Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagysink szék


Nagysink szék (ném. Stuhl Gross-Schenk, lat. Magno Sincium), 13. sz.-1876: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, Erdély déli részén, az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Hortobágy folyó középső folyásának vízgyűjtő területén. - Vizei K-Ny ill. É-D folyásúak. Az elsők között, Szeben és Újegyház székkel, a →Királyföldön telepített szász falvak alkották, az utóbb általuk Altlandnak nevezett részén. Az onnan kirajzott telepesek szervezték meg a szomszédos székeket, ezek alkották a Hétszéket. ~et É-on →Medgyes szék, →Felső-Fehér vármegye, ÉK-en →Segesvár szék, K-en Felső-Fehér vm. és →Kőhalom szék, D-en →Fogaras vidék, Ny-on →Újegyház szék, Felső-Fehér vm. és Medgyes szék határolta. - Székhelye: Nagysink, tszf. 487 m. 1413: Fogarast is ~hez sorolták, ekkor mindkettő külön pecsétet használt. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) 1469: a fogarasi kerületét Fehér vm-be kebelezte, ekkor alakulhatott ki törzster-e. 1486: az Andreanum kiváltságai kiterjesztésekor, az →erdélyi szász univerzitás létrehozásakor a 7 szász szék egyike. A reformáció idején, brassói hatásra a lutheri eszméket terjesztették. 1540. XI. 1: az egyetlen nagysinki ogy-en a jelenlévő szászok hűséget esküdtek I. (Habsburg) Ferdinándnak (ur. 1526-64), de 1541. V. 25: a nagyselyki ogy-en I. Szulejmán szultán (ur. 1520-66) parancsára II. János Zsigmondot (ur. 1556-71) ismerték el uralkodónak. ~ben 1553: a lutheránus szász egyh. az egyeduralkodó. - II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformja Szeben megyéhez csatolta, 1790: önállóságát visszakapta. 1850: a nagyszebeni katonai ker. nagysinki körzete, 1857: a szebeni ker. nagysinki járása. 1860-76: önállóságát visszakapta, 1876: →Nagy-Küküllő vármegyébe osztották, ahol a nagysinki, 1890-1918: a szentágotai járás része. Ter-e 11,6 km² (1869: nagyságára nézve a 11 szász szék/vidék között az 5., népessége 25.970 fő, ezzel a 6., lakott helye 22, ezzel az 5.). II. József területrendezésekor, 1786-90: egészében Fogaras megye része, 1850-60: a →Nagyszebeni Katonai Kerület nagysinki körzete, 1876: a →vármegyerendezéskor Nagy-Küküllő vármegyébe kebelezték. - Egyházigazgatása: r.k. hívei az erdélyi ppséghez, g.k. hívei a gyulafehérvári érsséghez, ev. hívei a nagyszebeni székhelyű ev. egyhm-hez, g.kel. hívei a nagyszebeni g.kel. érsséghez, a zsidók a zarándi ker-hez tartoztak; ref. és unit. gyülekezete a 18-19. sz: nem volt. - Községei: Báránykút 1786: 193 házban 998 fő, 1850: 270 házban 1102 fő, ebből 701 szász, 292 oláh, 106 cigány, 3 m.; 700 ev., 391 g.k., 7 g.kel., 4 r.k., 1870: járási székhelyként 272 házban 1136 fő, ném., oláh; Boholc 1786: 237 házban 1104 fő, 1850: 263 házban 976 fő, ebből 952 oláh, 24 cigány; 936 g.kel., 40 g.k., 1873: 266 házban 1011 fő oláh; Boldogváros 1786: 139 házban 672 fő, 1850: 181 házban 748 fő, ebből 443 szász, 222 oláh, 76 cigány, 6 ném., 1 m.; 447 ev., 298 g.kel., 3 r.k., 1873: 200 házban 710 fő ném., oláh; Brullya 1786: 158 házban 835 fő, 1850: 244 házban 1020 fő, ebből 616 szász, 284 oláh, 111 cigány, 7 ném., 2 egyéb; 622 ev., 395 g.kel., 3 r.k., 1873: 240 házban 1032 fő ném., oláh; Gerdály 1786: 79 házban 378 fő, 1850: 105 házban 444 fő, ebből 315 szász, 87 oláh, 42 cigány; 315 ev., 89 g.kel., 40 g.k., 1873: 107 házban 444 fő ném., oláh;

