minőség (lat. qualitas): bölcseleti kategória, a 9 járulék egyike, amely a létezők olyan tulajdonságait jelöli, amelyek vagy a lényeghez tartoznak (mint a magánvaló módosító meghatározói), vagy közvetlenül ahhoz járulnak (=járulékos formák). - Az újkori gondolkodás, főleg Descartes és Locke hatására, a szubsztanciák lényegének a kiterjedtséget tekintette, így fokozatosan kiszorult a ~ek kategóriája a közgondolkodásból, a termtud-ok a ~eket is mennyiségi viszonyokra próbálják visszavezetni (mechanikus világkép). J. Böhme misztikus formában újította föl a ~ fogalmát: panteista rendszerében a ~ek az örök Isten-természet 7 forrás-szelleme. Az →újskolasztika elmélyítette az arisztotelészi-tomista állíthatósági módok (→kategóriák) tanítását; a ~ kategóriáját Szt Tamás nyomán mint „belénk öntött készségek”-et (habitus infusus) sokan erkölcsi síkon értelmezik. Cs.I.

LThK VIII:920.