Magyar Katolikus Lexikon > M > militia Christi


militia Christi (lat. 'Krisztus katonái, serege'): szoros értelemben a Krisztusért és az Egyházért harcolók serege (lovagok, klerikusok, szerzetesek); tág értelemben a →küzdő Egyház minden tagja. - Szentírási alapja. Maga Jézus mondja: „Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre, nem békét, hanem kardot” (Mt 10,34), de tanításából és példájából nyilvánvalóvá lett, hogy ez a kard lelki fegyverzetet jelent (vö. Mt 26,52; Jel 2,16; 13,10). Szt Pál Timóteust arra buzdítja, hogy vele együtt legyen Jézus Krisztus „hűséges katonája” (2Tim 2,3), s részletesen leírja a ~ lelki fegyverzetét (Ef 6,10-17). A ~ vezére Krisztus, ill. Szt Mihály főangyal. - A ~ szellemében vívták fegyveres harcaikat a →lovagrendek és a keresztesek (→keresztes háború). **

Kirschbaum III:267. - LThK 1993. VII:259.