nemesi fölkelés (lat. insurrectio), 1222-1848: a magyar nemesség hadkötelezettsége a haza védelmére, általános, személyenkénti hadbavonulás. - A hadbaszállás kötelezettségét először 1222: az →Aranybullában említették, amelyért cserébe a nemesi rend tagja adómentességet élvezett (vérével adózott). A ~ lehetett országos (generalis exercitus insurrectio) v. részleges (particularis exercitus insurrectio). Ha ellenség tört Mo-ra, a →királyi szervienseknek (majd az ebből kialakult nemességnek) hadba szállva kellett védeni az országot. A határon túl is üldözniük kellett az ellenséget, de támadó hadjáratra nem kötelezhették őket. 40 nap után az országhatáron túl már csak zsold ellenében hadakoztak. A ~ utolsó napja a →hadoszlás. - III. András (ur. 1290-1301) 1290. IX: az óbudai gyűlés végzéseiben törvényesítette: azután a nemeseknek csak a kir. személyes vezetése alatt kell hadba vonulni. A 'véres kard' körbehordozásával az Árpád-kor végén kb. 10 ezer főt lehetett mozgósítani. Az Anjouk korában az 50-500 fős vm., főúri v. kir. →bandériumokat egészítették ki a ~ben az otthon gazdálkodó, saját fegyverekkel bevonuló nemesek. A 14. sz. hódító háborúiban a ~ hadifontossága csökkent. 1397: a ~ parancsnoka a →nádor, az ekkor létrehozott →telekkatonaság (a birtokost 20 jobbágyonként 1 íjász, utóbb 100 jobbágytelek után 3-5 lovas íjász küldésére kötelezték) is a ~sel vonult hadba a vm. bandériummal (1492: utóbbi létszáma 400 fő). ~ verte le az 1437-i erdélyi parasztfelkelést, vezetői kötötték IX. 16: a →kápolnai uniót. A Zsigmond-korban az állandósult tör. veszély miatt szinte évente össze kellett volna hívni a ~t, ezért csak akkor hirdették meg, amikor pl. 1439: a zsoldoshad már nem tudta megállítani II. Murad szultánt (ur. 1421-44), s az elfoglalta Szerbiát. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90), amikor 1458: a bárók ellene fordultak, 40-50 ezer nemest mozgósított. Néhány bandérium részt vett az 1467. VIII-i erdélyi lázadás és az 1471 őszi fölkelés letörésében. Mátyás megengedte, hogy nemesek pénzzel váltsák meg hadkötelezettségüket. A déli végek nemessége állandó hadikészültségben élt a törökök ellen, nagy részük zsoldos huszárként harcolt. Az oszmán hódítással a ~t háttérbe szorította a zsoldoshad, melyeket a főkapitányságok irányítottak. A Habsburg-ellenes harcokban, Bocskai István (ur. 1604-06) és Bethlen Gábor (ur. 1613-29) erdélyi fejed-ek hadaiban kb. 45 ezer felvidéki nemesi fölkelő harcolt, főként várak körülzárásakor, vívásakor. 1670: sikeresen harcoltak a Felvidéken a labancok ellen. 1703. VI. 7: részt vettek a tiszaháti kuruc fölkelés leverésében. Rákóczi a szabharcban elfogadta a nemes megváltását, személyes fölkelésre csak végszükségben kötelezték a nemeseket (pl. ha a jobbágykatonák aratni mentek). A Habsburgok a m. hagyományok fölszámolásaként megkísérelték a ~ helyett a nemesek adóztatását, sikertelenül. 1715: az ogy. elismerte: szükséges az állandó katonaság, de ragaszkodott a ~ „vérrel adózásához”. Az →osztrák örökösödési háború (1740-48) kezdetén a ~ fontos szerepet kapott, 1741: kb. 3200, 1742: kb. 10 ezer lovast küldtek hadba. Egy részükből huszárezredeket szerveztek, a többieket a régebbi m. huszárezredekbe osztották. A huszárezredek hadisikerei hatására más országok is megszervezték huszárságukat. 1745: megjelentek a gyalogos nemesi felkelők is. 1792-1815: a fr. háborúkban 1797: hirdettek először ~t, kb. 13 ezer lovas és 1500 gyalogos gyűlt össze. X. 17: a Campo Formio-i békekötés után, mely elrendelte a hadifoglyok szabadon engedését, a fr-k, hogy hadikiadásaikat fedezhessék, 20 ezer m. hadifoglyot eladtak rabszolgának Marokkóban. 1800: kb. 26 ezer gyalogos és 10 ezer lovas kelt föl. A hadügyi reformmal párhuzamosan 1808: újraszabályozták a ~t. Ezután be lehetett vetni a birod. osztr. részét ért támadás esetén, és egyenruhát viseltek. 1809: a mozgósított 32 ezer nemesi felkelő Győrnél VI. 14: került szembe a fr. hadsereggel, akiknek fegyverzeti, harcászati fölényét vitézséggel nem pótolhatták, döntő vereséget szenvedtek. Ezután többször hívták össze gyakorlatra a ~t, amit parasztmegmozdulások ellen sikerrel vetettek be. Utoljára 1831: a felvidéki koleralázadás leverésében vettek részt. 1848: a →márciusi törvényekkel a nemzetőrség fölállítása, ill. a XI. 1: bevezetett közteherviselés, mely megszüntette a nemesi adómentességet, okafogyottá tette a ~t. 1848. V. 15: a délvidéki helyzet miatt a min-tanács 10 ezer főből álló önkéntes sereg létrehozásáról határozott, mely a honvédsereg alapja lett. 88-B.A.

Hadtört. Közlem. 1889:79. (Gömöry Gusztáv: Az 1809. é. m. ~) - Timon 1910. - Irodtört. 1913:368. (Bellaagh Aladár: Napóleon kiáltványa a m-okhoz) - R. Kiss István: Az utolsó ~. 1-2. köt. Bp., 1909-11. - Schuy Gilbert: Bacsányi János és I. Napóleon 1809-i proklamációja a m-okhoz. Bp., 1914. (Tört. értekezések) - Bánlaky (1931-ig Breit) József: A m. nemz. hadtörténete. 1-24. köt. Bp., 1929-42. - Bay Ferenc: Napóleon és Mo. Uo., 1941. - Eckhart 1946. - Mo. hadtört. 1984. I.