Magyar Katolikus Lexikon > N > nikápolyi csata


nikápolyi csata, 1396. szept. 28.: az oszmán törökök s az ellenük induló keresztes sereg Nikápoly melletti döntő fontosságú ütközete. - A keresztesek között a Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) vezette m. egységeken kívül havasalföldi csapatok és főként fr. keresztesek harcoltak. Az egész sereg 30-35 ezer főre becsülhető, ebből kb. 10 ezer volt fr., vezéreik János nevers-i hg., Enguerrand de Coucy és Guilleaume d'Eu, Fro. marsallja. I. Bajazid szultán (ur. 1389-1402) hada kb. 40-50 ezer főből állt. Az erősebb nehézlovassággal rendelkező ker. sereg esélyei nem voltak kedvezőtlenek. A fr. lovagok azonban nem fogadták el Zsigmond javaslatát, hogy az oszmánokat jól ismerő m. csapatok kezdjék el a csatát, s a fr-k azután mérjék a döntő csapást. A m. sereg csatarendbe állásakor a fr-k külön elindultak az ellenségre, s mire a m-ok harcba léptek, ők már vereséget szenvedtek. A fr-k ui. szétverték a török irreguláris lovasságot, áttörték a janicsárok harcrendjét és szétszórták az európai szpáhikat, de egy dombtetőre érve szemben találták magukat az ázsiai és az újra harcrendbe tömörülő eu. szpáhikkal, kiknek rohama szétverte a lóról leszállva védekezni próbáló lovagokat. Az ezután érkező m., ném. keresztes és havasalföldi csapatok újra áttörték a janicsárok harcrendjét, s már az ázsiai szpáhikkal harcoltak, mikor a török seregben harcoló 5 ezer szerb nehézlovas megtámadta jobbszárnyukat, mire seregük fölbomlott. Zsigmond kir. is csak nehezen menekült meg. A törökök győzelmüket csapataik jobb együttműködésének, tagoltabb harcrendjüknek, jobb fegyelmüknek és főként a ker. sereg fr. egységei fegyelmezetlenségének köszönhették. E csata után a törökkel nem szomszédos eu. államok sokáig nem vállalták az ellene való harcot. B.A.

Hadtört. Közlem. 1925. (Wertner Mór: A nikápolyi hadjárat 1396-ban); 1973:403. (Rázsó Gyula: A Zsigmond-kori Mo. és a török veszély 1393-1437) - Mályusz 1984:106. - Mo. hadtört. I:86.