Nagyszeben, Hermannstadt, Cibinium, Szeben vm. (Sibiu, Ro.): város →Erdély déli részén a Szeben folyó partjain. Az 1150 u. a Rajna-Mosel vidékéről betelepített →szászok közp-ja (→erdélyi szász univerzitás). -

1. vár. A 12. sz: épített első vár a felsőváros dombján állt, falain belül volt a plébtp. 1223: villa Hermanni. A tatárdúlás után 2 alkalommal egyre nagyobb ter-et fogtak várfalak közé (14. sz: Kis Ring, 15. sz: Nagy Ring). A 14. sz: Erdély legerősebb vára. A tör-ök 1432, 1438: és 1442: ostromolták, de bevenni soha nem tudták. Mohács (1526) után is megőrizte a függetlenségét, pedig Szapolyai János 2 évig ostromoltatta. 1555 u. a lutheri reformáció fellegvára, 1693. V. 14-1849. V. 29: és 1860. X. 20-1869. V. 1: az erdélyi gubernium (→főkormányszék) székhelye. -

2. →szebeni prépostság. Prép-ját már 1189: említik. -

3. plébánia a v. erdélyi egyhm. fogarasi főesp. ker-ében. 1143 u. alapították. A Szűz Mária-plébtp. a várban épült, vsz. háromhajós, Ny-i tornyos baz. volt. A régi helyén a 14. sz: emelték a ma is meglevő háromhajós, kereszthajós tp-ot, Ny-i homlokzata előtt hatalmas torony áll. Lakói 1529: ev-ok lettek, a 15-16. sz: tovább bővített épület 2002: is az övék. Mellette a késő gótikus plébház 1502: készült. - A pléb-t 1699: alapították újra. Az 1750 e. épült barokk Szentháromság-plébtp. az erdélyi építészet jelentős alkotása. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: ném., m. - Filiái 1917: Bongárd, Cód, Dolmány, Hermány, Kakasfalva, Kisdisznód, Kistorony, Móh, Nagycsűr, Nagydisznód, Popláka, Resinár, Rüsz, Sellenberk, Szelindek, Szenterzsébet. - Plébánosai: 1267: Miklós prépost, 1283: Valentinus, 1309: Renoldus, 1319: Hermannus, 1319: Matthias rector, 1320: Heinricus, 1321: Nicolaus, 1335: Florentinus, 1337: Herbordus, 1351: Georgius, 1370: Martinus, 1372: Joannes, 1376: Leo, 1387: Thomas decanus, 1441: Both Mihály, 1466: Antonius, 1470: Gasparus, 1471: Michael, 1485: Joannes, 1516: Thonheiser, 1525: Hamasi Mátyás, 1552: Wiener Pál (1554: lutheránus lett). - A kat. újjáéledés után: 1775: Lehmann József SJ, 1779: Szaleffi János, 1800: Cserei Imre, 1810-19: Eschenbach János, 1825: Jakobi Ferenc, 1837-57: Schlauch Ignác, 1868: Veszely Károly, 1869-77: Weber Béla, 1885: Ninger Ignác, 1895: Gidófalvi Gergely, 1908: Hohenlohe Egon hg., 1919: Dobordán Károly, 1927: Vorbuchner Adolf, 1936: Badilla János, 1945: Nagy Jenő, 1954: Tompa Ferenc, 1964: Fuchs Gábor, 1973: Nutz Ottó, 1996: Raicea Oszkár. -

4. Külvárosi plébánia, Tereziánum. Mária Terézia 1771: árvaházat alapított és tp-ot építtetett Sarlós Boldogasszony tiszt-ére. 1781: pléb. is alakult. Anyakönyvei 1781-től. Kegyura 1880: a Kir. Árvalány Intézet. Anyanyelve 1880: m., ném. - Plébánosai: 1882: Jancsó Ernő, 1910: Márton Andor, 1916: Badilla János, 1936: Blazsek Róbert, 1940: Balázs András, 1986: Antal Árpád József, 1994: Pál László. -

