Magyar Katolikus Lexikon > M > misericordia


misericordia (lat.): 1. →irgalmasság. - 2. támla a kóruspadok felhajtott ülésén a karban zsolozsmázó szerzetesek vagy kanonokok kímélésére nagyböjt idején, amikor a zsoltárokat nem ülve, hanem állva kellett mondaniuk. Fából készült, olykor művészi faragással. M.M.