Jakabfalva 1786: 167 házban 784 fő, 1850: 229 házban 963 fő, ebből 632 szász, 172 cigány, 137 oláh, 7 örm., 3 m., 12 egyéb; 629 ev., 299 g.kel., 24 r.k., 10 g.k., 1 ref., 1873: 212 házban 990 fő ném., oláh; Kálbor 1786: 191 házban 924 fő, 1850: 251 házban 1080 fő, ebből 1045 oláh, 35 cigány; 1043 g.kel., 37 g.k., 1873: 253 házban 993 oláh; Kisprázsmár 1786: 127 házban 604 fő, 1850: 258 házban 1086 fő, ebből 509 szász, 422 oláh, 153 cigány, 2 ném.; 511 ev., 449 g.k., 126 g.kel., 1873: 242 házban 1062 fő oláh, ném.; Kissink 1786: 150 házban 756 fő, 1850: 207 házban 782 fő, ebből 576 szász, 143 oláh, 56 cigány, 7 zsidó; 576 ev., 198 g.kel., 7 izr., 1 g.k., 1873: 211 házban 811 fő, ném., oláh; Lesses 1786: 184 házban 932 fő, 1850: 317 házban 1229 fő, ebből 636 szász, 412 oláh, 180 cigány, 1 ném.; 636 ev., 592 g.kel., 1 r.k., 1873: 296 házban 1174 fő oláh, ném.; Mártonhegy 1786: 204 házban 1038 fő, 1850: 288 házban 1282 fő, ebből 848 szász, 322 oláh, 110 cigány, 1 m., 1 egyéb; 849 ev., 432 g.kel., 1 r.k., 1873: 302 házban 1289 fő ném., oláh; Morgonda 1786: 166 házban 824 fő, 1850: 284 házban 1106 fő, ebből 666 szász, 329 oláh, 110 cigány, 1 egyéb; 666 ev., 439 g.kel., 1 r.k., 1873: 268 házban 1131 fő ném., oláh; Nádpatak 1786: 122 házban 587 fő, 1850: 152 házban 580 fő, ebből 339 szász, 183 oláh, 58 cigány; 339 ev., 241 g.kel, 1873: 164 házban 586 fő ném., oláh; Nagysink 1786: 453 házban 2236 fő (mezőváros), 1850: 640 házban 2638 fő (mezőváros), ebből 1475 szász, 808 oláh, 331 cigány, 8 örmény, 6 ném., 1 m., 9 egyéb; 1453 ev., 935 g.kel., 204 g.k., 46 r.k., 1873: 635 házban 2882 fő ném., oláh; Prépostfalva 1786: 112 házban 541 fő, 1850: 193 házban 801 fő, ebből 335 szász, 293 oláh, 165 cigány, 4 ném., 4 egyéb; 458 g.kel., 336 ev., 7 r.k., 1873: 203 házban 825 fő oláh, ném.; Rosonda 1786: 118 házban 640 fő, 1850: 209 házban 921 fő, ebből 494 szász, 289 oláh, 114 cigány, 22 ném., 1 m., 1 egyéb; 516 ev., 403 g.kel., 2 r.k., 1873: 209 házban 968 német, oláh; Nagysáros 1786: 154 házban 856 fő, 1850: 283 házban 1112 fő, ebből 713 szász, 225 oláh, 170 cigány, 1 m., 3 egyéb; 713 ev., 395 g.kel., 3 r.k., 1 ref., 1873: 270 házban 1089 ném., oláh; Százhalom 1786: 115 házban 621 fő, 1850: 192 házban 810 fő, ebből 500 szász, 238 oláh, 71 cigány, 1 ném.; 500 ev., 309 g.k., 1 r.k., 1873: 195 házban 851 német, oláh. - Szentágota 1786: 358 házban 1717 fő (mezőváros), 1850: 600 házban 2575 fő (mezőváros), ebből 1808 szász, 347 oláh, 345 cigány, 49 ném., 16 m., 3 örmény, 7 egyéb; 1850 ev., 690 g.kel., 22 r.k., 13 ref., 1873: 544 házban 2979 fő ném., oláh; Újváros 1786: 122 házban 598 fő, 1850: 171 házban 754 fő, ebből 579 szász, 116 oláh, 54 cigány, 5 zsidó; 579 ev., 170 g.kel., 5 izr., 1873: 167 házban 721 fő ném., oláh; Vérd 1786: 89 házban 502 fő, 1850: 169 házban 727 fő, ebből 367 oláh, 287 szász, 72 cigány, 1 egyéb; 439 g.kel., 287 ev., 1 r.k., 1873: 165 házban 725 fő oláh, ném.; Vessződ 1786: 102 házban 488 fő, 1850: 141 házban 576 fő, ebből 347 szász, 165 oláh, 62 cigány, 1 m., 1 egyéb; 348 ev., 227 g.kel., 1 g.k., 1873: 143 házban 561 fő ném., oláh. 88

Endes 1935:538. - Pukánszky 1943. - Az első mo-i népszámlálás 1784-87. 1960:300. (Fogaras megye) - Herner 1987:27. - Varga E. V-VI.