🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > novíciátus
következő 🡲

novíciátus: újoncév. - Az egyszerű és ünnepélyes fogadalmas szerzetesek életébe történő bevezetés, mely a szerzetesi ruha felöltésével (beöltözés) veszi kezdetét, és az azt követő év (egyes szerzetesrendeknél ill. kolostorokban a 2. év) végén fejeződik be, az egyszerű →fogadalom letételével. M.L.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.