Magyar Katolikus Lexikon > M > mezzotinto


mezzotinto (ol.): borzoló vagy hántoló modor, a rézmetszés egyik fajtája. - 1642: találta föl von Siegen ném. katonatiszt. Nem vésett vonalakkal, hanem foltokkal ábrázol. A rézlap felületét fogazott vassal borzolják, s az egyenletesen szemcsézett lemezen simára hántolják azokat a részeket, ahol világos tónust akarnak elérni. Sz.Z.