Magyar Katolikus Lexikon > N > nád


nád (gör. kalamosz, kanna, lat. Phragmites australis): a pázsitfűfélék családjába tartozó növény. - A Szentírásban a törött ~ az emberi gyengeség és a szív fájdalmának (Iz 42,3) képe. Mérőpálcaként az →óriás nádat használták. Mózest a ~ban elrejtett kosárban találta meg a fáraó leánya (vö. Kiv 2,5). A Kiv 30,23: a szent olaj egyik alkotórésze. Az Úr büntetése „megtöri Izraelt, ahogy a ~ meghajol a vízben” (1Kir 14.15); ezzel szemben Jézus „a megroppant nádat nem töri le” (Mt 12,20). A Messiás érkezésekor a természet megújulásaként „a sakálok egykori lakóhelyén zöldellő fű és ~ terem” (Iz 35,7). Jézus Ker. Jánosról mondja, hogy nem „széltől lengetett ~” (Lk 7,24). - Az ókori szimbolikában az egyenes ~pálca a kormányzás eszközeként kir. jelkép. Ezért adtak a zsidók királyának kigúnyolása végett Jézus kezébe ~szálat (Mt 27,29). A kereszten szomjazó Jézusnak ~szálra tűzött, ecetben mártott szivacsot nyújtottak (Mt 27,48), fejét ~dal verték (Mk 15,19.36). - A ~ tavak, folyók és nedves ter-ek közismert növénye az egész világon. Palesztinában 4 változata él vadon. A gyakori kane név vsz. a bibliai időkben igen elterjedt közönséges fedő~at jelöli, amelyet sokrétű felhasználása miatt tető-, borda- v. bog~nak is hívtak, és sík ter-eken, kertek végében nevelték. - Messzire kúszó, hosszú, vízszintes gyöktörzseinek köszönhetően csoportosan nő és sűrű, 2-3 m magas nádasokat alkot, melyek a víz megszűrésével igen fontos szerepet töltenek be tavak és folyók tisztulásában. - A ~ merev, csöves, bütykös szárán keskeny, kard alakú, éles leveleket fejleszt. Két arasznyi szürkésbarna, terpedt bugáját nyáron hozza a szárak végén. Selyemszőrű, lila kalászkáin alul csak porzós virágok vannak. Apró, pirosló magjából kását, fiatal hajtásaiból főzeléket készítettek. Sárgásbarna gyöktörzsét lisztté őrölve tea formában köhögés ellen és ízületi fájdalmakra itták. Szárát mérőpálcának és íróeszköznek használták. K-en még a 20. sz. elején is készítettek belőle írótollat. Egyes típusai száraz, homokos élőhelyekhez is alkalmazkodtak, de az évi egyszeri áradás v. legalább egy rövid esős időszak feltétlenül szükséges a növekedéséhez, a Holt-tenger melléki források körül jellegzetes sótűrő növényzetet alkotnak. - Az író~at a →papirusz tökéletesedésével korszerűsíteni kellett: a karcoló hegyekről áttértek a finomabb, csúszó hegyekre. - Mo-on a ~at télen vágják, sarló- v. kaszaszerű szerszámmal, jégen tolókaszával. A levágott ~at kévékbe kötik és kúpokba rakják száradni. ~ból háztetőt, kerítést készítettek, tüzelőanyagnak is használták. A pásztorhajlékok, ~termő vidéken a gazd. melléképületek a 20. sz közepéig ~ból épültek. Régen, főleg vízjárta vidékeken lakóházak is nagy számmal készültek ebből az olcsó és valamikor bőven termett anyagból, mely az építésben éppúgy pótolta a fát, mint a tüzelésben. A Nagykunságban a ~falat úgy emelték, hogy a ~at arasznyi vastagon 2 arasz mély árokba állították, majd fűzfagúzzsal félmarok ~ból hurkolt korcpár közé szorították. A falat rendesen két helyen is megkorcolták, s kívül-belül vastagon megtapasztották. Másutt a ~at nem csomósan ásták bele a földbe, hanem gyékénnyel vékony rétegekben lécekhez fűzték, s polyvás sárral addig tapasztották, míg a fal kellő vastagságra hízott. ~ból készültek a köz- és oromfalak is. Az ilyen ~ház 100-120 esztendeig is eltartott. 1950 u. a ~ megfogyatkozott, megdrágult, s lakóházat, legalábbis a községek belterületén, nem építettek belőle. Tűzveszélyessége miatt a ~tetőt is betiltották. - Ikgr. A korai róm. cs-kori pénzeken a ~ a folyók attrib-a: a veretek hátlapjain ábrázolt Duna, Nílus, Rajna folyókat fekvő ffi jelzi, kezében ~szállal. A ker. műv-ben gyakori a Jordán folyó ~szálként való megjelenítése a Krisztus keresztelkedése képeken; a vízparton termő ~ (Iz 35,7 alapján) a termékeny élet és jövő képe. Üreges szára és hajlékonysága miatt egyfelől a gyengeség, másfelől az állhatatosságé, a kitartásé, sőt a feltámadásé jelképe. A „Flectimur non frangimur!” ('meghajlunk, de meg nem törünk!') közmondást a ~ képével ábrázolták. Ezért a remény jelképe is. A passió képein a töviskoronás Jézus jogara ~szál (Munkácsy Mihály: Ecco homo. →szenvedés eszközei). Ky.Z.-**

MN II:8, 128, 175. - Kirschbaum IV:70. - Lipffert 1976:53. - Sachs 1980:284. - KML 1986:237. - Kereszty 1998:349.