Magyar Katolikus Lexikon > M > misztériumjáték


misztériumjáték (lat. ludus): a keresztény vallás misztériumaira épülő, megtérést és bűnbánatot célzó dramatikus, párbeszédes cselekmény. Liturgikus szövegekből és szertartásokból fejlődött ki a középkorban. - Tárgyát főként Krisztus életének eseményei, a karácsonyi és húsvéti misztérium adja, de fönnmaradt Mária és a szentek életét, csodáit feldolgozó ~ is (→mirákulum). Köznapi értelemben a kk-tól folyamatosan továbbhagyományozott, többnyire vallásos tartalmú, cselekményes v. anélküli dráma v. párbeszéd. - Mo-i emlékei a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódnak. A Tractus stellae c. vízkereszti csillag-játék Hartvik pp. Agenda pontificalisában maradt fenn a 11. sz. végéről. A háromkirályokról szóló lat. nyelvű ~ot klerikusok énekelték, előadására az éjszakai zsolozsma végén, a tp. szentélyében került sor. Számtalan Ny-i párhuzama ismert, közvetlen forrása nem. - A Kit kerestek? kezdetű húsvéti játék (→Quem quaeritis-játék) a húsvétvasárnap éjszakai zsolozsma utolsó responzóriumához kapcsolódott. Maga a ~ egy rövid dialógus a Krisztus sírját felkereső asszonyok és az angyal között, aki velük Krisztus feltámadását adja hírül. Két egymáshoz nagyon hasonló, közismert változata található a Hartvik pp. szertartáskv-ében és a →Pray-kódexben. A 12. sz. →Codex Albensisben fennmaradt változatnak nincs párhuzama, ráadásul szokatlan módon nagyszombat vecsernyéje előtt kapott helyet. - A legősibb m. nyelvű szekvenciáról, az →Ómagyar Mária-siralomról van olyan vélemény, hogy azt monodramatikusan adták elő: a Fájdalmas Szűz hol a Krisztust megszemélyesítő ffi, hol a hívek, hol pedig a zsidókat megjelenítő embercsop. felé fordulva mondta el fájdalmát és kéréseit. - Mo-on már a 15. sz-tól nyoma van az áhítatos színjáték előadásának is. A prédikáló pap mondandóját valamilyen formában illusztrálni kívánta, ezért v. a beszéd tárgyához rajzolt képeket mutatott föl beszéde egy-egy szakaszánál, v. a tp. freskóira mutatott (→biblia pauperum). Később egy-egy jelenetet a papnöv-ek, deákok élőképszerűen, esetleg párbeszédes formában meg is jelenítettek, s évtizedekig, esetleg évszázadokig tartó fejlődés során az elbeszélő pap szerepe egyre inkább háttérbe szorult, s előtérbe került a jelmezes élőkép v. a párbeszéd. A lit. játék idővel olyan nagy hívőseregletet vonzott, hogy a tp. mérete miatt alkalmatlanná vált, ezért az előadást a tp. közelében fekvő térre helyezték ki, s lassan-lassan a szereplők is a céhlegényekből v. a hívekből kerültek ki. Ezzel megindult a Krisztus szenvedését bemutató ~ lassú elvilágiasodása. 1439: Bártfán került először színre ilyen, a helyi iparoslegények által előadott ~. A 18. sz: a csíksomlyói ferences gimn. tanulói évenként mutatták be Krisztus szenvedéstört-ét szabadon földolgozó játékaikat. A bibliai szöveghez már nem ragaszkodtak, népi figurák kerültek a darabokba, s a bibliai eseménysor hézagaiba önálló jeleneteket iktattak be (bethániai jelenet, levétel a keresztről, s mindkét jelenetnél Mária kérése ill. siralma). A ~ gazdag, de elfeledett hagyományát a 20. sz: Mikófalván és Budaörsön fölújították, újabban a bpi Várszínház hivatásos társulata és a pesti piar. gimn. műkedvelői is mutatnak be szenvedéstört. ~ot. K.I.