🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > novíciátus
következő 🡲

novíciátus: újoncév. - Az egyszerű és ünnepélyes fogadalmas szerzetesek életébe történő bevezetés, mely a szerzetesi ruha felöltésével (beöltözés) veszi kezdetét, és az azt követő év (egyes szerzetesrendeknél ill. kolostorokban a 2. év) végén fejeződik be, az egyszerű →fogadalom letételével. M.L.