nápolyi hadjáratok: I. Anjou (Nagy) Lajos magyar király (ur. 1342-82) büntető hadjáratai öccse, András gyilkosai (→Nápolyi Johanna) ellen. - I. 1347. márc 7.-1348. máj. A kir. János veszprémi vál. pp-öt és →Kont Miklóst elküldte Itáliába a ~ diplomáciai előkészítésére. Hadai 1347. V. elején, Lajos XI. 11: Visegrádról indult a hadjáratra. XII. 24. táján seregét Fondi város grófja vezetésével előcsapatként Nápoly ellen küldte. I. Johanna nápolyi kirnő (ur. 1343-81) 1348. I. 15: Marseille-be menekült, a m. előhad Capua táján legyőzte a nápolyiakat. I. 18: Lajos tarantói hg. (a gyilkosság részese) elmenekült Nápolyból. I. 23: Aversában I. Lajos kivégeztette Károly durazzói hg-et, a többi Anjout túszként Mo-ra küldte. II. 15. k. bevonult Nápolyba, fölvette a Jeruzsálem és Szicília királya címet, majd V. végén hazatért. - II. 1350. ápr. 18.-dec.: 1348 tavaszán VI. Kelemen p. (ur. 1342-52) megvásárolta I. Johannától Avignont, VIII. 7: kir. címet adományozott Lajos tarantói hg-nek, Johanna férjének (→processus generalis). A házaspár IX. 17: hazatért Nápolyba, és IX-XII: hadat indított a m. csapatok megszállta Castel S. Elmo, Castel Capuano, Castel Nuovo, Acerra, Lucera és Stilo ellen. A m. csapatok visszavonultak az Adria-parti Manfredoniába. Lackfi István erdélyi vajda (1344-50) sereggel indult megsegítésükre. 1349. I. 5. Aversa, Capua, Sessi meghódolt Tarantói Lajosnak, aki elől I. 11: Wolfhard Ulrik nápolyi kormányzó titokban Mo-ra szökött. I. 17. k. az őrség 3 ezer aranyért átadta Nápoly várát. I. 23: Trojánál Lackfi vajda serege megfutamította Tarantói Lajos csapatait, II. 1: bevették Corneto városát, IV. 22: Capuát, IV. 23: Aversát, VI. 6: Aversa és Nápoly között ismét legyőzték Tarantói Lajos csapatait. Guido bíb. pápai követ VI: egyéves fegyverszünetre beszélte rá I. Lajost. IX: Nápolyban Lackfi erdélyi vajda ném. zsoldosai megtagadták az engedelmességet, a vajda az Adria partvidékére vonta vissza a m. csapatokat, majd hazatért. I. Lajos 1350. IV. 25: kikötött Otrantóban. V. 1: bevonult Manfredoniába, V. 8: Bariba, VI. 14: serege (15 ezer m. és 8 ezer ném. zsoldos) megindult Nápoly felé, Canosa di Puglia ostrománál megsebesült. VI. Kelemen p. VI. 26: fölszólította a nápolyi kirság főméltóságait, főpapjait és Genovát, hogy I. Lajossal szemben Johannát támogassák. Aversa ostrománál (VI. 30-VIII. 3) I. Lajos VII. 26: súlyosan megsebesült, VIII. 3. u. Johanna férjével p. gályán Gaetába menekült. VIII. 1: a m. csapatok bevonultak Nápolyba. IX: Lackfi András lett a nápolyi helytartó. Lajos a kedvezőtlen diplomáciai helyzet s a lakosság ellenségessége miatt megígérte, hogy 300 ezer arany fejében elvonul, s 1352. IV-ig fegyverszünetet köt, majd (X. 25.) hazatért. A m. csapatkivonás mellett a m. kir. fönntartotta igényét a nápolyi trónra. XII: szabadon engedte a fogoly durazzói és tarantói hg-eket. A ~ idején pestisjárvány pusztított Mo-on. - A m. áll. arany- és ezüsttartalékait kimerítő hatalmas költségek ellenére a ~ sikerteleneknek bizonyultak, főként azért, mert az itáliai államok, Fro. s a Ném-Róm. Birod. egyaránt ellenezte, hogy Mo. és Nápoly Lajos kir. uralma alatt egyesüljön. B.A.-88

Pór 1892:133. - Hadtört. Közlem. 1933. (Miskolczy István: Nagy Lajos nápolyi hadjáratai: Első hadjárat; Hadi események a két hadjárat között); 1934. (Uő: Nagy Lajos második nápolyi hadjárata [1350]) - Mo. hadtört. I:565. - Kristó 1988:109. - MTK I:210.