Newman, John Henry (London, 1801. febr. 21.-Birmingham, 1890. aug. 11.): teológus, bíboros. - Anglikán családban született. 1816 nyarán átélt istenélménye meghatározó volt egész életére. Oxfordban 1816-20: a Trinity College növ-e, 1822: az Oriel College tagja és tanára. 1825: anglikán pappá sztelték, Oxfordban a Szt Kelemen-, 1828-43: az egyetemi Szűz Mária-tp-ban lelkész. Patrisztikai tanulmányai egyre közelebb vitték a katolikus tanításhoz. A rómahűség és az anglikanizmus között közvetítő irányzat képviselőjeként 1833: az →Oxford-mozgalom egyik alapítója. A 90 részes Tracts for the Times ('Időszerű röpiratok') közül 24-nek a szerzője. A hosszas elmélkedések és a kemény aszkézis végül megérlelték benne a megtérést: 1845. X. 9: katolizált. XI. 1: →Wiseman bérmálta meg. Teol. tanulmányok után 1847: Rómában pappá szent. és belépett az →oratoriánusokhoz. 1848: Maryvale-ben (1849-től Birmingham), 1849: Londonban oratóriumot alapított. 1851-58: a dublini kat. egyetem alapító rektora. Utóbb a birminghami oratóriumban előkelő családok gyermekeit nevelte és a tud-nak élt. - Meghívták az I. vat. zsin-ra, de nem vett részt rajta. A →pápai tévedhetetlenség dogmájának időszerűségét vitatta, de tárgyi jogosultságát megvédte. 1877: az oxfordi Trinity College tb. tagja. XIII. Leó p. 1879: bíb-sá nevezte ki. Költeményeket írt (Lyra Apostolica); tanítását H. Brémond foglalta össze több művében. - II. János Pál p. 1991. I. 22: „Isten tiszteletreméltó szolgájának” nyilvánította. - Megtérése után sok félreértés és megalázás érte: elvárták, hogy sok konvertitát hozzon az egyh-ba; ellenállást váltott ki a dublini egy. felállítása; 1859: meggyanúsították a Rambler c. folyóiratban a laikusok mellett írt cikke miatt (a rágalmazások miatt 1864: kénytelen volt megírni az Apologia pro vita sua c. kv-ét); elvetették tervét, hogy Oxfordban oratóriumot építsen a kat. diákok számára. - A csalódások a lelki élet mesterévé érlelték. ~ szerint a ker. lelkiség alapjai: a lelkiismeret utasításának gondos követése (a belső világosság); a „Krisztus-kép”, amit maga Krisztus ültet a hívő lelkébe a megtérés és a közösségbe épülés elveként; a Szentlélek lakása a megkereszteltben; az eleven képzelőerővel végzett szentírásolvasás és elmélkedés; a hitből fakadó tevékenység elsőbbsége a beszéddel szemben; imádság és böjt; a keresztény személyiség (erények) fölépítése, főleg az ellentétes erénypárok feszültségében (pl. békességre törekvés és harc az igazságért); „az életszentség egyszerű útja” (a mindennapi kötelességek egyszerű teljesítése); lelki napló vezetése; minden szenvedés és betegség elfogadása Istennek az üdvösség érdekében tett beavatkozásaként. - M: The Arians of the Fourth Century. London, 1833. - Parochial and Plain Sermons. 1-7. köt. Uo., 1834-43. - Lectures on the Prophetical Office of the Church. Uo., 1837. - On Justification. Uo., 1838. - Sermons bearing on Subjects of the Day. Uo., 1843. - Sermons ... preached before the University of Oxford. Uo., 1843. - An Essay on the Development of Christian Doctrine. Uo., 1845. - Lectures on the Present Position of Catholics in England. Uo., 1851. - Apologia pro vita sua. Uo., 1864. - Letter to Reverend E.B. Pussey on His Recent Eirenicon. Uo., 1866. - Essay in Aid of a Grammar of Assent. Uo., 1870. - The Idea of a University. Uo., 1873. - Letter to the Duke of Norfolk. Uo., 1875. - On the Prophetical Office. Uo., 1877. - M-ul: Harding Szt István citeaux-i apátnak, a ciszt. r. alapítójának élete. J. B. Dalgairnsszel és Herbert Thurstonnel. Ford. Horváth Konstantin. Bp., 1930. - Nagypéntek. Elmélkedések és imádságok. Rákospalota, 1944. Ford. Szunyogh X. Ferenc. (Lelkiélet kis kv-ei 58.) (Új kiad. Bp., 1995. Új Ember füz-ek 3.) - A Szűzanya hónapja. Rákospalota, 1944. (Lelkiélet kis kv-ei 67.) - A ker. lélek. Vál. és ford. Salacz Gábor. Uo., 1957. - N. breviárium. Vál. és ford. uő. Bp., 1958. (3. bőv. kiad. Bp., 1977. Istentől-Istenig c.) **

KL III:410. - Olajos (A.) Elréd: Newmann. Pannonhalma, 1943. - Uő: Newmann és Manning. Uo., 1944. - LThK 1993. VII:795. - Schütz 1993:280.