Magyar Katolikus Lexikon > N > népszámlálás


népszámlálás, összeírás, számbavétel: a népesség számának és területi elhelyezkedésének, biológiai jellemzőinek (nem, életkor) etnikai és vallási összetételének, egyéb jellemző társadalmi vonásainak (családi állapot, foglalkozási, műveltségi szint, stb.) és életviszonyainak (lakóépületek, háztartások, lakások) hivatalos felmérése meghatározott időpontban. - Már az ókori Kínában több mint 4000 é. ezelőtt, Babilonban, Asszíriában és Egyiptomban összeírták a népességet, ismeretesek a görög városállamok polgárlistái, melyek rendszerint csak a ffiakat vették számba; a nők számbavételére az első adat Mariból való.

-

1. A Szentírásban. Az ÓSz-ben. A Szám szerint Mózes Jahve parancsára 2x is tartott ~t: a pusztába kivonulás előtt Lévi törzse kivételével a fegyverforgatásra alkalmas ffiakat vette számba (1,1 7-2,34); az Ígéret földjére való bevonulás előtt (26,1-56) a törzsek egymás közti viszonyának meghatározása és az Ígéret földjének felosztása miatt. - Izr. fiai úgy tudták, hogy az embernek nem szabad Isten áldását (=gyermekáldás) megszámolni. Ezért a 2Sám 24 szerint a Dávid elrendelte ~ bűn volt (vö. 1Krón 21,1-5). - Ezd 2,2-69 és Neh 7,7-66 a fogságból hazatértek számbavételének eredményét közli (vö. 3Ezd 5,7), erre támaszkodva szervezte meg Nehemiás Jeruzsálem újrabenépesítését (Neh 11,1). - Az ÚSz-ben Augustus cs. az egész földkerekség (=róm. birod.) összeírását elrendelte, Jézus Krisztus születése e ~ idejében történt (Lk 2,1-3): →census. -

