🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > motetta
következő 🡲

motetta (vsz. az ófr. mot, 'szó, versszak' szóból): bibliai szövegeket több szólamban megszólaltató, énekes egyházzenei műfaj. - 1200 k. az →organumból alakult ki. Lényege szerint a cappella, de kísérettel is előfordul. Nagy mesterei: Leoninus (kétszólamú), Perotinus (három szólamú), →Lassus, →Palestrina. **

Brockhaus II:572.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.