🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Nergal
következő 🡲

Nergal: mezopotámiai istennév (Ne-irigal, 'a nagy lakóhely hatalmassága') héber változata a Bibliában. - Eredetileg napisten volt, és már →Hammurápi korában (Kr. e. 18-17. sz.) azonosították Irrával, a halál istenével, akit →Kutában (2Kir 17,30) tiszteltek, és nejével, Ereskigallal együtt a holtak országa urának tekintettek. ~t a Mars bolygóban látták megtestesülve, s a harcban bátorságot, a pusztításban gyorsaságot tulajdonítottak neki. Kultuszát a Kr. e. 8. sz: Palesztina É-i részén asszír letelepülők (→szamaritánusok) honosították meg. **

BL:1326.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.