2. Eu-ban 808: Nagy Károly, 1086: Hódító Vilmos rendelt el összeírást. Velencében 1338-tól írták össze a katonai népességet. 1449: Nürnbergben (Bajoro.), több svájci kantonban a 15-16. sz: korcsoportonként részletező összeírást végeztek. - Modern értelemben vett ált., bár olykor csak részlegesen végrehajtott ~t a 18-19. sz-tól egyre több áll-ban tartottak - 1701: Izland, 1725: Poroszo., 1749: Svédo., 1769: Norvégia, Dánia, Spo., 1770-90: a Habsburg Birod. országai, 1790-91: Anglia és az USA, 1801: Fro., 1828: Ausztrália, 1836: Görögo., 1846: Belgium, 1861: Olaszo., 1897: Oroszo., s a ~okat bizonyos időszakossággal (Fro. és No. 5, USA 10 évenként) megismételték, rendszeresítették. - 3. Mo-on a Mária Terézia által elrendelt „Lelkek összeírása” után (miként a Habsburg Birod. egész korabeli ter-én) 1784-87: hajtottak végre katonai célú ~t, tudakolván a házak és családok, a jogi és tényleges népesség, a ffiak és nők számán kívül a ffiak társad. tagolódását (pap, nemes, tisztviselő, polgár, paraszt, zsellér) és a 17 é. aluliak kormegoszlását is. - 1804-től évenként számba vették a nem-nemes lakosságot, 1850-51: az osztrák szervek katonai jellegű népösszeírása következett, majd 1857: már elsősorban demográfiai szempontokat szem előtt tartó ~. - A m. hivatalos stat. szolgálat 1870 elején tartotta az első modern szemléletű ~t, összekapcsolva a hasznos háziállatok számbavételével, az 1869. XII. 31-i állapot szerint. Az eredményeket járásonként tették közzé, községenkénti részletezésben csak néhány vm-ben, a házak népességszámával, nemek, vallási megoszlás és műveltségi állapot szerint. A továbbiakban minden 0-ra végződő esztendő utolsó napja szerinti „eszmei időpont”-tal rögzítették a ~ok az adatokat 1930-ig bezárólag. - 1880: a korábbi lajstromos kérdőíveket, nemzetközileg is úttörő módon egyéni számlálólapok váltották fel, és tudakolták az anyanyelvet és nyelvismeretet, valamint a mellékfoglalkozást is. Az eredményeket községenként 2 nagyalakú köt-ben tették közzé. A főleg foglalkozási tekintetben kibővült 1890. évi ~ az állatállomány mellett kiterjedt a köz-és magánépületek teljes körű összeírására és a foglalkozási viszonyok újszerű felvételére. Adatait (a keresők mellett az eltartottakat is kimutatva) 3 köt-be foglalták, az anyanyelvi és vallási adatokat az 1892. évi Helységnévtárban közölték. - Az 1900: további kérdőpontokkal bővített ~ eredményei a Magyar Statisztikai Közlemények század elején indult Új sorozatának 9 köt-ében jelentek meg, visszatekintő adatokkal az első négy ~ polgári népességéről. - A századfordulótól összevontan mutatták ki a polg. és katonai népességet, a lakóházakat falazat és tetőzet szerinti részletezésben is (a továbbiakban is a II. vh-ig). Az 1910. évi népszámlálás adatait 6 köt-ben hozták nyilvánosságra, közölve a külterületi lakotthelyek és a városok kerületenként részletezett lélekszámát is. - A trianoni határok közötti ország területét és népességét bemutató, a határkiigazítások miatt több részletben végrehajtott 1920. évi ~ adatainak közzétételére elégséges volt 5 vékonyabb kötet. A korábbiaknál több kérdést tudakoló 1930-as ~ adatainak földolgozását a Hollerith-rendszerű mellett új (Powers-féle) géppark is segítette. - A két bécsi döntés után 1941. I. 31-i eszmei időpontban vcgrehajtott ~ az anyanyelv mellett a lakosság nemzetiségét is tudakolta, és a főbb eredmények már 2-3 hónap múlva nyilvánosságra kerültek. Az adatok teljes körű feldolgozására és publikálására azonban csak 1975-83: kerülhetett sor. - Az állami tervgazdálkodás előkészítésére, törv. helyett kormányrendelet alapján hajtották végre 1949 elején a következő ~t. A régi szakemberek javarészét eltávolították, s a nagyobbrészt legfeljebb középfokú végzettségű, megbízhatónak tartott új káderállomány által szovjet módszerek alkalmazásával, jórészt új szellemiségű fogalmi rendszerben feldolgozott adatokat titkosították. A kiadványok rendkívül korlátozott számban kerültek a gondosan kiválasztott címzettekhez, és csak 1956 u. váltak az eredmények hozzáférhetővé. Az 1960. I. 1-től tízévenként ismétlődő ~ok a lakó- és állandó népességre egyaránt kiterjedtek. A településenkénti adatokat külön megyei kiadványokban jelentették meg, 1970-től számlálókörzetenként és jelentősebb városonként is (20 ill. 48 kötetben). A népszámlálások szervezése és végrehajtása során figyelembe vették az ENSZ, az Eu. Gazd. Biz. és a KGST ajánlásait. Fokozatosan bűvült a számbavétel a lakáshelyzetre, 1980: az üdülőkre és az életkörülmények részleteire vonatkozó adatokkal. - Két ~ között rendszeressé váltak a mikrocenzusok, amelyek a szokványos demográfiai adatokon túlmenően társadalomstat. (mobilitási) és gazd. kérdésekre (munkaerő, mezőgazd. kistermelés stb.) is kiterjednek. - A ~i eredményeket a 19. sz. végén 1500, a 20. sz. elején már 5500, az I. vh. után a mai ország területéről 1700 oldal terjedelemben tették közzé. Az 1940-es években 3500 oldalon jelentek meg a ~i kiadványok. Az 1960. évi adatok kb. 10 ezer oldalt töltöttek meg (nagyobbrészt megyei kötetekben), az 1970. évi eredmények 67 köt. közel 22 ezer oldalát, az 1980. éviek pedig mintegy 38 ezer oldalt 91 (ritkább szedésű, nagyobb betűs) kötetben. Az 1990. évi adatok CD-ROM-on is elérhetőek, a közel 20 ezer oldalnyi, 82 nyomtatott kiadványon kívül. A demográfiai, foglalkozási, háztartás-, család- és lakásadatok egyre bővülő és részletesebb - elemzést is tartalmazó - tematikus kötetekben kerültek közlésre. A több mint fél évszázad után a vallási hovatartozást is újból tudakoló 2001. évi népszámlálás publikációs terve az eredményekről még részletesebb tájékoztatást helyezett kilátásba. Jeney Andrásné

Thirring Gusztáv: Mo. népessége II. József korában. Bp., 1938. - Mo. történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1963. (Thirring Lajos: Mo. népessége 1869-1949 között) - Danyi-Dávid 1960. - A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi 1869-1990. 1-3 köt. Bp., 1990. - BL:1324.

- Demográfia. Szerk. Kovacsicsné Nagy Katalin. Bp., 1996. - Klinger András: Demográfiai alapismeretek. Bp., 1996.