országtanács egyesítette az állam- és kormányfői tisztséget, amit XI. 4: az ogy. megszavazott. Szálasi mint a Hungarista Munkaállam 'nemzetvezetője' XI. 2: államfői esküt tett. 88

Hétfői Hírlap 1944. X. 15. (Horthy kiáltványa) - Csonka Emil: Szálasi küzdelmeiből. Hogyan történt a hatalom átvétele? 1-2. r. Bp., 1944. - Vígh Károly: Ugrás a sötétbe. Uo., 1979. - A Szálasi per. [Összeáll.] Karsai Elek, Karsai László. Uo., 1988. - Bölöny 1992:171. - Mo. a II. vh-ban 1997:343. (s.v. nyilas hatalomátvétel)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.