Nagysink, Gross-Scenk, v. Nagy-Küküllő vm. (Cincu, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. nagyszeben-fogarasi főesp. ker-ében. - 1200 k. alapították. Tp-át 1200 k. Szűz Mária tit-ra sztelték. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1762: alapították újra. Mai Szt Kereszt-tp-át 1824: építették. Anyanyelve 1880: m., ném., rum. - Filiái 1917: Báránykút, Boholc, Boldogváros, Brulya, Gerdály, Kálbor, Kisprázsmár, Kissink, Mártonhegy, Morgonda, Nádpatak, Sáros, Százhalom, Újváros. **

Gerecze II:522. - Léstyán 2000. II:334.

Nagysink, Gross-Schenk, v. Nagy-Küküllő vm. (Cincu, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. nagyszeben–fogarasi főesp. ker-ében. – 1329: említik először. A pléb-t 1200 k. alapították. Háromhajós tp-át 1200 k. Szűz Mária tit-ra sztelték, 1499: búcsúengedélyt kapott. 1500 k.–1522: átépítették, a főhajó és a szentély dongaboltozatot kapott. A tp. körüli erődítést okl. 1474: említette először, amikor Mátyás kir. hozzájárult, hogy háború esetén a ~i férfiak fele otthon védje az erődöt. A kettős körfal vsz. a 14., ill. a 16. sz-ból való, a belsőt tornyokkal és bástyákkal erősítették meg. – Lakói 1550 u. ev-ok lettek. Gótikus Mária-oltárának közp. szobrát (életnagyságú Mária a Gyermekkel) Kornis Zsigmond gubernátor 1722: Kolozsvárra vitette, a Vincentius által 1521: festett oltárt eladták. Középső képe a hitetlen Tamás történetét ábrázolta. A 19. sz: az erőd belső falát szinte teljesen, a külsőt 2–3 m-es magasságig elhordták. A tp-tól DNy-ra lévő bástya lett a régi városháza, mely 2001: is megvan, az összes többi tornyot lebontották (a dongaboltozatos bejáratú kaputornyot 1896-ban). Még felismerhetők az egyik előreugró, K-i bástya alsó szintjének maradványai is. – A pléb-t 1762: alapították újra. Mai Szt Kereszt-tp-át 1824: építették. Anyanyelve 1880: m., ném., rum. – Filiái 1917: Báránykút, Boholc, Boldogváros, Brulya, Gerdály, Kálbor, Kisprázsmár, Kissink, Mártonhegy, Morgonda, Nádpatak, Sáros, Százhalom, Újváros. – 1520: említenek ~en egy Szervác-kpnát is. A Klosbergen vsz. állt egy Szt Miklós-kpna is. **

Gerecze II:522.