Magyar Katolikus Lexikon > N > Nép


nép: 1. az ókori görögöknél és latinoknál a) (gör. démosz, lat. populus): egy város jogait birtokló és szolgálatát végző lakóinak közössége; b) (gör. plétosz, laosz, lat. plebs, héb. am): a városban élő, jogok és szolgálatok tekintetében alacsonyabb helyzetű, egyszerűbb és szegényebb emberek közössége (→laikusok). - 2. az újkori gondolkodásban a) a hasonló eredetű, egy nyelvet beszélő →nemzettel szemben különböző eredetű és nyelvű, egy →államban élő emberek közössége; b) bizonyos szempontból egységes csoport. Nyelv szerint: m., ol., baszk, kurd stb.; lakóhely szerint: városi, falusi ~, puszták ~e; foglalkozás szerint: pásztor-, nomád-, hadi ~; nem szerint: férfi-, asszony-, fehér~); c) bizonyos céllal összegyűlt csoport: búcsújáró ~, nász~, lakodalmas ~ stb. - 3. A Szentírásban különbség van Izrael, →Isten népe és a többi →nemzetek, ill. Izrael felső rétege és a föld népe (am haarec) között. **

Nép, Pest, 1870. jan.-dec.: vegyes tartalmú képes hetilap. - Megj. össz. 52 sz. Szerk. Jósika Kálmán br. Kiadó és ny: Kertész József. T.E.