5. Szerzetesek. a) A domonkosok ~i ktora az első volt Erdélyben, 1241. IV. 11: a tatárok fölégették. 1300: Szt Kereszt címmel említik. 1302: fegyveres szászok fosztották ki. 1442: Mezid bég hadai betörtek Erdélybe, 6 domonkos ktort feldúltak, köztük a ~ falain kívül fekvőt is, de a városba nem  tudtak behatolni. Újabb támadástól tartva védelmi okokból a város a ktort lebonttatta, köveivel megerősítették a város falait, s a falakon belül ígértek  ktort, mely a plnos ellenkezése miatt csak 1474 u. épült föl. Gazdag kvtára lehetett, melynek töredékét (26 ősnyomtatvány és sok régi mű domonkos szerzőktől) a Bruckenthal Múz. őrzi. 1524: a közösség 10 pap, 8 növ., 9 testvérből állt. 1525: a gen. kápt. elrendelte a →studium generale fölállítását. 1529: a szerz-eket a hitújítók elűzték, 2 domonkost fogságba vetettek. 1728: a város K-i falán belül épült gótikus tp-ot és ktort az →orsolyiták kapták meg, barokk stílusban átalakították. -

b) A domonkos apácák Szt Magdolna ktorát 1502-: említik, az előbbitől D-re, a K-i városfal közelében állt. 1716: a ferencesek kapták meg. Az egyhajós, sokszögszentélyű tp. a Felsővárosban 2000: is működik. -

c) A ferencesek Szt Erzsébet tp-át 1300: említik, a város K-i kapuja mellett állt az Alsóvárosban. 1529. II. 18: a lutheránussá lett városi tanács fővesztés terhe mellett utasította ki az összes papot és szenátort. Szapolyai János 1531: visszatelepítette ugyan a ferenceseket, de már 1533: újra menekülniük kellett. 1556: leégett a régi ktor és tp. Helyén 200: kápolna áll. - A lutheránusok a ktort újjáépítették és isk-nak rendezték be. Steinwille István főkapitány és Kornis Zsigmond kormányzó 1702-től tárgyalt a várossal, míg 1716. II. 17: a ferencesek elfoglalhatták az egykori domonkos apácazárdát. Ktoruk 1729: a stefanita prov. novicius- és tanulm. háza lett. A tp-ot 1776: felújították. - d) A később erősen átépített Szentlélek ispotályt a Felsőváros É-i lejtőjén 1292: említik. - e) A ferences nővéreket a reformáció után Batthyány Julianna grnő telepítette meg újra ~ben. 1864. XI. 19: No-ból érkezett 6 nővér. Fogarasi Mihály pp. bőkezűségéből 1890: f. leányisk-t, 1894: óvodát, 1896: el. tanítóképzőt, 1904: polg. leányisk-t, 1914: f. nép- és polg. isk. tanítónőképzőt, 1921: f. keresk. leányisk-t nyitottak. 1922: 56 nővér 300 leányt nevelt. - f) Csak írott forrásokból ismerjük a Szt Jakab-, Szt Kereszt- és Szűz Mária-kpnákat és a Szt László-prépságot. - Lakói 1910: 7253 r.k., 7031 g.k., össz. 65.794 (filiákkal). - 6. Kat. sajtója: 1913-14: Pfarrblätter, 1913-18: Katholische Pfarrblätter, 1913-20: Nagyszebeni Kath. Egyh. Tudósító. **-H.F.-Sz.B.

Schem. SM. 1851:46. (a konventot 1490: alapították pléb. ellátására) - Schem. Trans. 1913:77. - György 1930:638. - Roth, Viktor: Deutsche Kunst in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1934. - Harsányi 1938:37. - Cat. Steph. 1947:38. - Gerecze II:783. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:47. - Mészáros 1988:228. - Entz 1996:174, 401, 406. - Léstyán 2000. II:422.