🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Nikápoly
következő 🡲

Nikápoly: 1643: alapították a marcianopoliszi érsséget. Első érseke Marco Bandini, Moldva ap. helynöke volt. Utóda Petrus Parcevich 1658-73.

A régi, letűnt ~i ppséget X. Ince p. 1648: újraalapította. Az első pp. csak Dobrudzsát kapta, Oláho-ot (Valachia) még nem. Utóda hiába kérte ezt is a Hithirdető Kongr-tól (Propaganda Fide) 1682-ig. Vsz., hogy Stephani 1687: bérmált Bukarestben. A bolgár tragédia után 1688: Bécsbe megy, megbénul, látását, hallását elveszíti és 1691: meghal. A köv. 20 évben pp. nem járt Bukarestben. A Szentszék Paulus Losich szófiai érseket bízza meg Oláho. látogatásával. Mivel a ~i szék üres, 40 éven át a bolgár-valach ferences provincia látja el Oláho-ot. Végre 1728: kinevezik az új pp-öt (Stanislavich), akit 1732: a nikápolyiak közül elsőként neveznek ki Valachia ap. kormányzójának is. Ekkor Craiovában székel. 1739: ő lett Csanád pp-e Temesvár székhellyel (a dóm kriptájában nyugszik). Feltételezzük, hogy utódai szintén Valachia ap. kormányzói voltak, habár másutt székeltek. - Pp-ei: 1648: Philippus Stanislavov, 1676-91: Antonius Stephani, 1728-39: Nicolaus Stanislavich, 1745: Antonius Becik, 1751: Nicolaus Puglesi, 1768-69: Sebastianus Canepa, 1777: Paulus Dovanlia (1792-től Bukarestben). Ettől kezdve Bukarestben székeltek: 1804-13: Franciscus Ferreri, 1815-22: Fortunatus Ercolani, 1825: Josephus Molajoni, 1847: Angelus Parsi, 1863: Antonius Josephus Pluym, 1870: Ignatius Paoli (1883: bukaresti érs.)

Jakubinyi 2004:42.

Nikápoly, Nicopolis (2000: Sztari-Nikup, Bulgária): egykori püspökség Bulgáriában, a Duna jobb partján, az Olt torkolatvidékétől keletre. - A várost 629: a perzsák fölötti győzelem emlékére alapította I. Herakliosz bizánci cs. (így ppsége aligha keletkezett 450 k., mint Gamsnál szerepel). 1396. IX. 28: a török elleni keresztes hadjárat alkalmával Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) vezette keresztesek megostromolták a török birtokolta ~t, de Bajazid szultán a sereget szétverte (→nikápolyi csata). - 1444. X. 16: a Várna felé vonuló m. sereg elfoglalta, 1502: külvárosát fölégették, 1522: Szapolyai János erdélyi vajda megostromolta. A török uralom alatt 40 ezer lakosú várossá fejlődött, az al-dunai török védővonal egyik közp-ja. 1648: Filip Sztaniszlavov pp. Zrínyi Miklóstól a bolgárok megsegítését kérte. 1806-12: az orosz-török háború idején a város elpusztult, 2000: kisváros 7-8 ezer lakossal. 1724 óta ppi névsora Gamsnál folyamatos. - C-ét viselte 1390: Székesfehérvári Péter, 1725: Stanislavich Miklós OFM. 88

Gams 1873:410. (Bulgaria et Valachia, 450-518: 2 pp., 1400-1870: 18 pp.) - AP 1990:802.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.